Szekálás és lelki terror megy nálunk
További Gazdaság cikkek
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
- Ezt nem akarta hallani a kormány: a forintárfolyam lehet a felelős az üzemanyagárakért
- A történelem során először szállít Magyarországra gázt Azerbajdzsán
- Ezzel mindenkinek számolnia kell, letette a névjegyét a Nemzeti Tőkeholding
- Hernádi Zsolt elárulta, hogy milyen környezetben tudnak helytállni
A magyar munkavállalók sokkal jobban szenvednek a gyors munkatempótól, mint a munka mennyiségétől - derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felmérésből. Eszerint a dolgozók csaknem 40 százaléka érzi, hogy lelki terrornak van kitéve a munkahelyén, írja az Inforádió.
"Az országos munkahelyi stresszfelmérést tavaly novemberben hirdettük meg, a munkahelyistresszkerdoiv.hu online felületen lehetett kitölteni a kérdőívet" - mondta Zakor Tünde. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportjának tagja hozzátette: "nagyon nagy érdeklődést tapasztaltunk, 19 ezren kezdték el kitölteni a kérdőívet, ebből 13 104 volt teljes egészében használható."
"A kérdések főként a munkahelyi stressztényezőkre vonatkoztak, amelyeken belül megkülönböztettünk védőfaktorokat illetve kockázati tényezőket, vonatkoztak még kérdések a lelki egészségre, tehát a depressziószintre, a fizikális állapotra, tehát a betegségre és a saját egészségi állapot, jólét értékelése is szerepelt a kérdőívben" - mondta Zakor Tünde.
Takor Tünde szerint "a felmérésben azt tapasztaltuk, a magyar munkavállalók - kicsit eltérően az európai eredményektől - nem annyira a munka mennyiségétől, hanem a gyors munkatempótól szenvednek."
Elmondta, hogy "az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke volt jellemző és sajnos a szekálás, a lelki terror a válaszadók negyven százalékánál volt jelen, ami nagyon kiugró arány."
"Mindenképpen szükség van beavatkozásra egyéni és szervezeti szinten is, hiszen a stressztényezők fennállása negatív hatással van a lelki és a fizikai egészségünkre" - mondta Zakor Tünde. "Egyéni szinten a saját stresszkezelő képességeink erősítésére kell hangsúlyt fektetnünk, ehhez stresszkezelő tréningek és technikák érhetők el."
Szerinte "szervezeti szinten pedig fontos, hogy a vezetőség figyelmet fordítson arra, hogy a pszichoszociális kockázatértékelés felmérését követően megtörténjen a prioritások felállítása, az akciótervek kidolgozása és megvalósuljanak ezek a beavatkozások."