Perelni kell a cégeknek a pénzükért

Az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével szigorodtak az elévülési idő megszakításának szabályai. Az új kódex értelmében már nem elegendő a megszakításhoz, ha csak egyszerűen írásban felszólítják a cégek adósaikat a fizetésre. Polgári pert kell indítani és érdemben végigvinni ahhoz, hogy véletlenül se fusson ki a határidőből egy pénzkövetelés jogosultja – derül ki a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda közleményéből.

Mindez több tízezer hazai vállalatot érinthet érzékenyen, amennyiben nem követik a változó szabályokat. Komoly gazdasági hatással is járhat a módosítás, ha figyelembe vesszük, hogy becslések szerint jelenleg is nagyságrendileg 1000 milliárd forint a hazai cégek kintlévősége.

Változott a Ptk., változtak a feltételek

Magyarországon a követelések általános elévülési ideje – azaz miután már bírósági úton sem lehet a szerződésből eredő anyagi vagy egyéb követelést érvényesíteni – öt év volt, ami az új Ptk. ez év márciusi hatálybalépésével sem változott. Ezt az időmúlást azonban a jog alapján bizonyos cselekményekkel meg lehet szakítani, amivel az elévülés időtartama elölről kezdődik.

Ugyanakkor az, hogy milyen cselekmény alkalmas a megszakításra, alaposan megváltozott."Az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően a gyakorlat szempontjából nagyon fontos változás, hogy az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a jogszabály a teljesítésre irányuló egyszerű írásbeli felszólítást. Ugyanígy nem szakítja meg az elévülést a jövőben az sem, ha a követelést átruházzák vagy engedményezik, és erről értesítik a kötelezettet" - magyarázta dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.

Perelni kell a pénzért

Ezentúl az elévülési idő megszakításához egy peres vagy az azzal egyenértékű fizetési meghagyásos eljárásra lesz szükség. Viszont még ebben az esetben is további követelmény az új kódex alapján, hogy az így megindult eljárásnak érdemben és jogerősen le kell zárulnia.

Vagyis a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a bírósági eljárásnak csak akkor lesz az elévülést megszakító joghatása, ha az adott pert a felperes érdemben végigviszi és abban ítélet születik. Amennyiben a peres eljárás bármely okból megszűnik (például a felperes eláll a keresetétől), akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nem is került volna sor a megszakítás érdekében a peres eljárás megindítására és az eredeti elévülési idő fog tovább „ketyegni”.