Business Talks '24
Üzleti konferencia
Azt, hogy Magyarország hogyan áll a versenyképességi rangsorokban, tudjuk régóta (elég rosszul). De valójában a világban nem országok versenyeznek, hanem nagyjából ugyanakkora térségek, a régiók. Ezért érmes megnézni, hogy Magyarország három régiója mennyire lehet vonzó befektetési terep egy – akár hazai, akár külföldi – cégnek a többi környékbeli régióhoz képest.
Ebben nyújthat segítséget a világ régiós versenyképességének indexe, a WCIR, amit projekt vezető kutatója, Robert Huggins mutatott be a Privátbankár múlt heti konferenciáján. A Centre for International Competitiveness kutatását összegző könyvet csak június végén mutatják be, de a kutató az előadáson bemutatta a magyar szempontból legfontosabb számokat.
A lista elég szörnyen néz ki magyar szempontból. A kutatók által vizsgált négyszáz régió legeslegvégéhez közel van az Alföld-Észak-Magyarország régió, ami ráadásul tökutolsó az EU-s régiók között.
A húsz legsikeresebb régió, és a három magyar térség | ||
rangsor | régió | pontszám |
1. | San Jose-Santa Clara, Kalifornia, USA | 359.98 |
2. | Brüsszel, Belgium | 325.5 |
3. | Tokió, Japán | 307.02 |
4. | Washington DC-Arlington, USA | 301.65 |
5. | Ulsan, Dél-Korea | 297.72 |
6. | Stockholm, Svédország | 292.86 |
7. | Norvégia | 291.32 |
8. | Bridgeport, Connecticut, USA | 290.86 |
9. | Luxemburg | 289.46 |
10. | Szingapúr | 287.91 |
11. | Boston, Massachusets, USA | 278.00 |
12 | Oxnard, Kalifornia, USA | 269.07 |
13. | San Francisco, Kalifornia, USA | 266.72 |
14. | Canberra, Ausztrália | 262.82 |
15. | Hovedstaden, Dánia | 260.27 |
16. | Párizs, Franciaország | 259.08 |
17. | Baltimore, Maryland, USA | 258.75 |
18. | Chungnam, Dél-Korea | 258.24 |
19. | Durham, Észak-Karolina, USA | 255.39 |
(...) | ||
211. | Közép-Magyarország | 129.98 |
(...) | ||
290. | Dunántúl | 86.99 |
(...) | ||
394. | Észak-Alföld | 41.35 |
Miért szereplünk ilyen borzalmasan rosszul ebben a felmérésben?
Alapvetően azért, mert a kutatást összeállító csapat olyan kritériumokat választott, amelyek a tudás alapú gazdaság erősségét vizsgálják.
A mutatók egy része a tudástőke erejét méri, például mennyi az adott régióban a kockázati tőkebefektetés, mennyit fordítanak kutatás-fejlesztésre, hányan dolgoznak tudás alapú foglalkozásokban, hány szabadalmat adnak be évente stb. Egy másik része pedig azt próbálja követni, hogy mekkora eséllyel termelődik újra ez a tudástőke: milyen az alapfokú és a felsőoktatás minősége, mekkora az internetelérés és hasonlók.
Ezekben külön-külön így szerepelnek régióink a környékbeli országok térségeihez képest. Az előadásból kiderült, hogy a Dunántúl egyetlen erőssége az elektronikai ipar:
Oktatásra elképesztően kevesen költünk mind a három régióban:
És az innovációban is le vannak szakadva a magyar régiók:
Huggins arról is beszélt, hogy mit csinálnak az igazán jól menő régiók Bajorországtól Stockholmon át Dél-Koreáig, hogy ilyen sikeresek tudnak lenni. Ehhez átfogó kutatást csináltak a sikeresebb régiók döntéshozóival, akik elmondták a saját sikerreceptjeiket.
A közös vonások:
A kutatás szerint egyébként a legerősebben az alapfokú oktatásba irányuló költés mértéke korrelál a régiók GDP / főjével, második helyen pedig a felsőoktatás támogatása áll.
Business Talks '24
Üzleti konferencia