Kevesebbet kerestünk tavaly, mint 2011-ben

A nettó bérek tempósabb emelkedésének és az alacsonyabb inflációnak köszönhetően reálbér-növekedést mért tavaly a KSH a 2012-es csökkenés után – összegez elemzésében a Napi.hu. Bár a családi adókedvezmény miatt a legalább három gyermeket nevelők nettó bére volt a legmagasabb, a legtempósabb emelkedést a gyermektelenek könyvelhették el. A járulékokra kiterjesztett kedvezményrendszer januárban átlagosan közel 15 ezer forinttal növelte az igénybe vevők nettó fizetését.

Még nem értük el a 2011-es szintet

Gyorsulva nőttek tavaly a családi adókedvezmény figyelembe vételével számított nettó keresetek, országos átlagban a 2012-es 2,2 százalékos bővülést kétszer ekkora tempó követte 2013-ban. Ezzel az egy főre jutó átlagkereset megközelítette a 156,5 ezer forintot, a tavalyelőtti 149,9 ezer forint után.

Ez a gyorsabb tempó, valamint a rezsiharccal leszorított infláció azt eredményezte, hogy reálértékben a 2012-es 3,3 százalékos keresetcsökkenést az elmúlt évben 2,6 százalékos növekedést követte. A két ütem különbségéből látszik, hogy a nettó átlagbér reálértéke még nem érte el tavaly a 2011-es szintet.

A legnagyobb reálkeresetnövekedést a foglalkoztatottak közel felét kitevő gyermektelenek könyvelhették el, ők a 2012-es 3,6 százalékos mínusz után 3,2 százalékos plusznak örülhettek. Az egy vagy több gyermeket nevelők esetében ugyanakkor a tavalyelőtti 2-3 százalék körüli csökkenést mintegy 2 százalékos növekedés követte a múlt évben.

A családi adókedvezmény hatása jól látszik az egy főre jutó nettó keresetek összegén: a gyermekteleneknél az átlagos összeg 147,6 ezer forintra, a három vagy több gyermeket nevelőknél 175,8 ezer forintra rúgott tavaly a KSH modellszámításai szerint.

Így hatott a járulékkedvezmény

Az adatok azt az ismert tényt is mutatják, hogy hiába preferálja a kedvezményrendszer kiemelten a legalább háromgyermekes családokat, ezek jellemzően csak a töredékét tudták kihasználni a gyerekek után járó 206 250 forintos adókedvezménynek. (Az első és a második gyerek után havi 62,5 ezer forint szja-kedvezmény vehető igénybe.) Ezt az jelzi, hogy a kétgyermekes háztartásokban az egy főre jutó nettó átlagkereset nem érte el a 174 ezer forintot, vagyis a legalább három gyermeket nevelőkhöz képest nem egészen kétezer forint a különbség.

A szaktárca felhívta a figyelmet arra, hogy azok sem esnek el családi kedvezménytől, akik nem adták le időben azon nyilatkozatot a kifizetőnek, amelyben azt kell kérni, hogy a kifizető az adóelőleg megállapítása során is vegye figyelembe a gyermekek után járó kedvezményt. Ők ezt a kedvezményt majd az szja-bevallásban érvényesíthetik, ezért arról pontos adatok, hogy a járulékkedvezmények végül mekkora fizetésnövekedést hoztak az érintetteknél, illetve mekkora járulékbevétel-csökkenést eredményeztek, majd csak az idei szja-bevallások 2015-ös feldolgozását követően állnak rendelkezésre.

Nem véletlenül terjesztették ki idén az adókedvezményt a járulékokra is. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint ez javított a jövedelmeken, hiszen a 2013 januári 11,6 milliárd forint után ez év első hónapjában 15,2 milliárd forint értékben vettek igénybe az adózók családi adó- és járulékkedvezményt. Az utóbbi összegből közel 2,5 milliárd forintra rúgott a járulékkedvezmény összege. Ezt a családi adókedvezményt érvényesítő kör 21,3 százaléka, összesen 169 ezer fő vette igénybe, vagyis fejenként átlagosan közel 15 ezer forinttal több fizetés érkezett februárban a bankszámlákra.

Ez 2,5 milliárd forint a teljes járulékbevételekhez képest aprópénz, hiszen januárban a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapba összesen több mint 350 milliárd forint járulék folyt be. Az szja-bevételekhez mérten már jelentősebb a családi adókedvezmény aránya, hiszen személyi jövedelemadóból az év első hónapjában 156 milliárd forint érkezett az államkasszába, miközben az adókedvezmény 12,7 milliárdot tett ki.