Gyárfás
18 °C
35 °C

Pont kerülhet a hejőcsabai cementgyár ügyének végére

2014.04.15. 17:53

Hamarosan, a tervek szerint 6-9 hónapon belül újra termelhet a hejőcsabai cementgyár. Ez az a gyár, amit múlt hét csütörtökön biztonsági őrök segítségével foglalt el Kálmán János. Kálmán, a nevét néhány napja Hejőcsabai Cement és Mészmű Kft.-re változtatott Magyar Cement Kft. többségi tulajdonosa mondta ezt egy keddi sajtótájékoztatón, amit a gyárban tartottak meg, írja az MTI.

Kálmán János úgy fogalmazott: sok évig tartó pereskedés után jutott társasága „jogos” tulajdonához, miközben a svájci érdekeltségű Holcim sokáig jogszerűtlenül működtette a gyárat.

A cementgyárban 4-5 milliárd forintos fejlesztést követően indulhat újra a termelés, a cég 300 embert foglalkoztat majd, és a tervek szerint 1 millió tonna cementet gyárt évente.

Meglepő lenne viszont, ha ennyivel véget is érne ez a lassan 20 éve tartó történet, amely a rendszerváltás utáni privatizációk időszakáig nyúlik vissza, és a gyárfogaláson kívül perek és sikertelen egyezkedések sorozatával van tele.

A Holcim továbbra is jogszerűtlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Cement erőfölénnyel elfoglalta a hejőcsabai cementgyárat. Ahogy arról beszámoltunk, a két cég évek óta tartó pereskedésére múlt pénteken úgy akart pontot tenni a Magyar Cement Kft. igazgatója, hogy biztonsági őröket bérelt fel, akik elfoglalták a gyár területét. 

Bár eleinte úgy lehetett tudni, hogy Miskolc jegyzője törvényesnek nyilvánította a gyárfoglalást és elutasította a Holcim birtokvédelmi kérelmét, hétfőn már azt állították, hogy a Magyar Cement Kft hivatkozásával ellentétben sem 2013 novemberében, sem máskor nem született olyan bírósági határozat, amely feljogosítaná a Magyar Cement Kft-t a gyárfoglalásra.

Az erre irányuló kérelmeket a bíróság minden esetben visszautasította, a Magyar Cement birtokbaadásra vonatkozó kérelmét a bíróság jogerősen felfüggesztette mindaddig, amíg a tulajdonjogi vitában nem születik jogerős döntés.

A Holcim nem akar háborút

A svájci cég a gyárfoglalásra reagálva azt állította, hogy a Magyar Cement Kft. hivatkozásával ellentétben sem a Holcim, sem az általa megbízott biztonsági szolgálat nem ismerte el a gyárfoglalás jogszerűségét, írta akkor a svájci cég. Közleményük szerint minden, de kizárólag csak törvényes eszközt megragadnak arra, hogy érvényt szerezzenek a Miskolci Járásbíróság végzésének, bízva a magyar jogrendszerben. 

A cég arról is nyilatkozott, hogy légből kapottnak tartjják a Magyar Cement azon kijelentését, hogy a közeljövőben újraindítják a termelést a Hejőcsabai gyárban.

Húsz éve pereskednek

A Miskolc hejőcsabai városrészében lévő cementgyárban 2011-ben állt le a termelés. A két társaság idestova húsz éve pereskedik egymással. A vita alapvetően arról folyt, hogy a gyár területére a Holcim által telepített gépek, berendezések alkotórészei vagy csak tartozékai a területnek, mivel a földtulajdon az alperes Magyar Cement Kft.-é, amely szerint a Holcim jogcím nélkül tartózkodott a gyárban.

A bíróság 2010-es döntése szerint a cementgyár termelő eszközei, berendezései a Holcim Hungária tulajdonában maradtak, míg a cementgyár ingatlanjait a bíróság megosztva hagyta a Holcim és a Magyar Cement Kft. között.

Miután a két cég nem tudott megállapodni a megosztott vagyon hasznosításáról – a Holcimnak húszmilliárdos ajánlata volt a jogvita lezárására –, olyan patthelyzet alakult ki, ami teljesen ellehetlenítette a termelést. A Holcim ezért – és figyelembe véve a gazdasági válság és a magyarországi építőipar drasztikus visszaesésének a hatásait – 2011-ben folyamatosan leállította a gyártást az üzemben.  A Holcim ezt követően egy éven át úgy fizette közel 150, a Hejőcsabai Cementgyárban dolgozó munkatársát, hogy a kialakult jogi patthelyzet következményeként le kellett állítania a termelést.

Az mno.hu cikke alapján a tulajdonrészek zavarosságát jól példázza a gyár leállását előidéző szállítószalag, amelyből a hozzá tartozó föld egy része, a betonpillérek, a konzolok az MC, a görgők, a motorok és a gumiszalag, valamint a föld másik része – a Holcim álláspontja szerint – a Holcim Hungária Zrt. tulajdonát képezik.

1993-ban kezdődött az egész

Pontosabban az mno.hu információi szerint 1989-ben, de akkor még rendben voltak a dolgok: egy szabályos privatizációs eljárás során a magyar állam a részvények 33,34 százalékát eladták egy, a svájci Holcim cégcsoport érdekeltségi körébe tartozó cégnek.

Hvg.hu szerint a két cég akkor veszett össze, amikor a Holcim cég rájött, hogy nem érvényesítette az egykori Cement és Mészművekkel (Cemű) szemben - melytől a hejőcsabai Cement-és Mészmű Rt. (HCM) ingatlanokat és berendezéseket bérelt - elővásárlási jogát a hejőcsabai cementgyár többségi részvénycsomagjára.

Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ugyanis 1993-ban magához vonta a bérelt ingatlanokat és berendezéseket és eladásra kínálta őket. Kálmán János, aki jelenleg is a Magyar Cement ügyvezetője, itt került a képbe, amikor egy konzorcium élén - amelynek a Magyar Cement is tagja volt - elindult az ÁVÜ pályázatán és kétmilliárd forintos vételárat kínált a hejőcsabai gyár részvényeiért szemben a Holderbank (a Holcim elődje) 1,1 milliárdos ajánlatával.

Így lett az övék az irányítást biztosító részvénycsomag, és az ÁVÜ-tól még a korábban a Ceműtől bérelt eszközöket és ingatlankat is megvették. A HCM-ben ugyanakkor a Holcimnak is volt egy 33 százalékos tulajdonrésze, amin keresztül meg tudta akadályozni, hogy a cementgyár a Magyar Cement tulajdonába kerüljön.

1994-ben a Holcim felajánlotta, hogy megveszi a Magyar Cement részét, ami azonban visszautasította az ajánlatot. A Holcim ezt követően megtámadta a privatizációs szerződést, de a pert elvesztette, a reményt azonban továbbra sem adta fel a többségi részvénycsomag megszerzésére.

De mit akarnak a felek?

A Holcim igazgatója 2011-ben azt nyilatkozta az mno.hu-nak, hogy a magyar fél tulajdonrészének megvásárlásán kívül, a bérlés lehetőségét is felajánlották a Magyar Cementnek, de ezt is visszautasították. Később abban egyeztek meg, hogy közös céget hoznak létre az üzemeltetésre, de végül ez az opció sem működött.

A Holcim vezérigazgatója a lapnak akkor megjegyezte Kálmánról, hogy szerinte személyes indulatok motiválják, ezért hiúsít meg minden megoldási kísérletet, de azt se tartotta kizártnak, hogy a célja, hogy minél több pénzt csikarjon ki a Holcimből.

Kálmán akkor azt mondta a lapnak, hogy a termelés újraindításában érdekelt, de ragaszkodik hozzá, hogy az általa jogosnak mondott 85 százalékos részesedéssel rendelkezzen a gyárban, és ennek megfelelő szerepet kapjanak az üzemeltetésben. Kálmán azt is szerette volna, hogy a Holcim holding kifizesse számukra a 16 év során elmaradt járandóságot a gyár használatáért, illetve egy korábbi – általuk vitatott, és bíróságon megtámadott – részvényszerzési akció révén a Holcimhoz került részvények visszakerüljenek hozzájuk. Végső célja pedig az volt, hogy ismét magyar kézbe kerüljön a gyár.