Végre, ez a magyar gazdaság éve lesz

Semmis az árfolyamrés, miután döntött a Kúria egy OTP-ügyfél perében. A döntés szerint a bank jogtalanul alkalmazta a vételi és eladási árfolyamot az adott devizahitelnél. Az évek alatt - az ügyfél kárára - beszedett pénzt a bank vissza kell fizesse.

A döntésnek ugyan nincs precedensjellege - a magyar jogrendszerben nincsen precedensjog - viszont egy hét múlva akár a devizahiteleseknek kedvező jogegységi határozat is születhet az ügyben. Szintén nem kizárt, hogy a kormány jogszabályalkotással előzi meg a tömeges pereskedést. Számítások szerint a dolog akár 100 milliárd forint veszteséget is jelenthet a bankszektornak.

Ezzel viszont legalább kijelenthető, hogy a végjátékhoz közelít a devizahiteles háború, valamennyi pénz mindenkinek járhat vissza, aki perel.

Az is eldőlt, hogy az MNB és az állam vehet bedőlt hiteleket, mert 3-4 hónapon belül jöhet a "rossz bank". Az állam (illetve inkább az MNB) akár 400 milliárdot költenének kétes hitelekre, hogy a megtisztult bankok többet hitelezzenek vagy kivonuljanak az országból.

Egy másik fontos változás hamarosan az lehet, hogy jöhet a jövedelemarányos törlesztés, ami a tervek szerint minden lakossági hitelre érvényes lenne. A jegybank szerint egyébként már éledezik a hitelezés, legalábbis egyre könnyebb fogyasztási hitelhez jutni. Meglepetésre az NHP is jól pörög, Matolcsy ingyenhitelét megrohanták a cégek, 40 százalékkal nőtt a kihelyezés májusban. Úgy tűnik, egyre több vállalkozó jön rá, hogy kár lenne kihagynia az olcsó, akár tíz évre is fix kamattal kapható beruházási kölcsönt.

A jegybank a jelentős készpénzhasználat kapcsán viszont fura magyarázkodásba kényszerült: azért fulladunk bele a készpénzbe, mert spekulálunk. És az átutalások háromnegyedét még mindig sárga csekken bonyolítjuk, ami agyrém. A devizatartalék viszont újra magas, ami két és fél éves csúcsot jelent.

És azt hallották már, hogy újabb gigaintézményt szemelt ki Matolcsy? Az államadósság kezelőt is beolvasztaná a nemzeti bank, ami Európában nem szokás.

	23. heti záró	22. heti záró
BUX	19065	19264
OTP	4693	4853
Mol	12955	12805
Richter	4045	4169
Magyar Telekom	334	328

Boldog lehet, akinek így sikerült a májusa

Jól gazdálkodott a kormányunk májusban, igaz, a naptárhatás is kellett ehhez. Az NGM elismerte, hogy a forint tényleg gyenge, és még céldátumunk sincs az euró bevezetésére. A legnehezebb feltételeknek egyébként megfelelünk, de néhány apróságnak nem, itt összegyűjtöttük, hogy miért nem lesz eurónk sokáig.

És bár sokan azt várták, hogy most végre fel leszünk minősítve, de a Fitchnél nem így gondolták, sajnos maradtunk a bóvliban. Ennél sokkal jobb hír, hogy jóval nagyobb lehet a növekedés a vártnál, ami ugyan a GKI szerint nem lesz fenntartható, de attól még lehet neki örülni. Egyébként 3,5 százalékkal nőtt a gazdaság.

Az IMF-nek kicsit, az EU-nak nagyon nem tetszik

Az NGM szerint tartható a költségvetés is. A kereskedelmi többlet viszont csökkent: áprilisban jobban nőtt az import az exportnál. Az IMF szerint kimásztunk ugyan a válságból, a magyar gazdaság nő, de továbbra is nagyon sebezhető és bizonytalan lábakon áll.

A világhírű közgazdász Nouriel Roubini szerint államkapitalista jegyeket mutat a magyar kormány, szerinte vegyes a magyar kormány megítélése. Brüsszelben például továbbra sem jó. A Bizottság elmondta, hogy mit látna szívesen Orbántól: ne legyen rezsicsökkentés, ne legyenek bankadók. Összesen egyébként hét dolgot javasoltak a magyar kormánynak. A rezsibiztos visszautasította Brüsszelt, biztos, ami biztos. Az exminiszter Fellegi Tamás két év után megszólalt, és olyat mondott, ami biztosan megint nem tetszik az EU-nak: szerinte vállalható a klientúraépítés. És egyébként hiába indított eljárást az EU, maradhat a plázastop, mert a kormány szerint ez a kisvállalkozókat védi, ami jó.

Lefejezések hete

Az Origo hirtelen lefejezésének hátteréről is beindult az elméletgyártás. A főszerkesztőt eltávolították, sokan felmondtak a lapnál. De mivel tartja az állam sakkban a Telekomot? Elég sűrűn üzletelhet mostanában egymással a két fél, leginkább az épp futó frekvenciatenderről és az országos szélessávú hálózat kiépítéséről beszélgethetnek. Hogy pontosan mi állt a döntés hátterében, sajnos nem lehet biztosan megmondani.

Lefejezték a Széchenyi Bank vezérkarát is, miután a bank tavaly milliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el. A Citibanknál ugyan ilyesmi nem történt, de a hét egyik legérdekesebb története, hogy hogyan trükközött a bank a kétezres évek közepén egyik ügyfele hitelkártyájával. És nem csak a bankokkal, a NAV-val is érdemes pereskedni, mert kiderült, hogy minden negyedik vitás esetben az adózónak adtak igazat.

És ami még történt

Van, akinek jó üzlet a média. Degeszre keresték magukat tavaly a Fidesz-közeli médiacégek. 1,35 milliárdot buktunk a SZÉP-kártyán, mert ennyit nem sikerült elkölteni. A pénz megy vissza munkáltatóknak. Veszteségesek a hipermarketláncok, kivéve a Penny Market. A forgalom viszont mindenhol nőtt. 

Végre jó évük volt az utazási irodáknak. Tavaly jobb eredményeket értek el, pénzügyileg stabilabbak, mint a korábbi években bármikor. De nem az összes: csődbe ment a Suntimes, a török főnök felszívódott, nagyjából négyszáz utas marad hoppon. Az idei első utazási csőd ez volt.

Megírtuk még a héten, hogy mit kezdenek a pénzükkel a sztárfocisták, hogy előbb-utóbb adózniuk kell a szupergazdagoknak, hogy 13 milliárdért parkoltak tavaly a pestiek, hogy jöhet az új hitelminősítő, hogy az égbe mehetnek a kávéárak, hogy nagy az izmozás az orosz-ukrán gázárvitán, hogy milliókra bírságolt az energiahivatal - mert az Elmű–Émász-számlák torlódtak, ami ellentétes volt a cégek saját üzletszabályzatával. És azt tudta, hogy rengeteg a kamucég?

És tényleg egymillió magyar dolgozik Angliában?