Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Alföld? Teljesen reménytelen

2014.06.06. 07:35
Új versenyképességi rangsor jelenik meg június végén, ami a régiók esélyeit mutatja be. Előzetest mutatunk be róla, elég rosszul szereplünk benne.

Azt, hogy Magyarország hogyan áll a versenyképességi rangsorokban, tudjuk régóta (elég rosszul). De valójában a világban nem országok versenyeznek, hanem nagyjából ugyanakkora térségek, a régiók. Ezért érmes megnézni, hogy Magyarország három régiója mennyire lehet vonzó befektetési terep egy – akár hazai, akár külföldi – cégnek a többi környékbeli régióhoz képest.

Ebben nyújthat segítséget a világ régiós versenyképességének indexe, a WCIR, amit projekt vezető kutatója, Robert Huggins mutatott be a Privátbankár múlt heti konferenciáján. A Centre for International Competitiveness kutatását összegző könyvet csak június végén mutatják be, de a kutató az előadáson bemutatta a magyar szempontból legfontosabb számokat.

A lista elég szörnyen néz ki magyar szempontból. A kutatók által vizsgált négyszáz régió legeslegvégéhez közel van az Alföld-Észak-Magyarország régió, ami ráadásul tökutolsó az EU-s régiók között.

A húsz legsikeresebb régió, és a három magyar térség    
rangsor régió pontszám
1. San Jose-Santa Clara, Kalifornia, USA 359.98
2. Brüsszel, Belgium 325.5
3. Tokió, Japán 307.02
4. Washington DC-Arlington, USA 301.65
5. Ulsan, Dél-Korea 297.72
6. Stockholm, Svédország 292.86
7. Norvégia 291.32
8. Bridgeport, Connecticut, USA 290.86
9. Luxemburg 289.46
10. Szingapúr 287.91
11. Boston, Massachusets, USA 278.00
12 Oxnard, Kalifornia, USA 269.07
13. San Francisco, Kalifornia, USA 266.72
14. Canberra, Ausztrália 262.82
15. Hovedstaden, Dánia 260.27
16. Párizs, Franciaország 259.08
17. Baltimore, Maryland, USA 258.75
18. Chungnam, Dél-Korea 258.24
19. Durham, Észak-Karolina, USA 255.39
(...)      
211. Közép-Magyarország 129.98
(...)      
290. Dunántúl 86.99
(...)      
394. Észak-Alföld 41.35

Miért szereplünk ilyen borzalmasan rosszul ebben a felmérésben?

Alapvetően azért, mert a kutatást összeállító csapat olyan kritériumokat választott, amelyek a tudás alapú gazdaság erősségét vizsgálják.

Márpedig tudásban sajnos elég gyengék vagyunk.

A mutatók egy része a tudástőke erejét méri, például mennyi az adott régióban a kockázati tőkebefektetés, mennyit fordítanak kutatás-fejlesztésre, hányan dolgoznak tudás alapú foglalkozásokban, hány szabadalmat adnak be évente stb. Egy másik része pedig azt próbálja követni, hogy mekkora eséllyel termelődik újra ez a tudástőke: milyen az alapfokú és a felsőoktatás minősége, mekkora az internetelérés és hasonlók.

Ezekben külön-külön így szerepelnek régióink a környékbeli országok térségeihez képest. Az előadásból kiderült, hogy a Dunántúl egyetlen erőssége az elektronikai ipar:

itcomp.png

Oktatásra elképesztően kevesen költünk mind a három régióban:

oktatás.png

És az innovációban is le vannak szakadva a magyar régiók:

innov.png

Jó, de hogyan fog ez megváltozni?

Huggins arról is beszélt, hogy mit csinálnak az igazán jól menő régiók Bajorországtól Stockholmon át Dél-Koreáig, hogy ilyen sikeresek tudnak lenni. Ehhez átfogó kutatást csináltak a sikeresebb régiók döntéshozóival, akik elmondták a saját sikerreceptjeiket.

A közös vonások:

  • Hosszú távú, akár húsz éves fejlesztési tervek.
  • Ezek megalkotásában kiterjedt érdekegyeztetés a gazdaság szereplőivel: ipar, kamarák, egyetemek, gazdaságfejlesztési hivatalok.
  • Helyi egyetemek kutatásainak támogatása, helyi cégek innovációinak támogatása.
  • Beruházás a telekommunikációs szektorban.
  • Jó elhelyezkedés, vonzó kulturális élet.
  • Erős regionális vezetés.

A kutatás szerint egyébként a legerősebben az alapfokú oktatásba irányuló költés mértéke korrelál a régiók GDP / főjével, második helyen pedig a felsőoktatás támogatása áll.