Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

110 milliárdot zárol a kormány

2014.07.17. 10:20

A kormány 110 milliárd forintot fagyaszt be a kormányzati kiadásokból, mert így látja biztosítottnak a 2,9 százalékos hiánycél teljesülését, jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten egy szakmai konferencián.

Itt szorítanak meg

110 milliárd forint a GDP 0,4 százaléka. Egyelőre nem tudni, egészen pontosan milyen kiadásokat zárolnak, de

jelentős részben a stadionépítések kerülhetnek célpontba.

Az NGM közleménye szerint „sem a családokat, sem a lakosságot, sem a vállalkozókat, sem az önkormányzatokat nem érintik az intézkedések”.

„Jelentősen érinti” viszont a zárolás a Beruházási Alap kiadásait az NGM szerint, a projektek vagy a projektelemek egy részét átütemezik 2015-re. A maradék 39,5 milliárd forintot pedig a minisztériumi kiadásokból fogják majd vissza, és vissza kell szorítani a kiadásokat az állami vagyonkezelőknél és az elkülönített állami pénzalapoknál is. Csökkentik a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékait is.

A zárolások miatt nem lesz új költségvetés-módosítás, és csak az idei évre vonatkozik.

Mit csinál a Beruházási Alap?

A „nemzeti vagyont növelő beruházásokat foglalja össze”, ezek 2014-ben összesen 130,4 milliárd forintot tesznek ki. Ebből a sporttal kapcsolatos fejlesztési és beruházási tételeknél 82,55 milliárd forintot határoztak meg. Az alap bevételei pedig „az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyes értékesítési bevételei”.

Ezek a legnagyobb projektek, amelyek csúszhatnak a zárolások miatt (persze lehet, hogy inkább a kisebb projekteket fogják visszafogni):

  • Nemzeti Olimpiai Központ támogatása: 20,3 milliárd forint.
  • Kossuth tér rekonstrukciója: 17,4 milliárd forint.
  • Fradi stadion: 8,4 milliárd forint.
  • Győr Aréna: 4,9 milliárd forint.
  • Szombathelyi sportcélú beruházások: 4,6 milliárd forint.
  • Pest megyei bíróságok átépítése: 4,5 milliárd forint.
A beruházások közül persze több már el is készült vagy félkész, úgyhogy kérdés, hogyan lehet úgy elhalasztani a kifizetéseket, hogy a kivitelezők megkapják pénzüket az elvégzett munka után.

De miért?

Korábban már írtunk arról, érezhetően elengedte magát a kormány a költségvetéssel, amióta az ország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárásból. Nincs hiány olyan ötletekből, amik veszélyeztetnék a költségvetést, az unió mégis inkább az adósságcsökkentés kudarca miatt aggódott, mintsem a költségvetés megugró hiánya miatt.

Varga mostani bejelentésének nem volt közvetlen előzménye, nem utaltak erre kormánytagok. Több oka is lehet.

  • Egyrészt önmagában is gond van a költségvetéssel. Nemrég módosítani kellett a kiadásokat a sok államosítás miatt (a kormány egy sor céget vett meg, aminek a fedezetéről korábban nem volt szó a költségvetésben). A Költségvetési Tanács szerint legfeljebb minimálisan csökkenhet az államadósság, és ez Brüsszelben is gondot okozhat: elég hamar visszakerülhetünk a túlzottdeficit-eljárásba.
  • Lehetnek a háttérben az útépítési pályázatok is: akár 90 milliárdos uniós bírságot is kaphat az ország ezek miatt, mivel a kormány olyan rosszul írta ki a közbeszerzéseket. Ezt a pénzt aligha a korábban nyertes cégek visszamenőleges megadóztatásából akarják majd előteremteni.
  • Lehetséges magyarázat lenne az is, hogy az őszi adósmentéstől félti Varga a költségvetést, a Reuters szerint ugyanakkor a miniszter azt mondta, ettől nem tart, a mentőcsomag nem veszélyeztetheti a deficitcélt. Varga szerint az EU-val folytatott vitás kérdéseken túl a tervezettnél alacsonyabb infláció is indokolja a mostani zárolást.

Varga az MTI szerint lényegében azzal indokolta a lépéseket, hogy túlságosan jól teljesít az ország,

a kedvező gazdasági adatoknak államháztartási szempontból vannak kedvezőtlen hatásai is,

konkrétan az alacsony infláció, ami miatt alacsonyabbak az áfa- és jövedékiadó-bevételek. (Érdekes, egy éve, amikor a tranzakciós illeték bevezetését jelentették be, ugyanígy az alacsony inflációval indokolt a nemzetgazdasági miniszter.) A Reuters szerint említette a várhatóan gigantikus uniós büntetést is.

Az NGM közleménye ezenkívül a közmunka 47 milliárd forintos pluszkiadására is hivatkozik. A minisztérium szerint az uniós projektek egy részénél is nagyobb arányban kell költségvetési forrásokat igénybe venni, ami szintén növeli a hiányt.