Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-5 °C
4 °C

Amikor valóra vált Orbán álma

Ez történt a héten a gazdaságban, az év 29. hetében

2014.07.27. 11:24
Az MKB megvételével megvalósult az, amire a kormányzat már oly rég várt: a bankrendszer 50 százaléka van magyar tulajdonban. Volt viszont egy másik hosszú sztori ami a héten ért véget: a jegybank 2,1 százalékon hagyta abba a csaknem két éve tartó kamatcsökkentési ciklusát. A NAV-nak az átlagosnál keményebb hete volt, miközben a Magyar Telekom hatalmas leépítést jelentett be. A disznóügyek is pörögtek a héten, ahogy az ukrán válság, bár ott jövő héten dől el a lényeg az EU-s szankciók kapcsán.

A héten végre valóra vált az, amiről Orbán Viktor már olyan régóta beszél: azzal, hogy a magyar állam vette meg a legveszteségesebb magyar bankot, az MKB-t, a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot (a bank megvásárlásáról bővebben itt olvashat).

Ezért 17 milliárdot fizetnek a bajor tartományi banknak, akik, cserébe, hogy megszabadulnak a minden képzeletet felülmúlóan veszteséges MKB-tól, még 81 milliárd forinttal feltőkésítik a bankot. Korábban az OTP-t sejtették a piacon vevőként, most viszont a magyar államnak kell bizonyítania, hogy ügyesebben tudja vezetni a bankot, mint a bajorok. 

Az MKB-t többek között éppen a kormányzati intézkedések gyengítették le, 25 millió eurónyi bankadót fizettek, a tranzakciós adó 44 millió euró euróval rontotta az eredményüket, és még csak most jött volna az adósmentő csomag. Az árfolyamrés semmissége 5,1 milliárdba került a banknak.

A bankok egyébként visszasírják a végtörlesztést a devizahiteleseket megmentő törvényhez képest. A CIB bírósághoz fordulhat, hogy bizonyítsa, szerződésmódosításai tisztességesek voltak, és az OTP is küzdeni fog a devizamentés ellen. Hosszú távon még az is lehet, hogy ez mind nem számít: a PwC tanulmánya szerint ugyanis tíz év múlva eltűnhetnek a hagyományos bankok.

Itt a kamatcsökkentés vége

A héten a jegybank 23. egymást követő hónapig tartó kamatcsökkentési ciklusa véget ért: a várt 0,1 százalékpontos csökkentés helyett 0,2 százalékpontot vágtak, 2,3 százalékról 2,1 százalékra mérsékelve az alapkamatot. 

 

A magyar környezet egyébként csak első ránézésre felhőtlen, a forintot még a pozitív nemzetközi piaci hangulat sem képes igazán magával húzni, ha pedig az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin konfliktus miatt forróbb lesz a helyzet, az jelentős gyengüléshez vezethet.

Arról nem is beszélve, hogy a Fed októberben leállhat a pénzpumpával, tavasszal pedig már kamatemelés is jöhet, ami kihathat a magyar piacra is. További kockázat a belengetett adósmentő csomag, amely szintén forintgyengülést hozhat.

Az MNB háza táján friss hír még, hogy ősszel jönne létre az ún. "rossz bank", amelybe a rossz jelzáloghiteleket és a jelzáloggal megterhelt elárverezett ingatlanokat gyűjtenék.

Kemény hete volt a NAV-nak

Feketemunka, bizonytalan árukészlet, köztartozás. Sorozatos és súlyos szabálytalanságokat tapasztaltak a NAV munkatársai egy külföldi tulajdonú üzletláncnál, amely országszerte pékárut forgalmaz. Az adóhatóság a héten ezen kívül adócsaló munkaerő-közvetítőket, és műtrágyás áfacsalókat is fogott, illetve Munkaadójukat megkárosító pultosokat is buktattak le a NAV revizorjai.

A NAV a Balaton déli részét vizsgálja mostanában, és a külföldi pancsolt borra is igyekszenek lecsapni. A héten az is kiderült, hogy fél év alatt 62 százalékkal nőtt a NAV-nak tartósan tartózó vállalkozók száma, és a NAV közzétette a be nem jelentett foglalkoztatott miatt megcsípett cégek adatait a honlapján.

A NAV adataiból látszik, májusig mindössze 2,9 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, ami elvileg jó hír, viszont félő, hogy inkább csak átálltunk csempészcigire.

A héten:

Leépít a Magyar Telekom

Hatalmas leépítésre készül a Magyar Telekom, a következő években minden hetedik dolgozójuktól megválnak. Aki önként jelentkezik, megjutalmazzák; a végkielégítésekre 12 milliárd forintot fordítanak. A cég a külső környezetre és a hazai távközlési piacot jellemző erős versenyre mutogat.

A Telekom-részvények ehhez képest enyhén erősödtek, amire a fontosabb papírok közül csak a Mol volt még képes, miközben a BUX enyhén gyengült.

   28. heti záró 29. heti záró
BUX 17 924   17 860
OTP 4 150   4 150
Mol 11 640   11 740
Richter 4 066    3 900
Magyar Telekom 361   372

Ez az igazi disznóság

1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait, jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. 1037 és 1200 hektár között 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől évi 20 milliárdot vesznek el. Agrárgazdasági szakértők a lépést nem megalapozott közgazdasági számításokra épülőnek, hanem alapvetően ideológiai indíttatásúnak tekintetik.

Fazekas arról is beszélt, hogy idén 200 ezerrel több a sertés, mint tavaly, amiben ágazati szakértők már korántsem olyan biztosak. Jó hír viszont disznóügyben, hogy Japánba igyekeznek a magyar sertések, miután kimondták: nincs sertéspestis.

És ha már disznóságról van szó: a kormány a választások után csendben százezer embert leépített a közmunkaprogramokból, 113 ezer ember maradt munka nélkül, de az őszi önkormányzati választásokra újra felpörgetik a közmunkát.

 

A trükkök százait viszont nem csak itt vetik be: az NGM például értelmetlen adatokkal kérkedik, amik miatt úgy tűnik, mintha sokkal többet vásárolnánk a boltokban, pedig nem.

Az EU megszorongathatja az oroszokat

Amíg az európaiak keservesen próbálkoznak, hogy úgy tűnjön, mintha nem lennének mélyen megosztva az orosz szankciók ügyében, Moszkva szép lassan egyre közelebb csúszik a gazdasági káoszhoz. A 298, javarészt holland áldozattal járó légi incidens után az európaiak is elkezdtek a kemény szankciók felé sodródni. A szankciók hatásairól szóló cikkünket itt olvashatja.

Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy milyen szankciókat tervez elfogadni Oroszország ellen. A bejelentett szankciók első ránézésre nem tűnnek annyira durvának, a korábban felmerült opciók közül végül kimaradtak azok, amelyek ténylegesen komoly hatással lennének az orosz gazdaságra. Döntés a jövő héten várható a konkrét szankciókról, amelyek várhatóan július végével lépnek hatályba. Az is lehetséges viszont, hogy azt a Mol sem köszöni majd meg, ha Putyinék visszaütnek.

Addig is újabb oroszok kerültek feketelistára: magánszemélyek mellett újabb vállalatok is tiltólistán találták magukat, és az EBRD se akar újabb beruházásokat végrehajtani Oroszországban. A helyzet a szerbeknek sem kellemes: Brüsszel elvárja a szankciók bevezetését az oroszok ellen, ezért ultimátumot kaptak: vagy ők, vagy az oroszok.

Az IMF a nagy felbolydulás közepette pedig inkább rontotta, mint javította a globális növekedési előrejelzéseit áprilishoz képest.

És ami még történt...

Orbán Viktor bejelentette, hogy valóban zárolnak 110 milliárd forintot, de emiatt nem kell leállítani a stadionépítéseket, viszont az is kiderült, hogy a sportolókon kezdik a megszorításokat. Az onkokést fejlesztő MediMass Kft. viszont azt jelentette be, hogy a massachusetts-i központú Waters Corporation megvásárolta a fejlesztés alapjául szolgáló tömegspektrometriás ionizációs technológiáját.

Havi 870 ezret kap a magyar nyugdíjrekorder, és szeptember végén születhet döntés arról, hogy a 35 éves, és annál fiatalabb korosztály nyugdíjának nagysága függjön-e attól, hogy hány gyereket nevelnek fel.

Megdöbbentő híreink között szerepelt a héten, hogy minden huszonötödik New York-i milliomos, viszont 2,2 milliárdan állnak a lecsúszás szélén a világban. Ezektől függetlenül persze jó ha néha eszébe jut: "ha jön a pocok, csak magára számíthat!"