Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Végjátékhoz közelít a devizahiteles háború

HUS 1227
2014.06.04. 14:44
A devizahitelek értékének fél-másfél százaléka – erről hozott végleges döntést kedden a Kúria. Van, akinek sokat számít ez a néhány tíz-százezer forintos összeg, és összeadódva a bankoknak is egész méretes veszteséget jelent az ítélet. Egy nagy döntés még hátra van, azután viszont már tényleg le kell zárnia a kormánynak a devizahitel-mentős szappanoperát.

Kásler Árpád, a politikussá vált devizahiteles most már, sok év pereskedés után végre tényleg legyőzte az OTP-t. Kevesebb pénzzel fog tartozni. Így járhat több százezernyi devizahiteles is, aki követi a példáját, és perre megy. A bank viszont már annak örül, hogy nem kell olyan sokat fizetnie, hogy megroppanjon.

A kormánynak sincs már sok ideje. Már közel egy éve lebegtetik politikai okokból a devizahiteles mentőcsomagot, amit tavaly októberben, hogy folytatódhasson az időhúzás, jogi útra tereltek. Most viszont kevesebb mint két hét múlva tényleg minden eldőlhet, a Kúria általánosságban is állást foglalhat a devizahiteles szerződésekről. Tehát a kormány sem várhat már sokkal tovább.

Ezek a devizahiteles perek 

Alapvetően két jogcímen perelhettek reális eséllyel a devizahitelesek. A szerződések egyik gyenge pontja az árfolyamrés volt – a vételi és az eladási árfolyam különbsége, aminek használatát most általánosan tisztességtelennek mondta ki a Kúria –, a másik viszont egy sokkal komolyabb tétel, a 2008 utáni egyoldalú kamatemelések megvalósítása.

Voltak, akik arra törekedtek, hogy a teljes szerződésüket mondja ki semmisnek a bíróság, mások viszont csak részleges semmisséget, akartak kimondani. A teljes semmisség után el kell számolnia a banknak és az adósnak egymással (tehát azonnal visszafizetni a hitel maradékát), részleges semmisség megállapítása után viszont a bíróság érvényben tarthatja a szerződést a problémásnak ítélt rendelkezések kijavítása után.

Az alsóbb szintű bíróságok egységes gyakorlat híján össze-vissza ítéltek, a Kúria viszont eltökélt volt, hogy sosem mond ki egy szerződést teljesen semmisnek. Ha bizonytalanok voltak a legfelsőbb bírák, akkor továbbküldték az ügyeket Luxemburgba – mint a Kásler-ügyet –, vagy visszaküldték elsőfokra.

Ettől teljesen független pályán haladt a kormány konzultációja, amikor is az Alkotmánybíróságtól és a Kúriától kértek jogi állásfoglalást. A Kúria némi bizonytalankodás és egy féldöntés után június 16-ára ígért új döntéseket.

Mit nyertek Káslerék?

Kásler Árpád gyakran beszél arról, hogy szerinte a devizahitel a gyakorlatban azért jogellenes, mert "nincs is benne deviza", tehát igazából nem is váltottak át a bankok semmit semmire. De a bíróság ebben nem adott neki igazat – sőt, még a tavaly decemberi határozatában kimondta a Kúria, hogy ennek az ellenkezője igaz, tehát van deviza a devizahitelben.

Nem is ezzel az érvvel nyertek Káslerék. A devizahitel mögött ugyan deviza áll a bíróság szerint, az viszont igaz, hogy az árfolyam-különbözetet egyrészt nem kommunikálták eléggé világosan, másrészt pedig

nem történt minden esetben átváltás. Ezért a törlesztőrészben tisztességtelen volt beszedni a vételi és az eladási árfolyam különbségét.

Most a Kúria visszamenőlegesen is előírta, hogy az MNB hivatalos középárfolyamaira számítsák át a törlesztőrészleteket. Ez egyébként a lakáscélú hiteleknél csak a 2010 előtti időszakra releváns, hiszen a PSZÁF akkori határozata nyomán azóta már kötelezően középárfolyamot használnak a bankok a törlesztőrészlet megállapításakor.

Így nagyjából a teljes hitelösszeg fél-másfél százalékát – az OTP szerint kevesebb mint 1 százalékát – kell visszafizetniük az adósnak. Ami ebben az esetben nem is visszafizetés, hiszen az OTP a gyakorlatban csak le fogja vonni az összeget Káslerék tartozásából, aminek, mint fogalmaznak, végrehajtás útján fognak érvényt szerezni. Fontos az is, hogy a szerződés érvényben marad, az egésze nem lett semmis.

Mekkora bukó ez a bankoknak?

Nem kevés, de még így is csak egy töredéke annak, amit a szerződések teljes semmisségén buknának – ez utóbbi esetben több ezermilliárdos mínuszokat kellene elkönyvelniük, amit nyilván nem bírna el a pénzügyi rendszer.

Szintén sokszorosan többe kerülne a bankoknak, ha az utólagos kamatemelések miatt kényszerítenék őket jóvátételre.

A portfolio.hu számításai szerint a Kúria mostani döntésével akár a százmilliárd forintot is elérheti az a pénz, amit a bankok buknának, ha vissza kellene fizetniük az összes devizahitelen az összes tisztességtelenül beszedett árfolyam-különbözetet. (A másik oldalról: összesen ennyi üti a devizahitelesek félmilliós táborának markát.) Igaz, sok a bizonytalanság, például hogy minden lakossági devizahitelnél, vagy csak a lakáscélúaknál áll meg a tisztességtelenség vádja, vagy mi lesz a vállalati devizahitelekkel.

A bankok maximális veszteségéhez viszont a mostani helyzet szerint az kell, hogy

mindenki pereljen, mert aki nem, az nem kapja vissza a pénzét.
 

Mint az OTP fogalmazott keddi közleményében, "Magyarországon nincs precedensjog", ezért minden egyes esetben újra meg kell vizsgálnia a bíróságnak a szerződéseket. Ez komoly visszatartó erő lehet, hiszen sokan nyilván nem vállalnák szívesen a perrel járó pénzügyi kockázatot és kellemetlenségeket. Arról nem is beszélve, hogy az eleve leterhelt bíróságok sem bírnák el a rengeteg ügyet.

Más kérdés, hogy ez gyorsan megváltozna három esetben:

  • Ha a kormány vagy bármelyik jogi személy közérdekű keresetet adna be, és nyerne meg ugyanezekkel az érvekkel.
  • Ha a kormány formálódó devizahiteles mentőakciójában törvénnyel rendezné a kérdést. 
  • Ha a Kúria jogegységi tanácsa úgy dönt két hét múlva, hogy jogegységi határozatban minden bíróság számára gyakorlatilag kötelezővé teszi a mostani ítéletét.

Érezhető, hogy a bankok feszültek most. Az érdekvédelmi szervezetük, a Bankszövetség csak egy szűkszavú közleményt adott ki, amiben jelzik: majd a Kúria június 16-án várható átfogó döntése után szeretnék kommentálni a kérdést. Ekkor éppen arról fog döntést hozni a jogegységi tanács, amit múlt decemberben még elnapoltak, többek között az utólagos szerződésmódosítások átláthatóságáról és az árfolyamrés tisztességtelenségéről. Érdekes lenne, ha utóbbi kérdésben máshogyan ítélnének, mint most.

Mikor lép a kormány?

Amióta a kormány belekormányozta magát a devizahiteles mentőakció lebegtetésébe, elég sok devizahitelesnek okot adhatott a törlesztés feladására. Lehettek olyanok, akik azért hagytak fel a törlesztéssel, mert hónapokon belüli mentőcsomagra, vagy a kilakoltatási moratóriumok örökös meghosszabbítására számítottak.

Minél tovább halogatja a kormány a kérdés rendezését, annál rosszabb lesz a helyzet, hiszen nagyon nehéz újrakezdeni a fizetést ilyen sok elmaradással.

Ezt mutatja az alábbi ábra, ami az összes deviza lakáshitel összegét mutatja a különböző fizetési kategóriák szerint. Most már több a nem fizető hitel – amiket már több mint három hónapja nem fizetnek –, mint a csak kissé megcsúszott hitel.

 

Ugyanez így néz ki százalékos megoszlásban:

 

Kedvező fejlemény, hogy kissé megcsúszott hitelből egyre kevesebb van, ez ugyanis a gazdasági feltételek javulására utal – a nagyon megcsúszott hitelek aránya viszont még mindig nőtt. Most már több van a teljesen reménytelen hitelből, mint a csak kicsit megcsúszott, még menthető kölcsönből. Ráadásul a lakáshiteleknél még mindig jobb a helyzet, mint a szabad felhasználásúaknál.

Az ábrán az is látható, hogy a deviza lakáshiteles szerződések száma (zöld háromszög) csak nagyon lassan csorog lefelé – kivéve a végtörlesztést hatását, amikor a legjobb adósok egy része gyorsan letudta tartozását –, ezért egyelőre nem kifizetődő taktika a kormány részéről a kivárásra játszani.

Ha a Kúria minden vitás kérdést eldönt, a kormány nem halogathat tovább. Rogán Antal kedden azt mondta, hogy még a tavaszi ülésszakban – tehát július közepe előtt – beadhatják a törvénycsomagot.

Mivel sem a bankokra, sem az államra nem lehet komolyabb mértékben terheket rakni (előbbiek évek óta rossz helyzetben vannak, utóbbi látványosan kiköltekezett), ezért fontos szerepe lehet a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB mostanában új ötleteket dob be (jövedelemarányos törlesztés, rossz bank és hasonlók), de egyelőre nem tudni, pontosan milyen eszközökkel operálnak majd – és hogy végül ki fogja ezt megfizetni.