K-Monitor: Romlott a korrupciós helyzet

Az állam és a korábban független intézmények a kormánypárt és az ahhoz kötődő érdekkörök foglyává váltak – állítja a K-Monitor legújabb tanulmányában (pdf). A civil szervezet szerint a kormány korrupcióellenes tevékenysége lesújtó.

Gátlástalan lobbisták, kiszolgáltatott bejelentők

A pozitív lépések közé sorolható a kormányzati korrupcióellenes program végrehajtása vagy az átláthatóság követelményének Alaptörvénybe foglalása. A gyakorlatban azonban a mégoly előremutatónak tűnő intézkedések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

2010 és 2014 között összességében az állam gazdálkodásáról szóló adatok titkosabbá, a közérdekű bejelentők kiszolgáltatottabbá, a lobbisták pedig gátlástalanabbá válhattak, mint valaha: ezekhez képest igen szerény eredmény például a korrupcióellenes képzés vagy a közszféra etikai kódexeinek bevezetése. A 2010-es választási kampányban ígért elszámoltatás - tehát a korábbi korrupciógyanús ügyek feltárása - lényegében semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott.

Új korrupciós minták

A végrehajtó hatalom gyakorlását korábban kontrollálni képes független intézmények élén történő "őrségváltás" és a hatalom megszilárdítása érdekében tett lépések új, korábban nem létező korrupciós mintázatokat szültek. Tovább fokozta a problémát a média függetlenségének megsértése és a médiapiaci tulajdonviszonyok átalakulása.

A korábban versengő piacok - például a dohánypiac, a felszámolói piac vagy az agrárszektor egyes elemeinek - politikailag motivált újraosztása főként e kontroll hiányának köszönhetően meglepően könnyen zajlott le.

Korrupciós szempontból lényegében a rendszerváltás óta a legkockázatosabb területek közé tartoznak a közbeszerzések, illetve az állami-önkormányzati megrendelések. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy e megrendelések jelentős része kormányközeli érdekeltségekhez került. Egyetlen példával szemléltetve: a Fidesz volt gazdasági vezetője által tulajdonolt Közgép és a cég részvételével induló konzorciumok 2013-ban az összes közbeszerzés 2400 milliárd forintos értékének nagyjából 14 százalékát nyerték meg.

Nincs akarat

A kétharmados parlamenti többség ellenére évtizedek óta megoldatlan problémákat nem sikerült kezelni - ennek akadálya tehát nem a konszenzus, hanem a politikai akarat hiánya volt a K-Monitor szerint.

A pártfinanszírozást továbbra is rendkívül elavult törvény szabályozza, az új kampányfinanszírozási törvény pedig lényegében több korrupciós kockázatot teremtett, mint amennyit megoldott. Összességében tehát a 2010-2014-es kormányzati ciklus korrupcióellenes tevékenysége nemcsak, hogy nem eredményezett hatékony fellépést a korrupció ellen, de új, súlyos kockázatokat is teremtett -írja a K-Monitor.