Dobálják vissza a bankok kereseteit

2014.08.21. 10:43

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma eddig 19 keresetlevelet utasított el formai okokból.

Ezt a szűkszavú választ kaptuk, amikor arról érdeklődtünk az illetékes bíróságnál, hogy valóban tömegesen utasítják-e el a bankok kereseteit. Azt nem árulták el, hogy melyik bankról vagy pénzügyi vállalkozásról van szó – azt viszont már lehet tudni, hogy melyik az a 35 pénzintézet, amelyik elindíthatja a perét.

Információink szerint a bankok jelentős része pdf-ben adta be a keresethez szükséges dokumentációt, márpedig ez a bíróság szerint nem „szerkesztett formátum”. A devizahiteles törvény (aminek a szövegét itt találja) úgy fogalmaz:

A keresetlevélhez továbbá elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát.

Bírósági forrásunk szerint a törvényszéken úgy találták, a pdf-ben beszkennelt devizahitel-szerződések az esetek jelentős részében nem felelnek meg ennek a kritériumnak. A törvény szerint nincs lehetőség hiánypótlásra, és bár a bankok öt napon belül újra beadhatják a keresetlevelet, forrásunk szerint félő, hogy sokan kicsúsznak az időből.

Frissítés: részletes válaszokat kaptunk a Fővárosi Törvényszéktől. Ezek szerint csütörtökre már 20 banki keresetet utasítottak el, miközben összesen 38 bank adott be ilyet. A törvényszék jelezte, ezek közül 6 kereset elutasításának oka volt az, hogy csak szkennelve, és nem szerkesztve adták be a keresetet.

A többi 14 esetben két másik okból utasították el a keresetet: 

  • mert "a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt az általa alkalmazott, perben kifogásolt, Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) érvényben voltak."
  • és mert "a pénzügyi intézmények nem jelölték meg, illetve nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott ÁSZF tisztességes voltát."

A törvényszék azt is elárulta, hogy ha 2014. augusztus 25-én utasítanák el a keresetet formai okokból, akkor ettől naptól kezdve kapnának még öt napot a bankok, hogy újra benyújtsák a keresetet.

Mi ez az egész?

Alapvetően arról van szó, hogy a bankok azt próbálják bebizonyítani, hogy nem voltak tisztességtelenek, amikor megkötötték a több százezer devizahitel-szerződést. Erre a nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt kényszerültek rá, amit a Kúria nem sokkal korábbi döntése tett lehetővé.

A törvény azt vélelmezi, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor a folyósításkor és a törlesztéskor is árfolyamrést alkalmaztak, és amikor egyoldalúan, átláthatatlan szempontok alapján emelték az ügyfelek kamatait. A bankok szerint viszont a hatályos jogrend szerint jártak el. A tét igen nagy: a mostani állás szerint 900 milliárd forint cserélhet gazdát a bankok és az adósok között, ennyit kapnak vissza a devizahitelesek.

A nemrég elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a bankok bíróságon védjék meg az álláspontjukat, de mindezt igen szűk határidők és szigorú feltételek szerint. A törvény azzal indokolja ezeket a különös eljárásjogi szabályokat, hogy a perek ne húzódjanak el, tehát az év végéig lezáruljanak.

A szakértők nagyjából 150 kereset benyújtására számítanak, ennyi érintett bank és pénzügyi vállalkozás lehet. A legfrissebb állás szerint eddig 35 cég, azaz 18 bank és 17 egyéb pénzintézet kereseteit fogadták be – köztük a nagyobbakét, így az OTP, az Erste, a Raiffeisen, az Unicredit, a K&H, a CIB, a Budapest Bank és az időközben államosított MKB iratait.

A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25., sok bank és pénzügyi vállalkozás várhat hétfőig a keresetlevél benyújtásával. A Fővárosi Törvényszék válaszából viszont úgy tűnik, a keresetet benyújtó bankok harmada elbukott az eddigi helyzet szerint.

Pénteken a Kéthely és Vidéke nevű takarékszövetkezet, hétfőn pedig a K&H Bank tárgyalásával indulnak meg a bankperek.