Huba
17 °C
33 °C

Így ömlenek hozzánk a kínai áruk

2014.03.13. 08:23
Tavaly ugyan csökkent, de néhány év alatt így is közel a duplájára nőtt a Kínából behozott áruk értéke. Az alkatrészek importján például jól látszik a hazai elektronikai ipar lejtmenete.

Tavaly tovább csökkent Magyarország legnagyobb, Európán kívüli áruforgalmi partnerével, Kínával szemben fennálló deficit, miután a kivitelt többszörösen felülmúló behozatal apadt, az export értéke pedig emelkedett. A Kínába irányuló áruexport közel 7 százalékkal másfélmilliárd euróra emelkedett, az import 4 százalékkal 4 milliárd euró közelébe süllyedt, hivatkozik a KSH-ra a Napi.hu.

Nincs kinek hozni az alkatrészt

A Kínából érkező import szerkezete is átrendeződött az elmúlt években. A villamos készülékek és alkatrészeik súlya a 2004-es 32 százalék kevesebb mint felére, 15 százalék alá esett 2013-re, de értékben is csökkenés következett be, 750 millió euróról 600 millióra. Ez a változás minden bizonnyal összefügg a hazai elektronikai ipar leépülésével.

Utóbbi - pontosabban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása - 2010-ben érte el csúcsát, akkor az ágazat 4,16 ezer milliárd forint termelési értéket produkált, míg tavaly már csak 2,77 ezer milliárd forintnyit, vagyis ezen időszak alatt egyharmados csökkenés következett be. Négy évvel ezelőtt a kínai alkatrészimport is tetőzött, mégpedig 0,9 milliárd euró felett, aminél a 2013-as érték bő egyharmaddal kevesebb.

Jelentősen nőtt mind értékben, mind pedig arányában a híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek importja. Ez tavaly a teljes kínai behozatal több mint felét tette ki, szemben a 2004-es 42 százalék alatti aránnyal. E termékkör teljes behozatalának közel harmada érkezik Kínából, tavalyi összesített értékük - 2,2 milliárd euró - több mint duplája volt a 2004-esnek.

image1394635999

Jelentős az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések részaránya is, ez tavaly megközelítette a 10 százalékot. A nyersanyagoknak, valamint az energiahordozóknak elhanyagolható szerepük van az importban.

Bár a híradások alapján úgy tűnik, hogy letarolta a magyar fokhagymapiacot a kínai áru, továbbá mind gyakrabban lehet találkozni a boltok polcain kínai eredetű fűszerekkel, szárazbabbal, vagy akár étkezési gesztenyével, a statisztika alapján nincs arról szó, hogy özönlene Magyarországra az élelmiszer a távol-keleti országból. A kínai importon belül évek óta 0,2-0,3 százalék körül mozog az élelmiszerek aránya - igaz, ez a teljes behozatal tempós növekedésével párhuzamosan valójában magasabb értéket jelent.

Tavalyelőtt közel 12 millió euró értékben érkezett Magyarországra kínai élelmiszer, aminek közel felét a zöldségfélék és a gyümölcsök, szűk negyedét pedig a tea, fűszer, kávé és kakaó árucsoport adta. Ezen kívül az ún. egyéb, táplálkozásra alkalmas termékek súlya volt még jelentős. Magyarország teljes élelmiszerimportján belül Kína súlya mindössze 0,3 százalék.

Hol van a kínai tőke?

Az elmúlt évekre jellemző intenzív kínai működőtőke-kiáramlásnak Magyarország nem kiemelt célpontja - fogalmaz a KSH összeállítása. Ennek ellenére az ezredforduló óta a kínai befektetések nagysága növekvő tendenciát mutatott: 2012 végén a tőkeállomány 19,7 milliárd forintot tett ki, valamelyest meghaladva a teljes külföldi működőtőke-állomány 0,1 százalékát. A kínai tőke jelentős részét néhány feldolgozóipari ágazatba fektették be - példaként említhető a Wanhua által felvásárolt BorsodChem, valamint a gyártóbázist is kiépítő Huawei.

A kínai irányítású külföldi leányvállalatok száma 2008 és 2010 között folyamatosan növekedett, 2011-ben csökkent és 275 ilyen vállalkozás működött hazánkban. (2008 és 2011 között a kínai gazdasági társaságok az összes külföldi leányvállalat 1-2 százalékát jelentették.) A kínai irányítású cégek jellemzően kevés embert foglalkoztatnak, és a gazdasági teljesítményük is elmarad a külföldi leányvállalatok átlagától. 2011-ben mindössze 890 főt alkalmaztak a kínai irányítású vállalkozások.

A Kínában befektetett magyar tőke állománya 2012 végén 6,4 milliárd forint, a külföldre kihelyezett magyar tőke 0,1 százaléka volt. 2006 óta jelentősen növekedett a magyar vállalkozások befektetési aktivitása Kínában, 2006 és 2012 között mintegy tízszeresére emelkedett a tőkeállomány.

Pontatlannak tűnnek az adatok

2013. január elsején 11 504 kínai állampolgár tartózkodott hazánkban, az itt tartózkodó külföldiek 8,1 százaléka. Számuk az ezredfordulóhoz képest megduplázódott, és több mint öt éve meghaladja a 10 ezer főt.

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a lakónépességen belül 8852 fő rendelkezik kínai állampolgársággal, ugyanakkor 6770 fő vallotta magát kínai nemzetiségűnek. (A 2001. évi népszámlálás során az előbbiek száma 4057, az utóbbiaké 2915 fő volt.) A kínai nemzetiségűek a magyar népesség 0,07 százalékát teszik ki. A legtöbben, 4982-en a fővárosban élnek, ahol a népesség 0,3 százalékát adják. (A budapesti nemzetiségek 3,7 százaléka kínai.)

A népszámlálási adatok szerint hazánkban 12 163 fő beszéli a kínai nyelvet, közel kétharmaduk külföldön született és nem magyar állampolgár. Mindössze 2208 olyan válaszadó volt, aki magyar állampolgár és Magyarországon született.