Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Minden ténytöredék, amiről nem tudta, hogy tudni akarja a Balatonról

2014.08.24. 16:54

A KSH átfogó statisztikai kiadványt adott ki a Balatonról, amit a Napi.hu két cikkben is szemlézett. Összeszedtük a legütősebb balatoni ténytöredékeket:

  • A partközeli településeken magasabb a házasok, valamint az elváltak aránya, míg a távolabbiakon a nőtleneké, hajadonoké és az özvegyeké.
  • A német nemzetiségű lakosok közel harmadának volt német az anyanyelve. A Zala megyei részen 19 százalék, a somogyin 36 százalék, az északi parton minden ötödik német nemzetiségű személy vallotta magát német anyanyelvűnek. Néhány zalai településen a német anyanyelvűek aránya kiugróan magas, a gyógyfürdőkhöz kötődő áttelepülés miatt.
  • A nem a 13 hazai nemzetiségi népcsoporthoz tartozó és az EU-n kívüli bevándorló nemzetiségek közül az orosz közösség létszáma a legnagyobb, mintegy 240 fő. Elsősorban a frekventáltabb partközeli településeken (Csopak, Hévíz, Balatonalmádi, Siófok, Keszthely, Balatonfüred) alkotnak kisebb csoportokat.
  • A települések foglalkoztatási rátája széles sávban mozog: Balatonszőlősön a 15 éves és idősebb lakosság 57,1 százaléka dolgozik, ezzel szemben Holládon nem éri el az arány a 25 százalékot. A munkanélküliek száma 40 százalékkal, 4000 fővel nőtt 2001 és 2011 között.
balaton.png
  • Az országos átlaghoz képest a Balaton üdülőkörzet lakossága valamivel kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetben van. Egy adózó átlagosan 1 528 611 forint éves jövedelmet szerzett, ami után évi 241 772 forint szja-t fizetett, az országos átlagnál 359 ezer, illetve 62 ezer forinttal kevesebbet. Az átlagjövedelem (és a befizetett adó is) a veszprémi területen a legmagasabb. Öt Veszprém megyei település (Alsóörs, Balatonalmádi, Csopak, Kékkút, Paloznak) kivételével mindenhol az országos átlagnál kisebb átlagjövedelem jellemző az üdülőkörzetben, az egy adózó által fizetett adó összege pedig az említett települések mellett további öt helyen (Balatonhenye, Felsőörs, Gamás, Siófok, Zalakaros) haladja meg az országos átlagot.
  • A lakások 18 százalékát nem lakták, ezen belül a partközeli településeken hányaduk 21 százalékot, a távolabbi településeken pedig 15 százalékot tett ki.
  • 2001-ben volt a legintenzívebb az üdülőépítés, ekkor még 300 felett volt az új üdülők száma. 2005–2006-ban átmeneti hanyatlás után ismét 300-hoz közelített az átadott üdülők száma, 2007-től azonban évente átlagosan már csak 120 körüli új üdülő készült el.
  • A közvetlen Balaton-parti településeknek, valamit a gyógyvizű fürdőkkel rendelkező településeknek egy átlagos júliusi napon jelentősen megnő a jelen lévő népessége. Öt településen (Alsóörs, Balatonszemes, Balatonakali, Révfülöp és Zalakaros) megduplázódik a januári lakónépesség, Zánka népessége 2,8-szeresére, Zamárdié pedig 3,5-szeresére nő. A parttól távolabbi településeken lényegesen nem változik a népesség a januárihoz képest.
  • A születések számát meghaladó halálozás mellett a kivándorlás is csökkentette a térség lakosságszámát, amit a bel- és külföldről odatelepülők sem tudtak ellensúlyozni. Tíz év átlagában a nemzetközi vándorlás egyenlege mínusz 2,1 fő/1000 fő.
  • Rendkívül elöregedett a partközeli települések népessége, ahol száz gyermekkorúra 175 idős jutott, míg a távolabbi településeken 129. Négy községben (Ábrahámhegy, Lulla, Vindornyafok, Zalaújlak) az idősek száma több mint négyszerese a gyermekekének, Salföldön pedig a hétszerese.