Vilmos
10 °C
22 °C

Mit kaphatnak még a devizahitelesek?

2014.03.19. 08:59 Módosítva: 2014-03-19 08:59:59
Az Alkotmánybíróság döntése miatt ismét felerősödött a vita a devizahitelesek problémájáról. A több mint 230 ezer szerződés, és ezzel együtt többszázezer család problémája a korábbi hónapokban éles, a közvéleményt megosztó kérdés volt. A Policy Agenda azt nézte meg, az országos listát állító pártoknak milyen érdemi válaszuk van erre. Mekkora a baj?

A 2013. év végi adatok szerint a lakosságnak 1751 milliárd forint devizahitele van. Ennek 34 százaléka problémás, azaz késedelmes ügyfél. Ez az érték 2010-ben még 28 százalék volt.vA legnagyobb gondot az jelenti, hogy az elmúlt négy évben az egy éven túli tartozások aránya 2 százalékról 11 százalékra nőtt. Azaz nem csak azok aránya növekedett, akik nem törlesztenek időben, hanem azoké is, akiknek már kezelhetetlen a késedelmük nagysága.

Az MNB adatai szerint a devizahiteles szerződések száma a ciklus során 349 ezerről 231 ezerre csökkent.

Azt is fontos látni, hogy a megszűnt szerződések mögött négy ok lehet:

  1. kifizette a fennmaradó összeget, és az ingatlan tehermentessé vált. Ebben segíthetett a végtörlesztés is;
  2. végtörlesztés segítségével kifizette az összeget, de csak úgy tudta megtenni, ha egyben eladta az ingatlanát is;
  3. devizahitelét forint alapú hitelre váltotta át;
  4. felmondta a bank tartozás miatt a szerződését, és az ingatlanja eladásra került.

Politikai szempontból nézve egy újabb devizahiteles mentőcsomag esetén főleg azok érezhetik sérelmesnek a számukra megkésett lépést, akik végtörlesztettek ugyan, de egyben el is kellett adniuk az ingatlanjukat. Könnyen mondhatnák azt, hogy egy korábbi mentőcsomag esetén inkább ők is ezt választották volna, semmint a költözést, és az albérletet.

Összességében kb. 80 ezer olyan szerződés lehet, ahol már csak késve, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Ugyanakkor a „jó adósok” között is a folyamatok azt mutatják egyre többen kerülnek bajba. Így kb. 150 ezer család számára biztosan kell valamilyen megoldás.

Az ország is kockázatos, nem csak az adós

A válság óta Magyarországon 31 százalékkal emelkedett meg a forint euróhoz képesti árfolyama. Ebben a tekintetben a versenytársainkhoz képest (Csehország, Lengyelország, Románia, Horvátország) nálunk romlott leginkább a hazai pénz értéke. A balti államokban, Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában már vagy euróval fizetnek, vagy képesek voltak a nemzeti fizetőeszköz értékét az euróhoz rögzíteni. Náluk tehát ilyen gondok nincsenek.

A devizahitelek kamatának alakulását az árfolyam mellett az is meghatározza, hogy milyen erős a magyar gazdaság. Ezt a pénzpiacokon egyrészt az ún. országkockázati felárral (CDS) mérik.A válság kezdete óta 105 százalékkal nőtt meg ez az érték a mi esetünkben, míg versenytársainkat nézve ez 34 százalékos növekedést jelentett. A képet az is rontja, hogy az elmúlt négy évben még képesek is voltak a környező országok javítani ebből a szempontból a helyzetükön (192,85 CDS átlagértékről 150-re csökkent), míg Magyarország esetében minimálisan növekedett is ez az érték (253-ról 255-re).

Azaz a hitelek kamatát ez mindenképpen megdrágította.A probléma gyökere mindenképpen a magyar gazdaság általános állapotának romlásából adódik. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a környező országok stabilabban állnak a lábukon, és kevésbé vannak kitéve a pénzpiacok ingadozásának.

Mit kínálnak a kormányzásra jelentkező pártok?

A választási kampány egyik slágertémája lehetett volna a devizahitelesek ügye. Ezzel szemben az országos listát állító pártok 61 százaléka számára ez egyáltalán nem probléma. Ez a 11 szervezet nem hogy program szinten, de még említésként sem foglalkozott a kérdéssel.

A maradék 7 országos listát állító párt is csak néhány kivétellel próbál megoldást ajánlani a választóknak. Ezek között van teljességgel vállalhatatlan (Haza nem eladó mozgalom teljes hitel elengedési javaslata), vagy van csak a problémát érintő elképzelése (LMP kamatszámítás módjának szabályozása).

Ugyanakkor sem a Fidesz-KDNP, sem a legnagyobb kihívója, a Kormányváltás baloldali szövetség sem állt elő konkrét javaslattal, miközben a következő parlamentnek biztosan szembe kell néznie ezzel a problémával. Ez pedig tovább növeli a bizonytalanságot az érintettekben, és mutatja, hogy a mostani kampány nem a programokról szól.