Auguszta
-7 °C
0 °C

Átszakadtak a devizás gátak

Ez történt a gazdaságban az év 25. hetében

2014.06.22. 13:33
A Kúria döntött, Mészáros Lőrinc kiterítette lapjait, titkos energiatalálkozónak adtunk otthont, és még rengeteg dolgot megtudtunk csomó mindenről. Csak kapkodtuk a fejünket, annyira mozgalmas hete volt a gazdaságnak.

A Kúria nagyon messzire ható döntésének emésztgetése jegyében telt június középső hete. A legfelsőbb bíróság korábbi állásfoglalásait felülbírálva úgy döntött, hogy a devizahiteles szerződésekben

  • az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen,
  • az egyoldalú kamatemeléseknek pedig átláthatóaknak kellett volna lenniük.

Így most az az új helyzet állt elő, hogy ebben a két kérdésben szinte teljesen tisztán láthatunk jogi szempontból. Az árfolyamrésen elszenvedett veszteség biztosan, a kamatemelések pedig szinte biztosan visszajárnak a hiteleseknek – erről itt írtunk bővebben. Ez egész sok pénz lehet, egy átlagos hitelnél akár az egymillió forintot is elérheti. Igaz, maradt legalább négy bizonytalan kérdés:

  • Mi lesz az elévüléssel? Ebben vizsgálódik még a Kúria, talán néhány hónap múlva eredmény is lesz.
  • Biztos, hogy mindegyik devizahiteles szerződés kamatemeléseit tisztességtelennek találnák a bíróságok? Ha nem, mekkora arányban? Ezt lehet, hogy nem is fogjuk megtudni.
  • Mi lesz a nem lakáscélú devizahitelekkel? Akik személyi hitelt, autó- vagy vállalkozói hitelt vettek fel, azokat nem mentik ki?
  • És a legfontosabb: mit csinál a kormány? Ezzel kapcsolatban még csak annyit tudunk Rogán Antal és Gulyás Gergely szavaiból, hogy őszre lesz végleges csomag, és a terhek nagy részét a bankoknak kell majd állnia.

Érdekes, hogy a kormánypárti politikusok nyilatkozataiból úgy tűnik, ők inkább a forintosítást tartják annak a lépésnek, amit mindenképp meg kellene tenni, pedig az árfolyamváltozással kapcsolatban igazából nem az adósok mellett döntött a Kúria. Ezért fura lenne, ha pont az árfolyamveszteség alapján mennének a bankoknak. Ráadásul akkor nem csak az árfolyamrés és a kamatemeléseken buknának 100 + 300 milliárd forintot a pénzintézetek, hanem még efelett is. És ez csak azon fog eldőlni, hogy a politikusok mit írnak elő, milyen árfolyamon kell átváltani a hiteleket.

A bankok egy ekkora veszteségtől ha nem is omlanának össze, de még nagyobb rosszabb helyzetbe kerülnének. Ezért is érdekes, hogy a héten fogadták el a bankszanálási törvényt is, ami elég erős jogokat ad az MNB-nek a szerintük csőd felé tartó bankok feletti irányítás átvételére.  A bankok egyébként szanálják magukat, a K&H például újabb kilenc fiók bezárását jelentette be a héten.

Egy csodás polgármester, egy csodás vállalkozó

A hét másik bombaeseménye volt, hogy Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc váratlanul közzétette vagyonnyilatkozatait. Ebből kiderült: a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosa annyira sikeres, hogy osztalékjövedelmét megkilencvennégyszerezte 2011 és 2014 között, Audival jár (vagy Mercedesszel, a nyilatkozat szerint összekeveri), és nem szereti, hogy tízmilliónál kevesebb készpénze van.

Kiszámoltuk, hogy ha mi, Magyarország lakói mind olyan sikeresen tudnánk üzletelni az állammal, mint Mészáros Lőrinc, akkor két év sokkal alatt gazdagabbak lennénk, mint Svájc és Norvégia:

 

A héten körbejártuk:

Megjelent százezer új munkakereső

És egyébként mi a helyzet a gazdaságban? A következő hírek érkeztek. Egyrészt megtudtunk sokat arról, hogy hogyan keresünk – még mindig pocsékul. Az átlagos nettó fizetés 150 ezer forint. Pedagógus béremelés ide vagy oda, a tanárok még kevesebbet, hiszen ott a bruttó átlagbér 178 ezer. A közmunkaprogramok szünetelésével hirtelen megjelent százezer új munkakereső áprilisról májusra, közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

Így talán nem is annyira meglepő, hogy sokat kérünk kölcsön egymástól. És az sem, hogy egyre kevesebbet utazunk el. (Azt is megtudtuk, hogy aki elutazik, az továbbra is fázik attól, hogy külföldön a bankkártyáját használja.) Lapostévét viszont rengeteget veszünk a vébé miatt, de legalább azért, mert a sok akció miatt jó olcsó. Az áraink egyébként nincsenek nyugati szinten az Eurostat szerint.

Az ország egyébként újabb versenyképességi listán csúszott hátrébb, most az Economist Intelligence Unit látta úgy, hogy romlott Magyarországon az üzleti környezet. Ebben bizonyára nem segít nekünk, mindenki a korrupció intézményesedéséről beszél, vagy épp arról, hogy mennyire megszokott a csúszópénz a cégeknél.

A magyar állam nem tud leállni

Pedig a kormány mindent megtesz, hogy ne legyen meg az üzletellenesség látszata. Orbán Viktor például hiába bökött rá a Balettintézetre még tavasszal, hogy szeretné, most mégsem az övé, hanem katariaké lesz.

Állami Balettintézet egykori épülete
Állami Balettintézet egykori épülete
Fotó: Huszti István

De azért továbbra köröznek a hírek az állam gazdasági szerepvállalásáról, annak ellenére, hogy az új kormány a elég lassan állt csak fel. A tej terméktanács vezetője szerint például államosíthatják a Túró Rudit és a Medve sajtot, és az állam a jelek szerint nem akar letenni arról sem, hogy nemzeti légitársaságokat üzemeltessen. Indul az egységes mobilos parkolás. Remekül teljesítenek a kormányközeli üzletembereknek átengedett kaszinók.

A rezsiharc viszont látványosan kudarcot vallott egy társasházban: 115 forint értekű levélben közölték a lakókkal, hogy 15 forintot spóroltak. A reklámadó éle is kicsorbult, az utolsó pillanatban elfogadott módosító szerint ugyanis az RTL Klubnak is alig kell majd fizetnie

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter felszólította a zöldségeket, hogy ne utazzanak be kontinenseket. Eközben attól félnek a meggytermelők, hogy húszezer tonna meggy fog rájuk rohadni; a dinnyések majd július elején kezdhetnek aggódni a saját termésük és az alacsony árak miatt.

Bár májusban a cég londoni tőzsdére lépéséről adott hírt a Wizz Air, a légitársaság most mégis a tőzsdei  részvénykibocsátás elhalasztása mellett döntött. A vállalat a lépést azzal indokolta, hogy az utóbbi időben a légitársaságok részvényei túlságosan mozgékonyak voltak, amit nem szeretnek a befektetők.  

A héten a Budapesti Értéktőzsde indexe 18 953 ponton zárt az előző heti 18 796 után, a nagyobb részvények közül egyedül a Richter esett.

   24. heti záró 25. heti záró
BUX 18796 18953
OTP 4465 4513
Mol 12660 12900
Richter 4200 4177
Magyar Telekom 332  337

Hát a forint? A héten 307,7 és 304,8 között ingadozott az euró, pénteken 305,9-nél tért hétvégi pihenőjére.

Az oroszok gázból, az amerikaiak pénzből pumpálnak kevesebbet

Hatalmas titkos gáztalálkozó zajlott Budapesten. Kedd este érkezett Magyarországra egy energetikai kérdésekben komolyabbnak számító amerikai delegáció, "Közép- és Délkelet-európai Energiabiztonsági Fórum" címmel tartottak megbeszéléseket. Ugyanebben az időben épp Magyarországon járt Türkmenisztán diktátora is.

Az energia világában egyébként elég nagy a háborgás. A kőolaj ára hároméves csúcsokat ostromol az iraki biztonsági helyzet drámai romlása miatt, ez viszonylag hamar itthon is drágább benzinárakhoz vezet majd. Tovább folyik az orosz-ukrán gázár-szkanderozás, amit a héten az is jelzett, hogy az oroszok elzárták a gázcsapot. Szükség lehet a magyar gáztározók feltöltésére is, bizonyára ezért csökkentették hatóságilag a magyar rendszerhasználati díjakat.

De legalább nem maradunk szövetséges nélkül ezekben a vészterhes időkben: a magyar olajipar befolyásos háttérembere, Tóth József a WPC (World Petroleum Council) elnöke lett. Magyar Ewingok pedig figyeljenek: most lehet magyar olajmezőt venni.

Külföldön viszonylag lassabb mederben folytak a dolgok. Az amerikai jegybank még kevesebb kötvényt vásárol a QE program keretében, Szlovákiában is kitört a rezsiharcutolsóként a baltiak közül Litvánia is bevezetheti az eurótBulgáriában megrohantak egy bankot, Argentína új államcsőd felé tartKína görög kikötőket vásárol, a Deutsche Telekomnál pedig brutális leépítés készül.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!