Judit
2 °C
7 °C

Mit kaphatnak még a devizahitelesek?

2014.03.19. 08:59 Módosítva: 2014-03-19 08:59:59
Az Alkotmánybíróság döntése miatt ismét felerősödött a vita a devizahitelesek problémájáról. A több mint 230 ezer szerződés, és ezzel együtt többszázezer család problémája a korábbi hónapokban éles, a közvéleményt megosztó kérdés volt. A Policy Agenda azt nézte meg, az országos listát állító pártoknak milyen érdemi válaszuk van erre. Mekkora a baj?

A 2013. év végi adatok szerint a lakosságnak 1751 milliárd forint devizahitele van. Ennek 34 százaléka problémás, azaz késedelmes ügyfél. Ez az érték 2010-ben még 28 százalék volt.vA legnagyobb gondot az jelenti, hogy az elmúlt négy évben az egy éven túli tartozások aránya 2 százalékról 11 százalékra nőtt. Azaz nem csak azok aránya növekedett, akik nem törlesztenek időben, hanem azoké is, akiknek már kezelhetetlen a késedelmük nagysága.

Az MNB adatai szerint a devizahiteles szerződések száma a ciklus során 349 ezerről 231 ezerre csökkent.

Azt is fontos látni, hogy a megszűnt szerződések mögött négy ok lehet:

  1. kifizette a fennmaradó összeget, és az ingatlan tehermentessé vált. Ebben segíthetett a végtörlesztés is;
  2. végtörlesztés segítségével kifizette az összeget, de csak úgy tudta megtenni, ha egyben eladta az ingatlanát is;
  3. devizahitelét forint alapú hitelre váltotta át;
  4. felmondta a bank tartozás miatt a szerződését, és az ingatlanja eladásra került.

Politikai szempontból nézve egy újabb devizahiteles mentőcsomag esetén főleg azok érezhetik sérelmesnek a számukra megkésett lépést, akik végtörlesztettek ugyan, de egyben el is kellett adniuk az ingatlanjukat. Könnyen mondhatnák azt, hogy egy korábbi mentőcsomag esetén inkább ők is ezt választották volna, semmint a költözést, és az albérletet.

Összességében kb. 80 ezer olyan szerződés lehet, ahol már csak késve, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Ugyanakkor a „jó adósok” között is a folyamatok azt mutatják egyre többen kerülnek bajba. Így kb. 150 ezer család számára biztosan kell valamilyen megoldás.

Az ország is kockázatos, nem csak az adós

A válság óta Magyarországon 31 százalékkal emelkedett meg a forint euróhoz képesti árfolyama. Ebben a tekintetben a versenytársainkhoz képest (Csehország, Lengyelország, Románia, Horvátország) nálunk romlott leginkább a hazai pénz értéke. A balti államokban, Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában már vagy euróval fizetnek, vagy képesek voltak a nemzeti fizetőeszköz értékét az euróhoz rögzíteni. Náluk tehát ilyen gondok nincsenek.

A devizahitelek kamatának alakulását az árfolyam mellett az is meghatározza, hogy milyen erős a magyar gazdaság. Ezt a pénzpiacokon egyrészt az ún. országkockázati felárral (CDS) mérik.A válság kezdete óta 105 százalékkal nőtt meg ez az érték a mi esetünkben, míg versenytársainkat nézve ez 34 százalékos növekedést jelentett. A képet az is rontja, hogy az elmúlt négy évben még képesek is voltak a környező országok javítani ebből a szempontból a helyzetükön (192,85 CDS átlagértékről 150-re csökkent), míg Magyarország esetében minimálisan növekedett is ez az érték (253-ról 255-re).

Azaz a hitelek kamatát ez mindenképpen megdrágította.A probléma gyökere mindenképpen a magyar gazdaság általános állapotának romlásából adódik. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a környező országok stabilabban állnak a lábukon, és kevésbé vannak kitéve a pénzpiacok ingadozásának.

Mit kínálnak a kormányzásra jelentkező pártok?

A választási kampány egyik slágertémája lehetett volna a devizahitelesek ügye. Ezzel szemben az országos listát állító pártok 61 százaléka számára ez egyáltalán nem probléma. Ez a 11 szervezet nem hogy program szinten, de még említésként sem foglalkozott a kérdéssel.

A maradék 7 országos listát állító párt is csak néhány kivétellel próbál megoldást ajánlani a választóknak. Ezek között van teljességgel vállalhatatlan (Haza nem eladó mozgalom teljes hitel elengedési javaslata), vagy van csak a problémát érintő elképzelése (LMP kamatszámítás módjának szabályozása).

Ugyanakkor sem a Fidesz-KDNP, sem a legnagyobb kihívója, a Kormányváltás baloldali szövetség sem állt elő konkrét javaslattal, miközben a következő parlamentnek biztosan szembe kell néznie ezzel a problémával. Ez pedig tovább növeli a bizonytalanságot az érintettekben, és mutatja, hogy a mostani kampány nem a programokról szól.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?