Mivel tartja az állam sakkban a Telekomot?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Egymilliárdos keretösszeggel támogatja a kormány a tudomány népszerűsítését - Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma
- Megszületett a döntés, rendkívüli lépés jöhet az üzemanyagoknál
- Óriási roham jöhet az otthonfelújítási támogatásért, kikerült egy rendkívül fontos előírás
- Az építési szabályokat szigorítaná az elektronikus dokumentációs rendszer
A kormány üdvözli a Telekom azon szándékát, hogy aktívan részt vegyen a helyi és országos közéletben.
Jóval előrébb tartana a Magyar Telekom, ha minden szándékuk a fentihez hasonló átütő erővel sikerülne. Az Origo főszerkesztőjének minden bizonnyal politikai nyomásra történt eltávolítására bátran lehet azt mondani, hogy aktívan felkavarta a közéletet.
Persze nyilván máshogy képzelték, különösen azt, hogy most ennek okán megszámlálhatatlan fajta izgalmas politikai és gazdasági háttérsztorit találtak ki, javarészt arra alapozva, hogy a tulajdonos Magyar Telekomot mivel tarthatja sakkban az állam.
Nos, a gazdasági részüket tekintve a legjobb összeesküvés-elméleteknek mindig van némi valóságalapja, most például annyi bizonyosan, hogy jelenleg tényleg helyzet van a távközlési piacon. Tágabb értelemben persze azt sem árt tudni, hogy az állam az erősen szabályozott telekommunikációs iparágban tetszőleges piaci szereplővel szinte bármikor csúnyán kitolhat.
Bepöröghettek az elméletgyártók
Mivel a főszerkesztő kirúgását hivatalosan nyilvánvalóan nevetséges érvekkel indokolták, így azonnal beindulhattak a vadabb találgatások is arról, hogy mi lehet a háttérben.
A jól értesültek szerint az ismert családos politikus utazgatásai kapcsán egy tévéből ismert celeb is érintett lehet, ezért kellett sürgősen leállítani az újságot. Van aki szerint a sport a titok, és egy kormányközeli üzletember egyre elégedetlenebb volt azzal, ahogyan az Origo a kézilabda eredményeket kezelte. Egyesek állítólag azt hallották nagyon fontos emberektől, hogy a magyar újságírók akkora tényezők, hogy az óriási Telekom azért szervezte át már egy évvel ezelőtt a vezetését egy gátlástalan emberrel, hogy egyszer végre le tudjon számolni a tulajdonában lévő Origóval. A militánsabb bennfentesek szerint a titkosszolgálatok keze lehet a dologban vagy a magyar-német katonai egyezmény. De a teljesség igénye nélkül már olyanok is vannak, akik szerint a Norvég Alap is norvég, plusz a Telenor is, és innentől elég összekötni a pontokat.
A konkrét eseményen túl mindezek arra is rávilágítanak, hogy az emberek minél inkább érzik kiszámíthatatlanabbnak maguk körül a légkört, átláthatatlanabbnak a döntéseket, annál zavarosabb elméletek is elkezdhetnek komolyan terjedni az eltitkolt háttérről.
Leginkább viszont most azért van helyzet a Telekomnál is, mert épp fut egy igen komoly frekvenciatender szélessávú mobilszolgáltatásra, két hét múlva jár le a beadási határidő. Több frekvenciaszeletet is értékesít az állam, de leginkább talán a 800 MHz-es tartomány lehet értékes a mobilszolgáltatóknak. Úgy lehet ezt jobban megérteni, hogy ez az a sáv, ami által szupergyors internetet varázsolhatnak a mobilunkra a szolgáltatók, azaz ennek a frekvenciatartománynak a segítségével építhetik majd ki a országosan a 4G-s hálózatukat.
Aki jóval lassabban építi ki a gyorsabb hálózatot a versenytársainál, az bizonyosan hátrányba fog kerülni többiekhez képest. A meglévő tornyokra viszonylag gyorsan lehet frekvencia birtokában 4G-re képes új antennákat telepíteni, fél év alatt meglehet egy már itt lévő cégnek az országos lefedettség. A pályázók pedig eleve eltérő helyzetben vannak, a frekvencia szűkössége leginkább a Magyar Telekomnak égető probléma, mivel ők a legnagyobb mobilszolgáltatók nálunk.
A pályázatnál több lehetősége van az államnak
Több furcsaság is van viszont ennél a tendernél. Leginkább az, hogy nem egyfordulós aukciót hirdettek, ahol a legtöbbet kínáló nyerte volna el az adott csomagot, pedig ez jelenthette volna a tényleges piaci árat, a lehető legnagyobb bevételt. Európa minden fejlett országában ez a korszerű gyakorlat, korábban mi is így próbálkoztunk. Ehelyett a kevésbé hatékony pályázatos formát választotta az NMHH, ahol viszont több tere nyílik megkülönböztetni az ajánlott áron túl is a pályázókat.
Már régebben erre készültek
Nem nagy meglepetés már, hogy nem a hatékonyabb aukciós formát választotta a hatóság. Az Átlátszó.hu ugyanis sikeresen kikérte még tavaly a szolgáltatók meglévő frekvenciaszerződéseinek titkos meghosszabbítását.
Ezekben valamiért önként vállalta az állam (4.11-es pont), hogy semmiképpen nem fog aukciót csinálni az új frekvenciák elosztásánál sem, hanem direkt tárgyalásos megoldásokat szeretne.
Az indoklás szerint a pályázat fő célja ugyanis a szélessávú vezeték nélküli hálózat bővítése, és csak másodsorban a bevétel. Ez azért is érdekes, mert ki lehetett volna kötni hálózatépítési feltételeket, ha ez a fő cél.
A bevételre egy egységes minimálárat tettek, 105 milliárd forintnak muszáj valahogy befolynia a teljes tenderből, ami nem számít olcsónak. Emellett lényegében a korábban szokásos 15 év helyett 20 évre adják a frekvenciát, növelve a tétet. Ráadásul három, szinte ugyanolyan részre osztották a különösen értékes 800 MHz-es frekvenciarészt, és egy pályázó csak egy csomagot vihet el. Emellett egy ilyen típusú pályázattal gyakorlatilag letettünk az új belépő lehetőségéről.
Mindhárom nagy csomagnál 60 százalékot ér a pályázatban a hálózat terjesztésének mértéke a kisebb településekre, és csak 40-et maga az ár. Könnyű belátni, hogy a hálózat kiterjesztése a kistelepülésekre, tanyákra kevésbé éri meg.
Összességében tehát a Telekom számára meglehetősen fontos aktuális tendernél minden korábbinál nagyobb lehetőség van a hasonló pályázatok erősebb megkülönböztetésére. Most dől el, hogy a Telekom mondjuk 30 vagy 40 milliárdért vesz frekvenciát, és az se mindegy, hogy cserébe mekkora hálózati lefedettséget kell vállalniuk a kistelepüléseken. És persze azt sem érdemes elfelejteni, hogy a kiíró NMHH-tól mostanában nem idegen, hogy tetszőleges politikai érdekből egy füttyentésre akár az utolsó pillanatban is átírja az egész tender szabályait.
Van más is
A 2020-as vállalásunk helyett Magyarországon már 2018-ra minden háztartásban lesz szélessávú internet - mondta Orbán Viktor, amikor pár hónapja aláírták a Magyar Telekommal kötött stratégiai megállapodásukat. Ha valaha szóba áll velünk, biztosan megkérdezzük tőle, hogy pontosan hogyan gondoljuk ezt megcsinálni, és persze, hogy miért kell egyáltalán sietnünk.
Arról ugyanis nem tudni semmit, hogy ezt ki irányítaná, milyen tervek alapján vagy hogy mennyiért. A stratégiai megállapodásban annyi van, hogy majd a Telekom is részt vesz ebben, a kormány pedig majd többféle ismeretlen juttatással megpróbálja támogatni.
Lázár János viszont pár napja már magabiztosabb volt, szerinte ő fog minden háztartásba szélessávú netet vinni 300 milliárdnyi, döntően uniós forintért, a Telekommal közösen. Ez tényleg különösen szokatlan volt, ilyen gigaprojektre nem szimpátia alapján szoktak kiválasztani egy nyertes céget. Pláne nem úgy, hogy még azt se tudni, hogy pontosan hogyan tervezik megcsinálni.
Régóta lebegtetik, hogy ahol nincsen, és piaci alapon jó ideig nem is lesz hálózat, azt a térséget kinevezik "fehér foltnak". Ha pedig valaki bejelenti, hogy egy fehér foltra épít hálózatot, akkor azt majd államilag alaposan megtámogatják.
Vezetékest vagy sem?
Arról jelenleg nem tudni, hogy milyen típusú hálózatot akarnak vinni, pontosan hová és mikor. Vagy, hogy hogy passzol az össze, hogy gőzerővel építenénk a vezetékes hálózatot miközben különadóztatjuk a szektort és még a vezetékeket is. Ha abbahagynák a vezeték adóztatását, az például pont azokon a területeken segíthetne a legtöbbet, ahova kevésbé éri meg kivezetni.
Azért is számít, hogy hova visznek ki vezetéket, mert ha egy szolgáltató meg tud jelenni egy faluban a saját vezetékes hálózatával, akkor egyszerre kínálhat internet, telefon és tévécsomagot, ami komoly versenyelőnyt biztosíthat hosszabb távra is.
Ha vezeték nélküli internetet vinnének a falvakba, az biztosan olcsóbb lenne, nem kéne odáig felásni a határt, csak kitenni egy dobozt a templomtoronyra. Viszont kapacitáskorlátok léphetnének fel, ha netán egyszerre sokan akarnának nagyobb forgalmat bonyolítani.
Nyilván ilyenkor már az is értékes lehet, ha valaki előre tudja, hogy hol lesznek megállapított a fehér foltok vagy hogy mikor és milyen feltételekkel indulhat egy ilyen program.
De iparági forrásaink szerint ez a jelenlegi szolgáltatóknak összesen mindenképp kevesebbet jelenthet százmilliárdnál. A 300 milliárd forint hálózatépítésre nagyon soknak tűnik, ennyiből némi túlzással a Telekom beköthetné szélessávú nettel az összes ürgelyukat a Fekete-tengerig.
Jó, de minek
2018-ra ezek szerint boldogok lesznek a szélessávú nettel mindazok is, akik a tanyán terveznek majd egész nap videókat streamelni. Legalábbis kérdéses azonban, hogy mi lesz azokkal az igen szegény rétegekkel, akiknek hiába lesz ott a net, nem lesz rá pénzük, igényük vagy egyik sem.
Internet-hozzáféréssel már egész jól állunk, szinte mindenhol lehetne net, de a kereslettel van komolyabb baj, azaz nem veszik meg a drága szolgáltatást. Nehezen is várható ez el a létminimum alatt élőktől vagy a digitális analfabétáktól, szóval erre is sokat kell költenie még az államnak, ha azt akarja, hogy értelme is legyen eldugott helyekre elvinni a szupergyors netet. Ilyesmire eddig inkább mérsékelten épkézláb próbálkozásokat lehetett látni. Az internet-előfizetés áránál pedig nem kell feltalálni a spanyolviaszt, például ha csökkentik a telekom különadót, olcsóbb lesz a net. De itt is bármi egyéb jöhet még.
Mindent egybevéve tehát az a kép rajzolódik ki, hogy Telekomnak lépten-nyomon üzletelnie kell az állammal. De ha valami ezek közül kiemelkedik, az a most zajló frekvenciatender és az eljövendő évek őrült nagynak beharangozott, de még képlékenynek tűnő hálózatépítése.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
