György
16 °C
24 °C

Módosítják a reklámadót: mégis fizethet az RTL

2014.06.30. 11:18

Alig fogadták el, máris módosítják a reklámadóról szóló törvényt L. Simon László fideszes képviselő kiegészítéseivel. A javaslat kivételes eljárásban megy keresztül, szerda 9-ig lehet beadni hozzá a módosítókat, a vita és a zárószavazás pénteken lesz.

A törvény legfontosabb része az, amelyik az RTL Klubot is adófizetésre kötelezi. Korábban ugyanis a TV2-vel együtt véletlenül őket is mentesítették a fizetés alól, kimondták, hogy az elhatárolt veszteséggel csökkenthető a reklámadó. A mostani módosítással viszont elérik, hogy az RTL-nek mégis kelljen adót fizetnie: az a cég nem alkalmazhatja majd az adócsökkentő szabályt, amelyik nyereséges volt.

A javaslat indoklása szerint a korábban beadott verzióban nem volt elég jól meghatározva a nettó árbevétel fogalma, könnyű volt trükközni, így most több mindent is pontosítanak. A módosítással szerintük már tényleg minden Magyarországon reklámot közzétevő esetében értelmezhető az adóalap. 

Tudják, hogy csak ellenük megy

Az RTL szerint az ellehetetlenítésükre és a sajtószabadság durva korlátozására játszik a kormány. Szerintük „szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják és még inkább az RTL-re szabják”.

Szerintük mindez egyértelmű beismerése annak, amit a társaság hetek óta állított, azaz a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez vagy a kereskedelmi televíziók műsoraihoz.

Az RTL szerint a törvény célja mostantól még világosabb: hogy ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. „Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot."

A korábbi verzió szerint ugyanis külföldön bejegyzett cégekkel nem kellett volna fizetni, illetve a sales house-okon keresztül is ki lehetett volna bújni az adófizetés alól. A módosítással mindkét adóelkerülő módszernek útját állják. L. Simon módosítója szerint ráadásul nem csak a reklámozó fizethet, hanem a reklám megrendelője is, ha a reklámozó nem fizet. Ezzel például a Facebook-hirdetéseket szeretnék bevonni a körbe.

A reklámadó egyébként az ELTE nemzetközi jogi tanszékének dékánhelyettese és a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének vezetője szerint akár ütközhet az uniós joggal. A reklámadó bevételalapú szektorális különadó, melynek adókulcsai erősen progresszívek, és a felső sávokban a vállalkozásokat terhelő közvetlen adókkal összevetve igen jelentős mértékűek.

Bár a szerzők állást nem foglalnak, szerintük a szokásos adóterheken túli jelentős adók a médiavállalkozások működésére való befolyásuk miatt sérthetik az Egyezmény 10. cikkében és az Alapjogi Charta 11. cikkében rögzített véleménynyilvánítási szabadságot, valamint a külföldi tulajdonú médiavállalkozások de facto diszkriminatív adójogi kezelése miatt az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 49. és 54. cikke által rögzített letelepedési szabadságot.