István, Vajk
19 °C
33 °C

Bátran nem tett semmit az Alkotmánybíróság

DSZZS20140317005
2014.03.17. 17:07

Nagy a jogi zűrzavar

Az Alkotmánybíróság csak az egyik azok közül a testületek közül, amelyek véleményét a kormány kikérte a devizahiteles mentőcsomagjának megalkotása előtt.

Az Európai Bíróság a közelmúltban ismertette előzetes döntését, ami szintén arról szólt, hogy átírhatóak-e a szerződések. Korábban pedig a Kúria döntésein izgulhattunk többször is: volt már jogegységi döntés, és korábban nagy port kavaró döntés egy konkrét szerződés ügyében.

Az AB most a kormány két kérdésére igyekezett választ adni:

  • Egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.
  • Az indítványának másik eleme az, hogy a devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal.

Nem húzott meglepőt az Alkotmánybíróság hétfőn a devizahiteles szerződések ügyében, így aztán a kormány tavaly nyáron beígért devizahiteles mentőcsomagjával kapcsolatban nagyjából ugyanott vagyunk, mint akkor. A kormány szerint világos felhatalmazásról van szó, de tenni valamit úgyis csak a választások után fognak.

A döntés szerint:

  • A kormány kivételes esetben belenyúlhat a devizahiteles szerződésekbe.
  • Ha ezt teszi, mindkét fél érdekeit figyelembe kell vennie.
  • Az Alkotmánybíróság nem illetékes konkrét szerződések ügyében.
  • A kormány feladata, hogy jobb szabályozási környezetet hozzon létre.

Ezek a megállapítások inkább számítanak kézenfekvő jogértelmezésnek, mint meglepetésnek; ebben a helyzetben mégis ez volt a legtöbb, amit a testület tenni tudott, hogy megőrizze politikai függetlenségét – mondta az Indexnek Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet alkotmányjogi szakértője. Talán ez a legnagyobb ellenállás, amit kifejthettek. Ami annak fényében különösen érdekes, hogy most már a kormány által kinevezett tagok vannak többségben.

Fura hatáskör

A határozat eleve egy nagyon ritkán használt hatáskörben született, az Alkotmánybíróság csak a legritkább esetben szokott ezzel azalkotmányértelmezési hatáskörével élni – mondta Somody. A legnagyobb probléma ezzel az absztrakt, előzetes véleményezési jogkörrel, hogy a politikusok úgy kaphatnának egyfajta felhatalmazást az Alkotmánybíróság előzetes véleményét ismerve – úgy, hogy az AB nem is ismeri a konkrét javaslatot, nincs is mit értékelnie. AB korábban is látta, hogy ha él ezzel a jogkörével, akkor a politikai csatározás részévé tehető, ezért nagyon önkorlátozó módon élt vele eddig. A kormány egyébként a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban egészen durva nyomást helyezett a független bíróságokra, így korábban a Kúriára is.

A konkrét szerződésekről viszont a világos politikai nyomás dacára nem mondott semmit az AB. A bírósági ítéletekről akkor formálnak majd véleményt – áll a határozatban –, ha konkrét bírósági ítéletek vagy jogszabályok kerülnek eléjük.

Az lett volna meglepő, ha máshogy döntenek

Somody szerint egyébként nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az AB megerősítette a korábbi gyakorlatát: amióta az új alaptörvény van, azóta kérdés, hogy mennyire nyúlik vissza az AB a korábbi határozataihoz. Az alaptörvényből hiányzik például a piacgazdaság említése, ami miatt akár a szerződéses szabadság védelme is az alkotmány által védett jogok közül.

Az AB viszont fenntartotta a korábbi gyakorlatát. Annak ellenére, hogy egy alaptörvénymódosítás korábban hatályon kívül helyezte a korábbi AB-határozatokat. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy kitart az 1991-es határozatának folytonossága mellett.

Ha viszont kitart emellett, akkor aligha mondhatta volna az Alkotmánybíróság, hogy a kormány nem módosíthat törvényekkel magánszerződéseket. Ezt ugyanis a Ptk. is lehetővé teszi, és precedens is volt már rá. Konkrétan ez áll a törvényben:

Ptk. 226.§ (2)

"Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat."

A kérdés itt az, hogy mit jelent az a szó, hogy "kivételes". Az 1991-es precedensben a rendszerváltás, mint váratlan politikai-gazdasági felfordulás volt az, ami eléggé kivételes volt. Az AB mostani határozata szerint a devizahiteles ügy is ilyen kivételes körülmény lehet. Két fontos kitételt tesz azonban az AB a lehetséges törvényi beavatkozásnál.

Egyenlő mértékben figyelembe kell vennie feleket érő előnyöket és hátrányokat.

Ugyanúgy kell mérlegelni a kormányzati beavatkozás megítélésekor, mint 

Világos felhatalmazás

Az AB döntése világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet majd a következő parlamenti ciklusban – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz képviselője. Szerinte a mostani AB-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében.

Az új parlamentnek a Kúria májusban várható döntése után lesz lehetősége a helyzet "viszonylag gyors", néhány hét alatt történő rendezésére, mert a Kúria állásfoglalása után már egy hónappal a Ház előtt lehet az erről szóló javaslat - mondta Gulyás.

A majdani devizahiteles mentőcsomagról azt mondta, olyan megoldás kell, amiben fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek. A devizahitelesek nem kerülhetnek előnybe a forinthitelesekkel szemben, viszont a bankoknak kell viselniük a szerződésből adódó károkat.

A tehermegosztást nézve végtörlesztés lehet az előkép

– vetítette elő a fenyegető jövőképet a fideszes képviselő.

Ezt remekül elhúzták a választásokig

Bankok: Minden a régi

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség. A döntés egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.

"A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét" - áll a bankszövetség közleményében.

A kormány, miután nyilvánvalóan időhúzási szándékkal belekezdett a tavaly nyáron belengetett devizahiteles mentőakcióval kapcsolatos jogi egyeztetésekbe, most visszakapja az ügyet. Az AB szerint a kormány indítványában beidézett alaptörvény-részletek inkább a kormány felelősségét vetik fel, hiszen a kormánynak és a parlamentnek kell gondoskodnia a fogyasztókat megfelelően védő szabályozásról.

Nem ez volt az egyenletlen időhúzó trükk a kormány részéről. Volt, amikor a bankok öncsonkító javaslatára vártak, és volt, amikor más ürüggyel húzták az időt. Az már egyértelműen látszik, hogy ezek a gesztusok végig két célt szolgáltak.

  • Azt, hogy a kormány a devizahitelesek gondjaival azonosuló megmentőként tudjon tetszelegni, így kifogva a devizás szelet a Jobbik vitorlájából, és
  • azt, hogy ennek ellenére ne kelljen semmit csinálni, tehát ne roppantsák be teljesen a bankokat sem.

Most már Varga Mihály és Gulyás Gergely is arról beszélt nyíltan, hogy "majd a következő" kormány fogja rendezni a kérdést. Mivel az egész devizahiteles mentőakcióról távolról nézve is ordít, hogy egy politikai trükk, ezért erősen megkérdőjelezhető a kormány hitelessége, hogy pont a választások után csinálnának bármit.