Putyin óriási pofont kaphat Európától

2014.07.28. 11:54 Módosítva: 2014.07.28. 17:30
A korábbi részvényesek számára kedvező ítélet született a hágai bíróságon a Jukosz-perben, aminek következtében Oroszországot 50 milliárd dollár kártérítés megfizetésére kötelezhetik – számolt be a Reuters. Az ítélet nem jogerős. A Jukosz egykor Oroszország legnagyobb olajipari vállalata volt, melynek legnagyobb részvényesét, Mihail Hodorkovszkijt a vállalat ellen indított hadjáratot követően hosszú időre börtönbe zárták. A Jukosz eszközeit 2007-re teljes egészében értékesítették, azok legnagyobb része pedig az állami kézben levő Gazpromhoz és Rosznyefthez került. Az utóbbi jelenleg Putyin és Igor Szecsin irányítása alatt áll, írja a Portfolio.

A Reuters beszámolója szerint a hágai választottbíróság a Jukosz korábbi részvényeseiből álló csoport javára döntött ítéletében, a hivatalos bejelentés pedig még ma megérkezhet, amiben Oroszországot az eredeti, 100 milliárd dolláros kártérítési összeg felére, 50 milliárd dollár megfizetésére kötelezhetik – idézi a hírügynökséget a Portfolio.

A kártérítési igényt a Gibraltáron bejegyzett Group Menatep nyújtotta be, aki az egykori legnagyobb orosz olajvállalat korábbi részvényeseinek egy csoportját tömöríti. A Menatepen keresztül irányította korábban Hodorkovszkij a Jukoszt. A cég jelenleg egy GML névre hallgató holding vállalatként üzemel, Hodorkovszkij pedig többé nem rendelkezik részesedéssel a cégben.

Előzmények

A Jukosz egykori legnagyobb részvényese, Mihail Hodorkovszkij 10 év után tavaly decemberben szabadult a börtönből, miután Putyin aláírta a megkegyelmezésről szóló rendeletet. Az elnöki kegyelmi rendelet a Kreml indoklása szerint emberiességi szempontok alapján született.

Mi az a választottbíróság?

Ebben az ügyben egy választottbíróság döntött, ami azt jelenti, hogy az ügyhöz egyetlen állami vagy nemzetközi bíróságnak sincs köze. A választottbíróságok nagyjából olyan cégek, amiknek az a szolgáltatása, hogy eldöntik a vitát a felek között. A vitás felek pedig előre beleegyeznek, hogy akármi is lesz a döntés, azt végre fogják hajtani. Mivel nagyon függetlenek tudnak lenni (más cégektől és államoktól), nemzetközi üzleti vitákban, vagy olyan ügyekben, ahol az egyik vagy mindkét fél egy ország, gyakran alkalmazzák ezt a vitarendezési módot.

Hodorkovszkij 2003-as októberi letartóztatása óta volt börtönben, támogatói szerint a büntetés a Kreml hadjárata volt, amiért politikai fronton megpróbált szembeszállni Putyinnal. Egyesek szerint a Kreml ezzel akarta figyelmeztetni a többi orosz dúsgazdag üzletembert arra, hogy hol is van a határ.

Hodorkovszkij letartóztatása is kalandos volt, Szibériába tartó repülőgépét állítólag katonai vadászrepülők kísérték, majd a Novoszibirszk közelében, a hajnali órákban, üzemanyag-utánpótlás miatt leszállni kénytelen gép menekülést fontolgató utasát a Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei várták.

A Jukosz egykori főrészvényese felett a 2003-as évi letartóztatás óta két ügyben is ítélkeztek. 2005-ben 8, 2010-ben 14 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság bűnösnek találta csalás, sikkasztás, adóelkerülés elkövetésében. A büntetést később enyhítették, így 2014 augusztusában hagyhatta volna el a börtönt.

Egy birodalom összeomlása

Hodorkovszkij áldozata lett annak a harcnak, amit Putyin indított a Szovjetunió összeomlását követő Jelcin-éra kaotikus éveiben meggazdagodott üzletemberek ellen. A Jukosz elleni hadjárat 2003. július 2-án vált élessé, mikor a Jukosz legnagyobb részvényesének számító Menatep vezérigazgatóját (és nem mellesleg a Jukosz CEO Hodorkovszkij barátját), Platon Lebegyevet letartóztatták adócsalás vádjával. Nem kellett sokat várni, októberben a vállalat vezérigazgatója, az akkoriban az egyik leggazdagabb orosz üzletembernek számító Mihail Hodorkovszkijt is elfogták a rendőrök. A Jukosz ellen Putyin egész pályás letámadást hajtott végre, az olajtársaságnál dolgozó menedzserek, illetve a társasághoz kapcsolódó üzletemberek közül 100 ellen indítottak bírósági eljárást.

A bíróság 2004 nyarán kezdte meg a Jukosz elleni vizsgálódásokat adócsalás vádjával, melynek az lett az eredménye, hogy több részletben összességében 27 milliárd dollárnyi összeget kellett volna megfizetnie. A társaság ekkora összeget képtelen volt finanszírozni, a csőd elkerülhetetlenné vált. A társaság eszközeit 2007 júniusára már teljes egészében értékesítették, azok legnagyobb része pedig az állami kézben levő Gazpromhoz és Rosznyefthez került. Az utóbbi jelenleg Putyin és Igor Szecsin irányítása alatt áll.

Nem lehet véletlen a bíróság döntésének időzítése

Az elmúlt hetekben az eldurvuló orosz–ukrán konfliktus miatt a nyugati hatalmak és Oroszország között egyre komolyabb politikai és gazdasági konfliktus alakult ki, az európai és amerikai vezetők szigorú gazdasági szankciókat léptetnének életbe Oroszországgal szemben.

De a válaszlépések sem késnek, a nyugati cégek néhány napja ízelítőt kaphattak abból, mi vár majd rájuk: az oroszok most éppen arra készülnek, hogy betiltsák a McDonald's egyes termékeit az országban.



  • Hírek
  • Hírek