Vilma
3 °C
13 °C

Ezen dől el az MNB nagy pénztrükkje

2014.05.05. 11:14

Mi ez a nagy pénztrükk?

A Magyar Nemzeti Bank megszünteti – pontosabban alapvetően átalakítja – a legfontosabb eszközét, a kéthetes kötvényeket. Ez az, aminek a kamatát meghatározva a legnagyobb hatást gyakorolják a gazdaságra.

A lényeg az, hogy a jegybank szeretné átterelni a bankok fölös pénzét az MNB-kötvényekből államkötvényekbe. Ezzel az MNB is kevesebbet fizetne a bankoknak, tehát pénzt takarítana meg, és az állam finanszírozása is stabilabb lenne.

A külföldiek „forró pénzét” (ami könnyen jön, könnyen megy, semmilyen szerepet nem játszik az ország finanszírozásában, viszont drága) sem látja itt szívesen, azért azt is kikergeti a kéthetes kötvényekből.

Hatalmas mennyiségű pénzt kényszerít mozgásra a Magyar Nemzeti Bank április végi döntésével. A célokkal bárki egyetérthet, de mivel a bankokkal nem egyeztettek az elsősorban őket érintő, velük számoló lépésekről, az új helyzet többé-kevésbé váratlanul érte őket. Úgy tudjuk, a legtöbb banknál még bőszen számolgatnak, hogy mi fogja megérni. Alig leplezett nyomásgyakorlásról is hallani – ám az MNB tagadja ezt utóbbit.

Ezért a nagy húzás valódi hatása is kiszámíthatatlan. Tehát új kockázatokat okozhat.

A bankok felesleges pénze, jelenleg 5400 milliárd forint, eddig főleg az MNB kéthetes kötvényeiben pihent. A jegybanknál ennek egy részét most át akarják terelni államkötvénybe. Ezzel az a cél, hogy egyszerre

  • több belső megtakarító finanszírozza az államot;
  • kisebb legyen a külső államadósság, stabilabb legyen az állam finanszírozása;
  • távozzon a pénzügyi stabilitást kiszámíthatatlanná tevő külföldi forró tőke;
  • kevésbé költséges legyen a kéthetes kötvényállomány;
  • csökkenjen és így legyen olcsóbb a devizatartalék;
  • tovább csökkenjenek a hozamok, élénküljön a hitelezés.

A külföldi milliárdok egy jelentős részének távozásával erősen gyengülhet a forint, amit a jegybank a feltételezések szerint a devizatartalék csökkentésével ellensúlyozhat. Szintén a devizatartalék kárára egyenlítheti ki a gazdaság devizaszükségletét az MNB. A hangsúly viszont érezhetően nem azon van, hogy a forint stabilabb legyen, hanem azon, hogy a bankok az államadósság nagyobb részét birtokolják – ma ez kevesebb, mint a teljes államadósság ötöde, ami európai szinten alacsonynak számít.

portfolio-5184
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz

Megkavarják a devizahitelek forrásait is

Múlt szerdán azt is bejelentette az MNB, hogy szigorítja a bankok devizafinanszírozását. A kívülállóknak meglehetősen technikainak tűnő döntés egyik célja, hogy az MNB-nek ne kelljen olyan nagy devizatartalékot tartania. A másik pedig az, hogy a bankok kevésbé rövid, és inkább hosszú devizaforrásokból finanszírozzák devizahiteleiket, és így kevésbé legyenek kitéve a rövidebb távú piaci sokkoknak.

Az öt lépésből álló intézkedésről egyeztettek a bankokkal, és bár egy részük ronthatja az eredményüket, egy másik részük viszont lazítás, ami tompítja ezt a hatást – írja a Portfolio.hu. Azok a bankok járhatnak rosszul vele, amelyek a piacról, anyabank nélkül finanszírozzák magukat. A Moody's hitelminősítő máris jelezte, hogy szerintük a bankrendszer stabilitását erősítheti a döntés.

Na de sikerülni fog? Hogyan döntenek az érintettek?

A kérdés az, hogy mi közül választhatnak a különböző érintett szereplők, és melyik lesz vonzó számukra. Lássuk őket.

Bankok.

  A magyarországi bankok továbbra is korlátlanul hozzáférhetnek majd a kéthetes eszközhöz, ami augusztustól betétté alakul. De sokkal kevésbé lesz nekik vonzó itt tartani a pénzt. Több okból:

  • A betét nem likvid, nem lehet bármikor készpénzzé tenni.
  • A betétet nem lehet fedezetként felhasználni más ügyletekhez.
  • A betétet sokkal nehezebb beilleszteni azokba a tőkemutatókba, amiknek a bankoknak meg kell felelni.

A több ezer milliárd forint egy része ezért máshova fog vándorolni – de azt még nem tudni, hogy hova. Feltételezések szerint az egynapos betétekbe is több mehet, mivel ez az eszköz likvid, bár annak ez az egyetlen előnye. Fedezetként ez sem használható, és egy százalékkal alacsonyabb a kamata – tehát ha ide viszik a pénz jelentős részt, akkor akár nagyot is bukhatnak.

Az MNB azt reméli, hogy ehelyett az állampapírok felé áramlik majd a kéthetes kötvények egy jelentős része. Csakhogy ebből korlátozott a kínálat: havonta néhány tízmilliárdnyi kötvényt bocsájt ki az ÁKK. Ráadásul teljesen más – alapvetően rosszabb – a kötvények kockázati megítélése. Az MNB azzal is ösztönözné a bankokat a helyes döntésre, hogy egy új és kedvezményes kamatcsere-eszközzel simítja ki a bankok kockázatait.

Sok választásuk viszont nincs a bankoknak. Ráadásul egyik, a bankok helyzetére elég jól rálátó forrásunk szerint alig leplezett nyomásgyakorlás is van.

Azt beszélik, hogy az MNB elvárása, hogy éves szinten további 600 milliárd forintnyi állampapírt vegyenek a bankok. Elhangzott az is, hogy egyelőre az MNB-stáb piacbarátabb elképzelése győzött, de ha úgy látják, hogy a bankok nem elég együttműködőek, akkor más módokon, például kvótákkal is rákényszeríthetik a bankokat az állampapírok megvásárlására.

– mondta egy jól értesült piaci forrásunk. A bankok tehát komoly nyomást érezhetnek magukon, hogy a súlyuknak megfelelő részt vásároljanak a majd piacra kerülő új államkötvényekből.

MNB: Nincs számszerű elvárás

Rákérdeztünk a Magyar Nemzeti Banknál is a fenti nyomásgyakorlásra. A jegybank tagadja, hogy hogy számszerű államkötvény-vásárlási elvárása lenne a részt vevő bankok felé, és „természetesen az MNB-nek semmilyen explicit elvárása nincsen (és nem is lehet) a bankok felé a saját eszközportfóliójuk átrendezése tekintetében”. A válaszban megállapítja a jegybank, hogy az egyes bankok a saját stratégiájuknak megfelelően máshogy reagálhatnak az új helyzetre.

Azt viszont jelezte az MNB, hogy fontosnak tartják, hogy az új eszközöket a cél szellemében, együttműködő hozzáállással használják csak fel a bankok: a jegybank „azt elvárja, hogy az igénybevevő bankok a bemutatott cél elérése – azaz hazánk külső sérülékenységének mérséklése – érdekében használják az eszközöket”, és ezt ellenőrizni is fogják.

Valahova egyébként is tenniük kell felesleges a pénzt, betétekbe vagy államkötvényekbe, különben minek tartanák azt. Ezen túl két másik dolgot is csinálhatnak a pénzükkel.

  • Hitelezhetnek.
  • Leépíthetik a mérlegüket, hogy ne legyen annyi pénzük.

Előbb üdvös lenne a gazdasági növekedés szempontjából. Csakhogy ma Magyarországon nem túl nagy a hitelkereslet: a növekedési hitelprogram agyonreklámozott második köréből is azt a tapasztalatot lehet levonni, hogy a bankok egyre nehezebben találnak ma olyan magyar ügyfeleket, akiknek józanul mérlegelve megérné hitelt adni.

A második lépés viszont nagyon-nagyon rossz lenne. Ha a bankok úgy döntenek, hogy nem tudnak normális megtérülést elérni a pénzükkel, akkor dönthetnek úgy is, hogy fogyókúrába fognak – pontosabban folytatják a már több éve tartó fogyókúrát –, és inkább leépítik a mérlegfőösszegüket. Ez csúnyán visszahúzhatja az egész gazdaságot.

Befektetési alapok.

Eddig a befektetési alapok is tehettek pénz az MNB kéthetes kötvényeibe. Most, hogy augusztustól kiűzik őket innen, főleg a javarészt ide fektető pénzpiaci alapoknál kell újragondolni a helyzetet. Egyébként rengeteg pénz ömlött ezekhez az alapokhoz, amióta a jegybank 7 százalékról 3 százalék alá vágta az alapkamatot, és így a lakossági betétek kamatai a mélybe zuhantak.

Ma a leginkább érintett hazai likviditási alapokban valamivel több, mint ezermilliárd forint van. Az egynapos (overnight) MNB-eszköz továbbra is nyitva áll előttük, ám ez egy százalékkal alacsonyabb hozamot hajt csak nekik és befektetőiknek. Ha viszont hosszabb lejáratú államkötvényeket vesznek, akkor kevésbé lesznek likvidek. Egyszóval nehéz dilemma előtt áll a befektetési alapok egy része is.

Külföldiek.

Az utóbbi hónapokban 500-800 milliárd forintot tarottak külföldiek a kéthetes kötvényekben. Korábban – amíg magasabb volt az alapkamat – azért tartottak sok pénzt itt, mert gyakorlatilag kockázat nélkül tudtak magas hozamot elérni. Náluk komolyan felmerül, hogy inkább elvigyék a pénzt az országból.

Továbbra is tarthatnak itt pénzt, de az még kevésbé fogja megérni nekik. Közben már eddig is sok külföldi befektetőt újragondolásra késztethetett, hogy a magyar eszközökön ugyanakkora hozamot érhetnek el, mint lengyel megfelelőiken.

Mi lesz ebből?

Most még rengeteg lehetőség áll nyitva. A bankoknál még csak számolgatnak, és egyelőre még nem tudják, mitévők legyenek.

Minden treasurys mást mond

– mondta az egyik banknál dolgozó elemző, akivel beszéltünk. A bankokat váratlanul érte az MNB lépéssorozata és annak időzítése. Az, hogy hogyan fognak reagálni, attól is függ, hogy milyen viselkedést várnak a többiektől. A Portfolio.hu cikke szerint Budapest mellett Bécsben, Milánóban és Londonban születhetnek meg a végső döntések (a nem magyar többségi tulajdonban lévő bankoknál itt van az anyabank székhelye) – sok múlik azon, hogy ők mennyire tartják hitelesnek a magyar kormányt, és hogy milyen mértékben hajlandóak új veszteségeket lenyelni itt.

Ami valószínű:

  • Többen akarnak majd rövidebb lejáratú állampapírt venni.
  • Ezért a hozamgörbe rövidebb oldalán beesik a hozam.
  • Az MNB újra jelezte, hogy megbarátkozott egy gyengébb forintárfolyam lehetőségével.

Az viszont, hogy nagyságrendileg mekkora lesz a többletkereslet az állampapírok iránt – főleg a hosszabb lejáratúaknál –, még teljesen nyitott kérdés. Az is, hogy mit csinál az MNB (és a kormány) a gyenge forintárfolyamból következő problémákkal, például a lakosság és a vállalatok devizahiteleivel. És az is bizonytalan, hogy mit csinálnak a bankok a hitelezés frontján. Ezek a döntések szinte biztosan befolyásolják majd, hogy milyen gazdasági növekedésre és pénzügyi stabilitásra számíthatunk a következő években.