Államcsőd is fenyegeti Ukrajnát

Ukrajna, de legalábbis az egyik része a hét elején még ünnepelte, hogy megdöntötték Viktor Janukovics hatalmát. De már akkor is sötét felhők gyülekeztek felette, pedig még nem is lehetett tudni, hogy az oroszok elárasztják a Krím-félszigetet.

Sztepan Kubiv, a frissen megválasztott ukrán jegybankelnök szerda délután jelentette be, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul Ukrajna egy pénzügyi mentőcsomagért. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde erre rögtön jelezte, hogy hamarosan szakértőket küldenek az országba, de a pénzügyi segítség egyelőre nem tudott ígérni, mivel nem egyértelmű, hogy kivel is kéne megállapodniuk.

Ukrajna már húzza le a rolót

Ukrajnának pedig már alig van pénze, sürgősen pénzhez kell jutniuk külföldről, különben napokon belül jön az államcsőd. A piacok már-már biztos államcsődöt áraznak: a cds-felárak és a tízéves kötvényhozamok is bőven tíz százalék felett járnak. A helyzetet nehezíti, hogy az ukrán embereek a múlt hét óta már-már pánikszerűen veszik ki pénzüket a pénzintézetekből. A rendőrség és a tüntetők összecsapásának legvéresebb napjaiban, február 18-20-án 30 milliárd hrivnyát vontak ki a bankokból, miközben a teljes betétállomány becslések szerint 430 milliárd hrivnya lehet.

A jegybank devizatartalékai 15 milliárd dollárra csökkentek mostanra a január végi 17,8 milliárdról, mivel valutaeladásokkal próbálta védeni a hrivnya értékét. Ráadásul sikertelenül, a pénzük idén eddig 16 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben.

Éppen ezért az IMF mellett az új kormányzat az Európai Unióval is azonnal megkezdte a tárgyalásokat. És a gazdasági kérdések itt válnak nagyhatalmi politikává: az unió és Oroszország közt évtizedeken át ingázó Ukrajna most egyértelműen a Nyugathoz közeledne, kérdés, hogy Európa képes lesz-e érvényesíteni érdekeit a befolyási övezetét visszaszerezni igyekvő Oroszországgal szemben.

Annyi biztos, hogy az ukrán gazdaság finanszírozási igénye 2015 végéig az ukrán kormány becslése szerint 25 milliárd euró, és ebből Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke szerint az EU 20 milliárd eurót folyósíthat, a többit az IMF-nek kell biztosítania.

Érintené-e az ukrán-orosz viszály a magyar gazdaságot? – merül fel a kérdés. Jó tudni, hogy ha Oroszország el is zárná az Ukrajnán áthaladó gázvezetékeket, akkor sem történne rögtön semmi: 491,2 ezer tonna kőolajat, 437,5 ezer tonna gázolajat és 225,4 ezer tonna 95-ös benzint tárolnak a Magyar Szénhidrogén Készletezési Szövetség tagjai. Kőolajból ez 104 napra elég, de földgázból egy hidegebb márciusban 1 milliárd köbméter a magyar fogyasztás, vagyis alig 2 hetünk van a csapok elzárása után.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a rezsiharcot hogyan módosítja az éleződő orosz-ukrán viszony, de a héten azért annyi kiderült, hogy hiába ígérik, egyelőre elmaradt a közműszolgáltatók fekete napja. A szerdai kormányülésen egyelőre csak arról döntött, hogy a mérőórák cseréjét a cégnek kell állnia, a többi kérdésben és a szorongatás egyéb módozatainak ügyében egyelőre csak vizsgálódnak.

Ellenben ha a paksi blokk bővítése elkészül, akkor az orosz hitelből épített atomerőmű a kormány szerint akár 13 százalékos rezsicsökkentést is hozhat. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a magyar cégek 4 milliárd eurós, vagy csak 800 milliós megbízást kapnak-e, de az ellenzék szerint amúgy is mindegy, hiszen úgyis csak a Közgép jár majd jól.

Papa, Sonka, Macsek – feltérképeztük a cukormaffiát

A héten lelepleztük a cukormaffiát is, de nem akárhogy: cégnevekkel és számlakivonatokkal. A szlovák cukor útját akartuk közelebbről megnézni, de helyette a a magyar áfacsalási iparág részletes üzleti modelljébe botlottunk, és hasra is estünk tőle. Bemutattuk a töketlenkedő NAV-ot, Sonkát, a körözés elől bujkáló strómant, a 90-es évek olajbizniszes pereiből ismert “Papát”, és a szállítmányozó Macsekot. Még egy szürreális szál, az Antióchiai Szentszék is bejött a képbe, aminek a védelme alatt ment az üzletelés. 

Azt is megtudtuk, hogy tizenhat üres lakásra jut egy hajléktalan. Mindenhol vannak üres lakások, de nálunk ez az arány kicsit magas – az összeurópai szorzó csak 2,7. Most egy új megoldás ösztönözné a tulajdonosokat a kiadásra, egy civil szervezet pedig az önkormányzatokat akarja rávenni, hogy adjanak szociális bérlakást hajléktalanoknak.

A napokban közzétették a Fed jegyzőkönyveit: az 1865 oldalnyi jegyzőkönyv nyolc ülésen és hat konferenciahíváson elhangzottakról szól: arról, hogy hogyan reagáltak a döntéshozók a korábban elképzelhetetlen eseményekre és a pénzpiaci pánikra.

Az  jegyzőkönyvekből kiderült, hogy:

• az elején fogalmuk sem volt, hogy mit kell tenni a pénzügyi rendszer szétesése esetén
• egyáltalán nem biztos, hogy most egy hasonló helyzetben többre lennének képesek.

De kiderül az is, hogy miért engedték becsődölni a Lehman Brotherst, és miért mentettek ki másokat, meddig bíztak a kamatcsökkentésben, mikor kapcsoltak unortodox válságüzemmódba, és miért nem élhettek a dollár swap ügylettel a fejlődő piacok gazdaságai.

Számszerűsítettük viszont a jegybankárok nevetéseit, akik még a legnagyobb pánik közepette is    szórták a humorbombákat. A grafikokon a legnagyobb pánik közepette, a 2008 szeptember 16-i találkozón nevettek például a legtöbbet: 4,9 oldalanként. (A piros vonal jelzi, hogy hány nevetés jut egy oldalra és a szürle oszlop, hogy összesen hányszor nevettek a bankárok az adott üléseken).

És még egy látványos grafikon: újból történelmi magasságban van a magyar államadósság: a központi költségvetés adóssága elérte a 23 milliárd forintot, vagyis a GDP-arányos adósság ismét 80 százalék fölé emelkedett – az adósság elleni harc, és a nyugdíjállamosítás ellenére érdemben nem változott négy év alatt.

Varga Mihály közben arról beszélt, hogy

„visszakerültünk az európai gazdaság élmezőnyébe, és kezdjük visszanyerni a 2002-ben elveszített pozíciónkat”.

Igaz, ő ezt az utolsó negyedéves GDP növekedésre alapozta, de talán mégis kár volt dicsekedni: külföldi elemzők szerint annyi strukturális bajunk van, hogy a magyar gazdaság biztosan stagnálás közeli állapotban marad még egy ideig. Hosszú távú gazdasági folyamatokra pedig egy negyedéves adatból egyébként sincs értelme következtetni, hacsak nem poltitikai célból.

De az igazi dráma csak most jön: nyakunkon a globlális kávéválság. Jönnek az üres kávéscsészék és a drágább kávé. A 2014-15-ös szezonra ugyanis a brazíliai szárazság miatt 5 millió kávézsákkal kevesebb termést jósolnak, mint a várható fogyasztásunk, ezért a kávébab ára november óta másfélszeresére nőtt – igaz, előtte pár év alatt harmadára csökkent.

És még foglalkoztunk azzal is a héten,

• hogy hogyan adóznak a vaterások. Ha ön is bizniszelt már az oldalon, és szeretne adót fizetni utána, de nem tudja, hogyan kell, akkor itt olvashat róla bővebben.

• hogy a MET kisebbségi részesedést vásárolt a régóta bajban lévő, rogyadozó Dunamenti Erőműben, és tulajdonosi kölcsönt ad.
• hogy 45 ezer doboz csempészcigarettát foglalt le a NAV az ukrán határ közelében. 36 millió forintot ér, és állítólag plafonig állt a lakásban, egyébként a legális fogyasztás 3 milliárd szállal csökkent, ami 41 milliárd forinttal károsította a költségvetést.
• hogy majdnem 400 milliót költünk majd lovas rendezvényekre.
• hogy a BankRáció.hu kiszámolta, hogyan érdemes kiváltani a végtörlesztő hitelt.
• hogy a nyugdíjasok száma először haladta meg a kétmilliót: a teljes rendszerben mégis kevesebben vannak, mert nagyjából hetvenezren kiestek a korhatár alattiak közül.
• hogy leváltották Doubravszky Györgyöt. Azért MNB Fogyasztóvédelmi Központjának a vezetőjének távozása azért meglepő, mert korábban Matolcsy egyik bizalmi emberének számított.
• hogy hétből négy magyar régió van a legszegényebbek között az Eurostat tanulmánya szerint. A régiókat egy főre jutó GDP alapján hasonlították össze.
• hogy megdobja-e a lakás árát a 4-es metró: egy lakáspiaci kutatás arra jutott, hogy a metró erős magyarázó tényező, de önmagában még kevés.
• hogy ki járt jól a devizahitellel? A Defacto most adós csoportok szerint kiszámolta nekünk.

Erre megy el a jegybank 30 milliárdja

A héten azt is megtudtuk még, hogy mire költenek 30 milliárdot Matolcsyék műkincs-visszavásárlás címszó alatt. A jegybank egészen szürreális közleménye szerint lakossági ötleteket is várnak, és mindenkit meghallgatnak, sőt már többen ajánlottak a figyelmükbe kastélytól kezdve babamúzeumig mindent. Ha ön sem szeretné cserbenhagyni a programot, akkor most itt szavazhat arról, hogy milyen kincseket szerezzenek vissza!

A jegybank egyébként, amikor nem a George Clooney-i ihletettséggel értékment, akkor a hagyományos tevékenységére is odafigyel: a héten pert nyert a KDB bank ellen, mert az áthárította az ügyfelekre a csekkadót, illetve betiltotta az álbróker Fortress tevékenységét. A bankok egyébként, úgy tűnik, kiheverték a nehéz éveket, tavaly már nyereséges volt az ágazat.