Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Köszi a félmillát, Európa!

2014.04.30. 11:22
Éppen tíz éve lettünk az Európai Unió teljes jogú tagjai. Kiszámoltuk és térképre vittük, mennyi EU-s pénz ütötte a markunkat az EU-s csatlakozás óta. A nagy uniós pénzosztás legnagyobb haszonélvezői között vagyunk. A németeknek köszönhetjük a legtöbbet, az írek erőn felül fizettek nekünk.

Ha legközelebb találkozna egy némettel, ragadja meg a kezét, rázza meg, és köszönje meg neki az ő részét abból a 180 ezer forintból, amit az EU csatlakozás óta kapott tőle!

Kiszámoltuk az Európai Bizottság költségvetési adataiból, hogy a csatlakozás éve, 2004 és 2012 között mennyi pénzt fizettünk mi az EU-nak, és mennyit költött nálunk a nagy brüsszeli bürokrata gépezet. (2013-as adatok egyelőre nincsenek.)

Az jött ki, hogy átlagosan minden magyar kapott félmillió forintot a kilenc év alatt.

Egészen pontosan 497 ezer forintot.

Kiszámoltuk azt is, hogy ezt a félmillió forintot kitől kaptuk. Bár mindegyik ország fizet be pénzt az EU-nak, vannak, akik a befizetésüknél többet kapnak vissza, és vannak, akik kevesebbet. Utóbbiak a nettó befizetők, ők kilencen vannak, míg a nettó haszonélvezők jóval többen, Horvátországgal együtt már 19-en.

Megnéztük, hogy a fejenként félmilliónkat mekkora részben köszönhetjük a különböző nettó befizetőknek. A következő térkép azt szemlélteti, hogy egy magyar átlagosan mennyit kapott egy-egy országtól a kilenc év alatt.

Köszi, németek, köszi, írek!

Az EU nettó befizetői 174 milliárd eurót toltak bele a közösbe a 2004-es költségvetési évtől 2013-ig: befizettek 602 milliárd eurót, de csak 428 milliárdot kaptak vissza. Ez a kilenc ország adta az EU költségvetésének 70 százalékát, a költésekből viszont csak 44 százalék jutott nekik.

Itt részletesen megnézhetjük a számokat minden évben:

Abszolút értékben természetesen a legerősebb gazdaság, Németország adta a legtöbb pénzt: 171 milliárd eurót. Náluk viszont csak 107 milliárdot költött az EU. Így a németek 63 milliárd euróval voltak nettó befizetők. Őket a britek és az olaszok, majd a hollandok követik.

Az ország méretéhez képest kiemelkedően szórta a pénzt Írország: a 6,4 milliós szigetország 22 milliárd euróval többet fizetett be, mint amennyit visszakapott. Tehát harmadannyit, mint a németek, pedig a gazdaságuk tizedakkora. Hollandia és Svédország is kiemelkedően sokat fizetett a lakosságához képest, míg Ausztria és Finnország talán meglepően keveset: nyugati szomszédaink kilenc év alatt mindössze 3,7 milliárd eurót, északi nyelvrokonaink pedig 2,2 milliárd eurót fizettek be.

   Ekkora részét adták a félmilliónknak (ezer forint) Ennyit adtak lakossággal súlyozva (ezer forint)
Ausztria 10,7 25,3
Dánia 12,7 45,7
Finnország 6,3 23
Hollandia 47,7 57
Írország 64 201,1
Nagy-Britannia 76 23,9
Németország 180,2 45,1
Olaszország 75,3 25,2
Svédország 24,3 50,9

És kik nyertek a legtöbbet ezzel az egésszel?

Magyarországnál csak a balti országok és Portugália lakói kaptak többet. A mi egy főre jutó 1843 eurós nettó EU-támogatásunkkal azért sikerült így is az ötödik legnagyobb haszonélvezőnek járó helyet megszerezni. Befizettünk 6,8 milliárd eurót, kaptunk 25 milliárdot. Az összesen 18,2 milliárd euró kilenc év alatt.

Így jöttek ki a számok

 Az EU rengeteg módon költött és költ pénzt a tagállamokban, a könyvelés pedig néhol elég áttekinthetetlen, főleg a kontinens azon 99 százalékának, aki nem az eurokrata bürokráciában dolgozik, vagy nem fejlesztési szakember. Mi a költések mérésében nem akartunk elveszni a részletekben, ezért egy viszonylag bárdolatlan megoldást választottunk. Megnéztük, hogy az EU költségvetésében melyik évben melyik ország mennyi pénzt fizetett be a kasszába, cserébe pedig az EU mennyi pénzt költött ott összesen.

A befizetésekből kivontuk az országban elköltött EU-s pénzeket, majd összedtuk a kilenc év így megkapott nettó számait. Így kijött, kik voltak a haszonélvezők, és kik a befizetők az időszakban. Ezeket a számokat leosztottuk az adott ország lakosságával, így jött ki a táblázat lakossággal súlyozott oszlopa. A teljes, 9 évet átölelő időszakra 270 forintos euróárfolyammal számoltunk az MNB éves átlagárfolyamai alapján.

Ez persze egy fiktív szám, hiszen nem az történt, hogy mindenki megkapta volna a maga félmillióját. Az EU-s támogatások java az építőiparban (például autópálya-építőknél, térkövezőknél, projektgazdáknál) és a mezőgazdaságban kötött ki, így annak áldásos pénzügyi hatásai sem egyenlő részben jutottak el az országok polgáraihoz.

És hogy a pénzt melyik ország polgáraitól kaptuk? Egyszerűen besúlyoztuk az abszolút nettó befizetés, illetve az egy főre jutó nettó befizetés alapján: megnéztük, hogy melyik befizető ország a többlet mekkora részéért felel, és ezzel beszoroztuk a mi félmilliónkat. Így látjuk, hogy melyik gazdag nyugati ország összességében, és egy polgárára jutva mennyit adott nekünk tíz év alatt.

Amit nem csináltunk:

  • Folyó áron számoltunk, tehát nem igazítottuk ki a számokat sem az európai, sem – az annál jóval magasabb – magyarországi inflációval. A 2006-ban például csak nettó 1,1 milliárd eurót kaptunk az EU-tól, de ez akkor lényegesen többet ért. Ez kissé torzíthatja a számokat.
  • Nem különböztettük meg az EU-s költéseket. Magyarországon tavaly az EU-s pénz több, mint fele a strukturális és kohéziós alapból ment különböző projektekre, harmada pedig mezőgazdasági támogatásokra. Az arányok végig nagyjából hasonlóak voltak. 
  • Két országnál, Belgiumban és Luxemburgban teljesen felismerhetetlenné teszi a számokat az a tény, hogy az EUnáluk évi többmilliárd eurót elkölt saját magára: az adminisztrációs uniós költségek miatt úgy tűnik, mintha nagy haszonélvezők lennének, pedig ők is befizetők. Ezzel a két országgal szintén nem számoltunk.
  • Nem számoltuk bele a még nem végleges 2013-as számokat. Az EU-s pénzek kifizetését nagyon felpörgették tavaly, ezért valószínűsíthető, hogy valójában több, mint a tizedével nagyobbak lesznek a nettó számok.
  • Csak azt néztük, hogy az EU a különböző jogcímeken mennyit költött konkrétan. Tehát az itt megvalósuló projektek tovagyűrűző hatásai, vagy az EU-s csatlakozás miatt megerősödő üzleti bizalom hatását nem számszerűsítettük.

Az EU-s csatlakozás valódi pénzügyi és gazdasági hatásai tehát a fejenként kapott félmilliónál összességében nagyobbak. Eszerint a tanulmány szerint például a magyar GDP 10 százalékát köszönhetjük az EU-csatlakozásnak.