Üres az ATM, amióta ingyenes a pénzfelvétel?

Ismeri azt az idegőrlő érzést, amikor hiába próbálkozik a sokadik bankautomatánál, nem tudja felvenni a pénzét? Mert nincs olyan címlet, nincs annyi pénz az ATM-ben, vagy mondjuk csak fele annyi, és az is csak ezresekben? Egyik olvasónk állítja, egyre többször kell átélnie ezt az első világbeli luxusrémálmot: amióta ugyanis bevezették az ingyenes készpénzfelvételt, a fizetés utáni napokban egyszerűen lerabolják az ATM-eket.

Hogy súlyának megfelelően kezeljük a problémát, azonnal körbekérdeztük a szerkesztőséget, ki élt már át hasonlót, és szobrozott hiába bankja automatája előtt a hónap elején, sűrűsödtek-e e a kudarcélmények. Áramlottak a panaszok: kiderült, olvasónk esete az üres ATM-mel nem elszigetelt jelenség. Főleg a kisebb településeken és az agglomerációban lakó kollégáink idéztek fel keserű emlékeket, volt, aki az elmúlt fél évben több automata előtt bosszankodó embert látott már, mint ahány villamost.

Ki a hibás?

De csakugyan az ingyenes készpénzfelvétel a hibás? Elsőre logikus magyarázat lenne, hiszen amióta a kormány úgy döntött, hogy havi két ingyenes felvétellel enyhíti az általa bevezetett tranzakciós adó lakossági terheit, alapvetően mindenki abban érdekelt, hogy kevesebbszer nagyobb összegeket vegyen fel, és természetesen a legtöbben a hónap elején rohanják meg az ATM-eket.

Csakhogy nem minden Indexnek nyilatkozó bank szerint van ilyen egyértelmű összefüggés. Többek egyáltalán nem tapasztaltak változást az új rendszer bevezetése óta, mások szerint  változtak ugyan a fogyasztói szokások a kormány intézkedésének hatására, az automaták emiatt nem lettek üresebbek.

Az UniCredit Bank azt mondta, ATM-jeiben nem tapasztalta az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségére visszavezethető kiürülést, így az automaták töltésére kialakított rendszerükön sem változtattak.

Náluk az automatákat mindig az adott napi töltöttségi állapotuk szerint jelölik ki a következő munkanapi töltésre, ugyanakkor számos további tényezőt is figyelembe vesznek. Ilyenek például a munkaszüneti napok, a fizetésnapok, sőt olyan egyéb előre ismert körülmények is, mint egy hétvégi programsorozat egy ATM környékén. Rendkívüli forgalom esetén pedig akár napon belül töltenek.

Ritkábban vesznek fel, de többet

Az OTP elmondta, náluk a gépek töltési szintjét és idejét matematikai-statisztikai alapokon nyugvó optimalizáló szoftver határozza meg. Ezeket dinamikusan, külön-külön számítják ki minden egyes ATM-re. Szerintük egyébként az új szabályoknak látható hatásuk van: csökkent a tranzakciószám, miközben a forgalom változatlan maradt, náluk nagyjából 45 ezer forintot vesznek ki egyszerre. (Néhány éve 39 ezer volt az országos átlag.)

A bank automatáiból összesen legfeljebb 40 bankjegy vehető fel egyszerre. Ez elviekben – húszezres címletekkel számolva – 800 ezer forintos korlátot jelent, de idegen kártyával eleve csak maximum 100 ezer forintot fizetnek ki. Egyébként egy adott ATM címletfogyása sem egyenletes, ezért előfordulhat olyan helyzet, hogy átmenetileg például csak ezres van a gépben, ekkor értelemszerűen 40 ezer forint a maximálisan felvehető összeg.

Az Erste Bank tapasztalata az, hogy bérfizetési napon vagy családi pótlék, nyugdíjutalás napján, ahogy értesülnek az ügyfelek (SMS-ből vagy egyéb információkból) az összeg számlára érkezéséről, szinte mindenki azonnal a pénzéhez szeretne jutni, vagyis ezeken a napokon valóban jelentősen túlterheltek az ATM-ek. Az Erste Bank változtatott is az automaták töltési gyakorlatán, és folyamatosan az igényekhez igazítja mind az összeget, mind a címletkiosztást, mind a töltések gyakoriságát. Ők úgy tapasztalták, a hónap elején a nagy címletek, a hónap második felében inkább a kis címletek fogynak gyorsabban.

Nem lett üresebb

A CIB Bank egyetért azzal, hogy nagyobb összegeket vesznek fel az emberek az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése miatt. Éppen ezért ők tíz százalékkal megemelték az ATM-ekbe töltött összeget a z új rendszer megindulása előtt.

A töltéseket – általában hetente kétszer – forgalomarányosan végzik, amit folyamatosan monitoroznak. Egyrészt figyelni kell arra, hogy az adott forgalmi nap mikorra esik – vannak-e a forgalmat befolyásoló körülmények, például hosszú hétvége vagy kiemelt ünnep.

Jelentős különbségek vannak egyes ATM-ek kiürülési sebessége között: a nagyvárosok, főleg az üzletközpontok forgalma jelentősebb, mint a kisebb településeké. Náluk amúgy – állításuk szerint – nem jellemzőek az üres automaták, rendelkezésre állásuk tartósan 98 százalék felett van.

A töltési rendszer és a szempontok hasonlóak a K&H Banknál is, ők azonban a CIB-bel szemben nem készültek fel külön az ingyenes készpénzfelvételre, mivel nem tapasztalták, hogy az ATM-ek emiatt leürülnének. Náluk a töltési összegek nagyon eltérőek, a kazetták fizikai korlátaitól függ, hogy mennyi pénz van egy-egy ATM-ben.

Összességében tehát a bankok válaszai alapján úgy tűnik, sok esetben valóban nagyobb összegeket vesznek fel az emberek hónap elején, ám a helyzet nem kezelhetetlen. Valószínűleg nem lett nagyságrendileg több kiürült automata az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése miatt.

Kevés, mint az ATM Nógrádban

A Magyar Nemzeti Bank 2012-es pénzforgalmi felméréséből egyébként kiderül, nagyjából 4800 bankautomatánál lehet pénzt felvenni az országban, a készpénzfelvétel 93 százaléka ezeken keresztül történik. Érdekes, hogy 2011 második félévéig évről évre növekedett az üzemben lévő bankautomaták száma, abban az évben azonban már csökkent.

Az ATM-ekben Pest megye és Budapest áll az élen, a bankautomaták több mint harmadát itt helyezték el a bankok, igaz, az ország lakosságának több mint ötöde is itt él. Az MNB statisztikái szerint 2013 második félévében 54 102 594 darab ATM-es készpénzfelvétel volt 2 713 274 millió forint értékben.

Egyébként a korábbi tendencia az volt, hogy az emberek ATM-ből inkább kisebb összegeket vesznek fel, ha sok pénzt akarnak egyben kivenni, azt inkább a bankfiókokban teszik. Ebből fakadt az is, hogy darabszámban ugyan jelentősen elmaradt az ATM-ekhez képest a fiókokban zajló tranzakciók száma, de értékben így is nagyjából az összes felvett pénz 20 százalékát adta, a tranzakciók átlagos értéke 140 ezer forint volt 2010-ben.

Beszédes, hogy a jegybank négy évvel ezelőtti tanulmányának még az a fő megállapítása, hogy minden eszközzel meg kellene próbálni az embereket átnevelni készpénzes fizetésről kártyás fizetésre. Azóta úgy tűnik, ez a törekvés megfordult. A tranzakciós adó bevezetésével és az ingyenes készpénzfelvétellel a kormány inkább a készpénzfelvételre ösztönöz.