Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Az ilyen alacsony infláció már veszélyes

2014.03.31. 13:36

Éves összevetésben csaknem négy és fél éves mélypontra, 0,5 százalékra lassult márciusban az infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közölt előzetes, becsült adata szerint – írja az MTI. Az elemzők 0,6 százalékra számítottak.

A nagy kilengéseket mutató energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció – szintén évesösszehasonlításban – 0,8 százalék lett a februári 1,0 százalék után, ugyanakkor az infláció mértékének csökkenése leginkább a csökkenő energiaáraknak tudható be.

A hírre az euró hirtelen nagyot gyengült, majd határozott erősödésnek indult a dollárral szemben a bankközi piacon.

Az euróövezeti infláció 2013 októbere óta az Európai Központi Bank által „veszélyzónaként” emlegetett 1 százalékos szint alatt ragadt, jóval elmaradva az EKB által ideálisnak tartott, 2 százalékhoz közelítő értéktől.

A fogyasztóiár-emelkedés üteme immár harmadik egymást követő hónapban csökkent az eurózónában. Az elemzők szerint a friss adat ismeretében egyre nagyobb nyomás nehezedik az EKB kormányzótanácsára, hogy csütörtöki ülésén döntsön valamilyen, további monetáris lazítást jelentő intézkedésről.

Az IMF egyébként nem a defláció, hanem az alacsony infláció miatt aggódik, és ezért kamatcsökkentést javasolnak az EKB-nak, aminek szerintük nagyobb mozgástere van a monetáris élénkítésre azért, mert nincs olyan veszély, hogy hirtelen növekszik az infláció. Európában a következő két évben csak 1-1,5 százalékos gazdasági növekedés lesz, ezt viszont monetáris vagy költségvetési lazítással kell megtámogatni.

De miért baj ez?

Mi Magyarországon ahhoz vagyunk szokva, hogy az inflációtól rettegjünk, ugyanakkor ennek az ellentéte, a defláció is szörnyen káros tud lenni a gazdaság egészére nézve. Ha ugyanis a gazdaságból teljesen eltűnik az infláció – ez a helyzet jellemezte évtizedek óta Japánt, ami ellen egy éve komoly változtatásokat eszközöltek –, akkor a családok és a vállalkozások az egyre erősödő pénzre (a deflációra) megtakarításaik növelésével reagálnak. Hiszen miért is költekeznének, ha a pénzük vásárlóértéke napról napra nő?

A folyamatok eredményeként eltűnnek a beruházások, nem keletkeznek új munkahelyek, magyarul lassul, illetve teljesen leáll a gazdasági növekedés. A mostani konszenzus szerint ebből a csapdahelyzetből csak élénkítő, inflációgerjesztő pénznyomtatással lehet kitörni. (A defláció jelentéséről és káros hatásairól egy részletes és szemléletes infografikát láthat a Concorde inflációs blogján).