Ilona
17 °C
32 °C

Wiedermann Helga magyarázkodik

2014.03.19. 13:29

Wiedermann Helga, Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök egykori kabinetfőnöke közleményt küldött az MTI-nek, amiben a Sakk és póker című regénye nyomán kialakult botrányt igyekszik kimagyarázni. 

Nem volt ott, nem tud semmit

Az ellenzéki pártok által kifogásolt üzleti ebéddel kapcsolatban a könyv szerzőjeként kijelentem, hogy a tárgyaláson részt vett személyektől semmilyen információt nem kaptam, az ebéden magam nem vettem részt.

Ettől függetlenül, mint írja, a könyve tényregény. Ám számos olyan esemény szerepel a kötetben, melyeken személyesen nem volt jelen, az ott történtekről csupán – gyakran többszörös – áttételeken keresztül szerzett tudomást.

Wiedermann Helga szerint jól látható a könyv szerkezetéből is, hogy a "valósággal nagyobb vagy teljes mértékben megegyező részek" forrásmegjelöléssel és idézőjelben szerepelnek. Minden, ezen túl a kötetben olvasható állítás, illetve következtetés a szerzői szabadság körébe tartozik.

"Egyes pártok az elmúlt napokban saját politikai céljaikra kívánták felhasználni az általam írt Sakk és póker című könyvet, a teljes szövegkörnyezetből kiragadva és félremagyarázva annak egyes részleteit, egyúttal olyan hamis állításokat fogalmaztak meg, melyek a könyvben nem szerepelnek, s melyekre a könyv tartalma alapján következtetni nem lehet" – írta a szerző.

Wiedermann könyve nyomán kedden feljelentés is született: egy Együtt 2014-es politikus bennfentes kereskedés miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Ha bővebben érdekli a könyv, akkor itt megtalálja könyvkritikánkat. Matolcsy exkabinetfőnöke, Wiedermann Helga elmondása szerint Matolcsy szivárogtatott a Goldman Sachsnak 2011 novemberében arról, hogy a kormány az IMF segítségét kérte. Egy nappal cikkünk megjelenése után Matolcsy megrémült, az MNB cáfolta Wiedermann állítását, azzal, hogy ez a rész csak fikció a könyvben.

Az idézet

A nagy botrányt kiváltó idézet ez:

"A kulináris élvezetet ígérő étlap és egy mosolygós miniszter kimondottan kellemes ebédet jósolt. Az ételek megrendelése után azonban Matolcsy csak úgy mellékesen megjegyezte, aznap reggel 8 órakor tájékoztatta az IMF-delegációt arról, hogy Magyarország tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal. És hogy erről a döntésről tájékoztassuk a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Uniót, már el is küldtük a levelet Brüsszelbe és Washingtonba.

A beszélgetőpartnerek kezében megállt a vajazókés. Egyikük a mosdót keresve azonnal felállt. Nem tudni, hány telefont eresztett meg, de amikor visszajött, igen gyorsra fogták az ebédet. A szokásos másfél óra helyett 40-50 perc alatt az összes fogással végeztek.

A történtek után Matolcsy egészen biztos volt abban, hogy minden korábbi híresztelés igaz: a nagy nemzetközi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen."

Wiedermann egyébként a könyvében többször is említést tesz a Goldman Sachs bankáraival tartott ebédről, könyvében semmi jelzés nincs arra vonatkozóan, hogy ne lennének igazak a leírtak. Sőt, a könyv elején éppen azzal hitelesíti mondandóját, hogy "kevesen voltak olyan közel a tűzhöz", mint ő, Matolcsy kabinetfőnökeként "szemtanúja volt" a hároméves harcnak.

Wiedermann a könyvben főleg Orbántól és Matolcsytól idéz, de akkor is csak nyilvános dokumentumokból, történeteit összekötve, a leírtak illusztrálására.