Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Mit nyerhet a vb-vel Brazília?

2014.06.10. 15:54

A tömegsportesemények – mint például az olimpia vagy a labdarúgó-világbajnokság – vonzereje kétségtelen, így a városok világszerte versengenek a rendezés jogáért, mit sem törődve az ezzel járó hatalmas a költségekkel, a szervezés nehézségeivel és a szoros időbeosztással. Mi motiválja mégis a pályázókat? A PwC tanulmánya példákon keresztül szemléltetve arra kereste a választ, hogy milyen esetekben éri meg az áldozatot a rendezés, milyen faktorokat kell számításba venni ahhoz, hogy a sikeres lebonyolítás pozitív változások hajtóereje lehessen.

Az olyan nagy tömegek érdeklődésére számot tartó megasportesemények, mint amilyen a hamarosan induló labdarúgó világbajnokság, nem csak a sportrajongók szempontjából lehetnek érdekesek – hatalmas figyelem irányul a rendező országra is. A pályázat során figyelembe vett tényezőknek nem elegendő megfelelni, ahhoz, hogy hosszú távon is profitálhasson a rendező ország a beruházásokból és a körülötte kialakuló felhajtásból, körültekintően kell eljárni már a pályázás előtt – hiszen nemcsak az a kérdés, kire esik a bizottság döntése, hanem az is meghatározó, hogy az adott országnak egyáltalán érdemes-e pályáznia.

A PwC tanulmánya öt tényezőt javasol megfontolni a pályázat benyújtása előtt: a város felkészültséget, a helyszíneket, a hosszú távú hatásokat, az infrastruktúrát és a szellemi tőkét. Ahhoz pedig, hogy a rá irányuló figyelemmel élni tudjon a város, kiemelkedőnek kell lenni a lakosoknak nyújtott szolgáltatások, a fenntartható fejlődés, az életminőség, a méltányosság és társadalmi befogadás valamint a környezeti fenntarthatóság tekintetében is.

Jó példa az 1992-es olimpiai játékoknak otthont adó Barcelona, ahol már régóta eltervezett célokat valósítottak meg a megaesemény apropóján. Elkészültek a várost elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, alapjaiban szervezték át a tömegközlekedési rendszert, kizöldültek és esztétikusabbak lettek a közparkok és tópartok, rehabilitáltak számos elmaradt városrészt. Felújították a távközlési hálózatot, modernizálták a közegészségügyi ellátórendszert is. Összességében ötven éve tervezgetett, halogatott álmokat valósítottak meg néhány év leforgása alatt. Az átgondoltságot mutatja, hogy hatszor annyit költöttek infrastruktúra-fejlesztésre, mint a játékok lebonyolítására.

A város újjászületése üzleti és társadalmi innovációval is járt. E példa nem maradt követők nélkül, a pályázó városok felismerték, hogy a hosszú távú hatásokból fakadó előnyök előre tervezése már a pályázati szakaszban kulcsfontosságú: abban az esetben tudják maximalizálni a hasznot, ha az esemény a fejlesztési céljaikkal összhangban van. Ilyen cél lehet akár város pozíciójának erősítése, a globális elismerés kivívása, amihez jó belépőt jelent egy megasportesemény rendezésével járó figyelem.

A 2008-as pekingi játékokat 4,7 milliárd néző követte világszerte, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kínát olyan országnak lássák, ami képes egy ilyen nagyszabású rendezvény sikeres lebonyolítására. Egy ilyen alkalom tehát teret ad a „villogásnak” is, a rendező ország megmutathatja, hogy milyen fejlődésen ment keresztül, bevonzva ezzel további fejlesztéseket, mint ahogyan Kína és Dél-Afrika is tette.

London a 2012-es olimpia házigazdája már a pályázás során tudatosan épített a rendezéssel járó fejlesztések hosszú távú hatásainak kihasználására. Kelet-London, ami korábban gazdaságilag fejletlen része volt a városnak, újjászületett ennek következtében. A 12 milliárd euróra rúgó beruházások már 2005-ben megkezdődtek, és előreláthatólag 2017-ig folytatódnak Kelet-London hosszú távú fejlesztési céljaival összhangban. A játékok Londont, mint kiváló turisztikai, befektetési és kulturális célpontot mutatta be, és a II. Erzsébet Olimpiai Parkot, mint egy új európai városi központot is egyúttal pozicionálta. Itt látható, miért is olyan fontos az esemény előtt és után is figyelembe venni a hatásokat és élni azokkal. A tapasztalatok során felhalmozott tudásnak köszönhetően angol cégek több mint 120 millió font értékű megbízásokat kaptak

Brazíliától, mely a 2014-es labdarúgó világbajnokság és a 2016-os olimpia helyszíne is lesz, valamint 60 orosz szerződést is nyélbe ütöttek a szocsi téli olimpiára és a 2018-as foci-vb-re. Brazília nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a 2014-es labdarúgó világbajnokág, majd pedig a 2016-os házigazdájaként megmutatja a világnak, hogy képes két ilyen kaliberű mega-sportesemény lebonyolítására, demonstrálva ezzel gazdasági stabilitását, és Dél-Amerika szerepét.

A gyors ütemű fejlődést szolgáló hatalmas beruházásokat 70 százalékban PPP-alapon valósították meg, ezenfelül Brazília 2012-ben 65 milliárd dollár értékű külföldi tőkét is vonzott, mellyel az ország Kína és az USA után a harmadik helyen állt. A széles körű infrastruktúra-fejlesztések, mint az utak, vasút, kikötők, repülőterek, telekommunikáció, a biztonság javítása hosszú távon szolgálják az ország fejlődését.

„Tömegeseményekben Rio de Janeiro jártas ugyan, a 2013-as karnevál például zökkenőmentesen, jól szervezetten zajlott, mégis komoly átalakulásoknak néz elébe a közlekedéstől a biztonsági kérdésekig. Ahogyan azonban a városi infrastruktúra evolúciójában egyre feljebb lép, a lakosok is egyre többet várnak el, ami Brazíliában tüntetésekhez vezetett, azt követelve, hogy a kormány a társadalmi problémákkal foglalkozzon. A 2012-es londoni olimpia és más megarendezvények szervező országaiban is tapasztalt rövid távú jólét-érzet azonban megállíthatja a bizakodás két éve tartó folyamatos csökkenését” – hangsúlyozza Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának cégtársa.

A PwC elemzői az olimpiai esélyeket latolgatva szignifikáns összefüggést találtak az ország gazdasági teljesítménye és az éremtáblázatban elfoglalt helye között, a világbajnokság esetében azonban a szakértők nem figyelhetek meg ilyen jellegű kapcsolatot. A győzelmi esélyek kiszámításához öt fontos tényezőt azonosítottak: a csapat formája, a hazai pálya előnye, a hazai játékosok száma az országban, a helyi bajnokság erőssége és az ország labdarúgó-hagyománya. Az ez alapján számított indexek szerint a G és D csoport az idei világbajnokság „halálcsoportjai”. A modell alapján a rendező ország fog nyerni, míg Angliának várhatóan a csoportkörökből való továbbjutás is nehézséget okoz majd.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!