Iván
8 °C
22 °C

Itt van a NAV válasza sárgacsekk-ügyben

2014.03.21. 13:52
A NAV kitart amellett, hogy aki nem tudja bizonyítani, hogy továbbadta a pénzt, amit felvett, saját jövedelmeként adót kell fizetnie utána. A strómanoknak ez azt jelenti, hogy hacsak nem írattak alá átvételi elismervényt a nagy fekete autóban, a NAV rajtuk fogja keresni az elmaradt adót – de elvileg megpróbálják feltárni a háttéremberek felelősségét is.

A milliárdos sárga csekk ügyében megkerestük a NAV-ot is, írásbeli válaszukat most kaptuk kézhez. A NAV a konkrét ügyekre vonatkozó kérdésekre az adótitokra hivatkozva nem tud válaszolni. Általánosan tettük fel kérdéseinket azokról az ügyekről, melyekben látszólag csak strómanoknál landolnak milliárdok, az igazi nagykutyákat pedig nem lehet vagy nehéz elkapni. Hangsúlyozták: „Az általános válasz egy az egyben a konkrét ügyre nem vonatkoztatható az egyedi körülmények okán.” 

Az előzmények

Korábban arról írtunk, hogy István (akinek nem ez a valódi neve) egyszer csak egymilliárdos sárga csekket kapott a NAV-tól.

  • Egy 2008-as ügy miatt vették elő, sok részletben másfélmilliárd forintot vett fel bankfiókokból egy vállalkozás számlájáról
  • István állítja: stróman volt, megbízóinak mindig továbbadta a pénzt
  • A NAV az összes elmaradt adót és bírságot Istvántól követeli, ő nem érti, miért neki kell mindenért felelnie
  • Több érintett eltűnt, mások azzal védekeznek, hogy visszaéltek az adataikkal
  • Ez év végével elévül a vagyongyarapodás, tehát esélyes, hogy a legnagyobb nyerteseket már soha nem vehetik elő (Istvánt igen, mert ellene jogerős határozat lesz addig)
 

Mindent dokumentálni kell

Úgy tűnik, a NAV kitart amellett a szemlélet mellett, hogy mindenkinek felelnie kell az általa felvett pénzért, ha nem tudja igazolni, hogy másnak átadta. A legjobb, ha mindenről van papírunk: „Az adózóknak minden bankszámlához kapcsolódó műveletnél, személyes közreműködésnél rendkívül körültekintően kell eljárniuk. Minden pénzmozgásra kizárólag dokumentált formában kerülhet sor” – írták.

Vagyis aki nem tudja igazolni, hogy a pénzt továbbadta, adót kell fizetnie utána. István esetében ez azt jelentené, hogy mivel semmivel nem tudja igazolni, hogy továbbadta a pénzt, elvileg meg kell fizetnie az adót a felvett másfél milliárd után (a gyakorlatban persze mégsem, lásd előző cikkünket).

Könnyebbség a NAV szerint, hogy lehet adómérséklést és fizetési könnyítést kérni:

A vagyoni, jövedelmi viszonyokat a NAV hivatalból nem vizsgálhatja, de ha a tartozásra az adózó fizetési könnyítést, vagy adómérséklést kér, az elbírálásánál figyelembe veszi.

Ha a NAV bűncselekményre gyanakszik, feljelentést tesz az illetékes hatóságnál, ez bizonyos gazdasági bűncselekmények esetében a NAV nyomozószerve. A nyomozás leggyakrabban a strómanokat irányító háttéremberek és kapcsolataikat próbálja feltárni.

Mikor jelentenek a bankok?

A pénzügyi szolgáltatóknak egyébként jelenteniük kell a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájának, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot vagy körülményt vesznek észre. Ilyen lehet például egy gyanús átutalás vagy készpénzfelvétel, értékpapírszámlán való terhelés vagy jóváírás.

A gyakorlatban a szolgáltatók általában pénzmosási tipológián alapuló belső ellenőrzési és információs rendszer segítségével szűrik ki a pénzmosás-gyanús eseteket. Valószínűleg István esete is hamar fennakadt a rostán, azt nehéz elképzelni, hogy nem kéne bejelenteni, hogy valaki egy megbízással pár hónap alatt másfél milliárd forintot vesz fel egy olyan cég számlájáról, aminek sem tulajdonosa, sem tisztségviselője.

A NAV ilyen esetekben összegyűjti és elemzi az érintettek adatait, a bűnügyi szempontból releváns adatokat kiszűrik, a leírt esemény mögötti gazdasági tevékenységet vagy annak esetleges hiányát feltárják, és feltérképezik a szóban forgó személyek és szervezetek kapcsolati rendszerét. Bűncselekmény gyanúja esetén az információk továbbíthatóak a nyomozó hatóságnak, az ügyésznek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak vagy külföldi pénzügyi információs egységeknek.