Jolán
2 °C
4 °C

Semmis az árfolyamrés

2014.06.03. 10:25

Döntést hozott a Kúria a Káslár Árpád és az OTP évek óta húzódó perében. Az ítéletet: a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési feltétel, vagyis az árfolyamrés semmis. Az OTP-nek meg kell fizetnie a felperes számára a felülvizsgálati eljárási költséget, írta a Portfolio.hu.

Fontos viszont, hogy ez még nem a Kúria átfogó, a devizahiteles szerződésekkel általánosságban foglalkozó ítélete. Erre két hét múlva, június 16-án számíthatunk – mondta a Kúria döntése után Wellmann György, a bíróság polgári kollégiumának vezetője.

Az OTP közleményében jelezte: elfogadja az ítéletet, és egyben megállapítja, hogy annak "nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre". Az OTP szerint az árfolyamrés kevesebb, mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel Magyarországon nincs precedensjog, ezért minden egyes szerződésnél újra meg kell vizsgálnia a helyzetet a bíróságoknak.

Az OTP árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén 1,9 százalékot esett az ítélethirdetés után.  

    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    Erről szól az ítélet

    1. Az árfolyamrés nem határozza meg a szerződéses kapcsolat lényegét, az technikai, járulékos jellegű feltétel attól függetlenül, hogy szükséges a törlesztőrészlet pontos kiszámításához. Tehát nem része a főszolgáltatásnak. Ennek következtében vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége.
    2. Konkrét átváltás hiányában nem jár pénzváltásért járó szolgáltatás a banknak, az árfolyamrés költségként való felszámítása tisztességtelen. Az árfolyamrés nem tekinthető világosnak és egyértelműnek sem. Mögötte nincs szolgáltatás, a különnemű árfolyamok használata nem indokolt, és nehezíti, hogy a fogyasztó tisztán lássa a szerződéses kötelezettségeit. Nincs jelentősége pl. annak sem, hogy közjegyző előtt született a szerződés.
    3. A tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés, ezért dönteni kellett arról, miként tartható érvényben a szerződés. Az Európai Bíróság április 30-ai ítélete szerint pótolható a jogszerűtlen szerződés feltétel valami mással. A Kúria szerint a "fizetés helyén érvényben lévő árfolyamnak" a magyar jogban kizárólag egy árfolyam, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos árfolyam tekinthető. Mind a kölcsön folyósításakor, mind az egyes törlesztőrészletek megfizetésekor a vételi és eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama vált a szerződés részévé.

    Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles-perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles-csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is.

    Mit kifogásolnak Káslerék?

    Kásler Árpádék egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. 2011 eleje óta egy rendelet értelmében a lakáshitelek törlesztőrészletét kötelezően saját középárfolyamukon (ennek hiányában a hivatalos MNB-árfolyamon) számítják a bankok, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél azonban jellemzően fennmaradt a teljes árfolyamrés alkalmazása.

    Hogy érvelt az OTP?

    A bank ügyvédje szerint nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességessége. E szerződéses kikötés hiánya ugyanis teljesíthetetlenné tenné a szerződést, ezért alapvető jelentőségűnek, és nem járulékos jellegűnek tekinthető az árfolyamrés.

    Úgy vélte, vizsgálnia kell a bíróságnak a szerződéskötés körülményeit is. Kásler Árpád hitelében lényeges körülmény, hogy a szerződés célja az volt, hogy már korábban felvett két hitelét teljesíteni tudja az adós. Mivel az előző szerződésekben is létezett az árfolyamrés, nehéz azt feltételezni, hogy ne észlelte volna ennek jellegét az adós.

    A konkrét szerződés korrekt megállapodás volt az OTP álláspontja szerint, továbbá a jelen perben születő ítélet nem lehet mérvadó más hitelszerződések szempontjából, ugyanis a szerződéskötés konkrét körülményeit minden esetben vizsgálni kell az Európai Bíróság ítéletét értelmező álláspont szerint.

    Milyen ítéletek születtek?

    Az első ítélet 2011. december 8-án született Kásler Árpád és az OTP ügyében. A Békés Megyei Bíróság ekkor elsőfokú ítéletében kimondta: a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Az ítélet szerint a banknak nincs joga zsebre tenni a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott - a banknak kedvezőbb - eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta ki. Az OTP fellebbezett, így a Szegedi Ítélőtáblához került az ügy. Ez 2012. április 26-án megjelent másodfokú ítéletében részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ugyanakkor kimondta: a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP ezután a Kúriához fordult.

    Hogy kötött ki az ügy az Európai Bíróságon?

    A legfelsőbb bírói intézmény azonban nem tudott döntést hozni, ezért 2013. január 15-én az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Megkeresésében nemcsak azt kérdezte, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségét bíróság vizsgálhatja-e, hanem azt is, hogy ha igen, egy szerződési feltétel tisztességességének vizsgálata során, mikor minősül egy szerződéses rendelkezés világosnak, érthetőnek, illetve ha a tisztességtelennek talált szerződéses rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződéses rendelkezések nem teljesíthetők, a bíróság kiegészítheti-e a szerződést.

    Hogy jön a képbe az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) ügye?

    A Kúria Európai Bíróság felé tett megkeresése tehát közvetlenül nem érinti az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéskörét, de a határozat közvetve érinti, érintheti azt, hiszen a döntésében megjelenhetnek olyan érvek, érvelések, melyek segítenek megválaszolni az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségével kapcsolatos feltett kérdést - fejtette ki még korábban a Portfolio.hu megkeresésére a Kúria. Az EU Bíróság kifejthet olyan álláspontot különösen a fenti második kérdés kapcsán, melyet figyelembe kell vennie a Kúriának.

    Mely kérdésekben határozott már eddig a Kúria?

    Bizonyos kérdésben biztos a dolgában a Kúria: a devizahiteleket érintő kérdések nagy részéről december 16-án jogegységi határozatot hozott. Ebben sokak várakozásával ellentétben nem mondta ki a devizaalapú hitelek tömeges érvénytelenségét. A jogegységi határozatokban kifejtettek minden magyar bíróságra kötelezőek, a jogegységi határozat meghozatalának célja, hogy a bíróságok egységesen értelmezzék a vonatkozó jogszabályokat.

    A jogegységi tanács úgy ítélte meg, hogy nem lenne védhető, hogy ha egy a Kúria egyik ítélkező tanácsa által feltett, rövid időn belül meghozandó, a kérdés megválaszolását nagy valószínűséggel befolyásoló európai bírósági döntés előtt hozta volna meg döntését, melyet esetleg pár hónap múlva kénytelen lenne módosítani. Ezért a december 16-ai jogegységi határozat minden lényeges kérdést érintett, kivéve a gyakorlati szempontból talán legfontosabbakat: az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések ügyét.

    Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

    Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

    Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

    Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

    Mekkora összeget tudsz erre szánni?

    Mekkora összeget tudsz erre szánni?