Jolán
2 °C
4 °C

Bátran nem tett semmit az Alkotmánybíróság

DSZZS20140317005
2014.03.17. 17:07

Nagy a jogi zűrzavar

Az Alkotmánybíróság csak az egyik azok közül a testületek közül, amelyek véleményét a kormány kikérte a devizahiteles mentőcsomagjának megalkotása előtt.

Az Európai Bíróság a közelmúltban ismertette előzetes döntését, ami szintén arról szólt, hogy átírhatóak-e a szerződések. Korábban pedig a Kúria döntésein izgulhattunk többször is: volt már jogegységi döntés, és korábban nagy port kavaró döntés egy konkrét szerződés ügyében.

Az AB most a kormány két kérdésére igyekezett választ adni:

  • Egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.
  • Az indítványának másik eleme az, hogy a devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal.

Nem húzott meglepőt az Alkotmánybíróság hétfőn a devizahiteles szerződések ügyében, így aztán a kormány tavaly nyáron beígért devizahiteles mentőcsomagjával kapcsolatban nagyjából ugyanott vagyunk, mint akkor. A kormány szerint világos felhatalmazásról van szó, de tenni valamit úgyis csak a választások után fognak.

A döntés szerint:

  • A kormány kivételes esetben belenyúlhat a devizahiteles szerződésekbe.
  • Ha ezt teszi, mindkét fél érdekeit figyelembe kell vennie.
  • Az Alkotmánybíróság nem illetékes konkrét szerződések ügyében.
  • A kormány feladata, hogy jobb szabályozási környezetet hozzon létre.

Ezek a megállapítások inkább számítanak kézenfekvő jogértelmezésnek, mint meglepetésnek; ebben a helyzetben mégis ez volt a legtöbb, amit a testület tenni tudott, hogy megőrizze politikai függetlenségét – mondta az Indexnek Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet alkotmányjogi szakértője. Talán ez a legnagyobb ellenállás, amit kifejthettek. Ami annak fényében különösen érdekes, hogy most már a kormány által kinevezett tagok vannak többségben.

Fura hatáskör

A határozat eleve egy nagyon ritkán használt hatáskörben született, az Alkotmánybíróság csak a legritkább esetben szokott ezzel azalkotmányértelmezési hatáskörével élni – mondta Somody. A legnagyobb probléma ezzel az absztrakt, előzetes véleményezési jogkörrel, hogy a politikusok úgy kaphatnának egyfajta felhatalmazást az Alkotmánybíróság előzetes véleményét ismerve – úgy, hogy az AB nem is ismeri a konkrét javaslatot, nincs is mit értékelnie. AB korábban is látta, hogy ha él ezzel a jogkörével, akkor a politikai csatározás részévé tehető, ezért nagyon önkorlátozó módon élt vele eddig. A kormány egyébként a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban egészen durva nyomást helyezett a független bíróságokra, így korábban a Kúriára is.

A konkrét szerződésekről viszont a világos politikai nyomás dacára nem mondott semmit az AB. A bírósági ítéletekről akkor formálnak majd véleményt – áll a határozatban –, ha konkrét bírósági ítéletek vagy jogszabályok kerülnek eléjük.

Az lett volna meglepő, ha máshogy döntenek

Somody szerint egyébként nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az AB megerősítette a korábbi gyakorlatát: amióta az új alaptörvény van, azóta kérdés, hogy mennyire nyúlik vissza az AB a korábbi határozataihoz. Az alaptörvényből hiányzik például a piacgazdaság említése, ami miatt akár a szerződéses szabadság védelme is az alkotmány által védett jogok közül.

Az AB viszont fenntartotta a korábbi gyakorlatát. Annak ellenére, hogy egy alaptörvénymódosítás korábban hatályon kívül helyezte a korábbi AB-határozatokat. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy kitart az 1991-es határozatának folytonossága mellett.

Ha viszont kitart emellett, akkor aligha mondhatta volna az Alkotmánybíróság, hogy a kormány nem módosíthat törvényekkel magánszerződéseket. Ezt ugyanis a Ptk. is lehetővé teszi, és precedens is volt már rá. Konkrétan ez áll a törvényben:

Ptk. 226.§ (2)

"Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat."

A kérdés itt az, hogy mit jelent az a szó, hogy "kivételes". Az 1991-es precedensben a rendszerváltás, mint váratlan politikai-gazdasági felfordulás volt az, ami eléggé kivételes volt. Az AB mostani határozata szerint a devizahiteles ügy is ilyen kivételes körülmény lehet. Két fontos kitételt tesz azonban az AB a lehetséges törvényi beavatkozásnál.

Egyenlő mértékben figyelembe kell vennie feleket érő előnyöket és hátrányokat.

Ugyanúgy kell mérlegelni a kormányzati beavatkozás megítélésekor, mint 

Világos felhatalmazás

Az AB döntése világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet majd a következő parlamenti ciklusban – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz képviselője. Szerinte a mostani AB-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében.

Az új parlamentnek a Kúria májusban várható döntése után lesz lehetősége a helyzet "viszonylag gyors", néhány hét alatt történő rendezésére, mert a Kúria állásfoglalása után már egy hónappal a Ház előtt lehet az erről szóló javaslat - mondta Gulyás.

A majdani devizahiteles mentőcsomagról azt mondta, olyan megoldás kell, amiben fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek. A devizahitelesek nem kerülhetnek előnybe a forinthitelesekkel szemben, viszont a bankoknak kell viselniük a szerződésből adódó károkat.

A tehermegosztást nézve végtörlesztés lehet az előkép

– vetítette elő a fenyegető jövőképet a fideszes képviselő.

Ezt remekül elhúzták a választásokig

Bankok: Minden a régi

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség. A döntés egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.

"A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét" - áll a bankszövetség közleményében.

A kormány, miután nyilvánvalóan időhúzási szándékkal belekezdett a tavaly nyáron belengetett devizahiteles mentőakcióval kapcsolatos jogi egyeztetésekbe, most visszakapja az ügyet. Az AB szerint a kormány indítványában beidézett alaptörvény-részletek inkább a kormány felelősségét vetik fel, hiszen a kormánynak és a parlamentnek kell gondoskodnia a fogyasztókat megfelelően védő szabályozásról.

Nem ez volt az egyenletlen időhúzó trükk a kormány részéről. Volt, amikor a bankok öncsonkító javaslatára vártak, és volt, amikor más ürüggyel húzták az időt. Az már egyértelműen látszik, hogy ezek a gesztusok végig két célt szolgáltak.

  • Azt, hogy a kormány a devizahitelesek gondjaival azonosuló megmentőként tudjon tetszelegni, így kifogva a devizás szelet a Jobbik vitorlájából, és
  • azt, hogy ennek ellenére ne kelljen semmit csinálni, tehát ne roppantsák be teljesen a bankokat sem.

Most már Varga Mihály és Gulyás Gergely is arról beszélt nyíltan, hogy "majd a következő" kormány fogja rendezni a kérdést. Mivel az egész devizahiteles mentőakcióról távolról nézve is ordít, hogy egy politikai trükk, ezért erősen megkérdőjelezhető a kormány hitelessége, hogy pont a választások után csinálnának bármit.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?