Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

200-300 milliárdot vettek ki az önkormányzatok zsebéből

2014.09.03. 09:16

A kormány az önkormányzatoktól nem csak azokat a pénzeket vette el, amelyek például a közoktatási feladatok ellátáshoz kellettek, hanem jelentős mértékben vontak ki egyéb forrásokat is, írta elemzésében a Policy Agenda. Számításaik szerint 200-300 milliárd forintot vettek ki pluszban az önkormányzatok zsebéből.

Azt írják, az Európai Uniótól kapott pénzek, és a tervezettnél nagyobb kiárusítás is segítette a magyar kormányt ahhoz, hogy 3 százalék alatti legyen a költségvetés pénzforgalmi hiánya.

A tavalyi költségvetésről készült beszámoló alapján az is látszik, hogy a 3 százalék alatti hiány jelentős részben az önkormányzatok finanszírozási helyzetének változtatása miatt valósulhatott meg, hiszen annak következtében zárhatták többlettel az évet. A pénzforgalmi hiány 3,2 százalék lenne amennyiben csak a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, és a társadalombiztosítási alapokat néznék.

Azaz az önkormányzatok deficites gazdálkodásának csökkentése kellett ahhoz, hogy az ország ne kerüljön újra az unió szégyenpadjára. Az eredeti 2013. évi költségvetési terv 15 milliárd forint hiányt rögzített év végére a teljes önkormányzati szektort tekintve. Ezzel szemben az önkormányzatok 112,8 milliárd forintos többlettel zártak.

Ha részletesebben megnézzük az adatokat, akkor kitűnik, hogy a kormány 100 milliárd forinttal adott többet a településeknek, mint az tervezte.

  • Ebből jelentős összeget tett ki az 5000 fő alatti települések adósságának átvállalása, valamint az év közbeni külön támogatások.
  • Ugyancsak többletbevételt hozott a tervezetthez képest az önkormányzati vagyontárgyak értékesítése (+30 milliárd forint)
  • és az Európai Uniótól a településekhez érkezett támogatásoknak az előzetesnél várt 50 milliárd forinttal nagyobb mértéke.

Az elmúlt négy éves ciklus egyik eredménye, hogy alapvetően megváltoztatták a tulajdonosi viszonyokat a közoktatásban, a kulturális intézményeknél, valamint a szociális és gyermekvédelmi területen. A központi kormányzat magához vonta ezen intézményeket, és ezzel megszűnt a települések ilyen jellegű, pénzügyi kötelezettséget jelentő kötelező feladata is.

A négy évet összehasonlítva az látszik, hogy míg 2010-ben a települési önkormányzatok bevételei 3,173 milliárd forintot tettek ki, addig 2013. év végén ez már 2,448 milliárd forint volt. A 30 százalékos csökkenés azonban nem magyarázható csak az intézmények állami kézbe kerülésével. A Policy Agenda számításai szerint ez ugyanis 440-460 milliárd forintot tesz ki, azaz az állam nagyságrendileg 200-300 milliárd forintot vett ki apránként az önkormányzatok zsebéből.

Ez nem azt jelenti, hogy veszteségesek lennének a települések, de mivel a hitelfelvételi tilalom miatt nem tudnak többet költeni, mint amekkora bevételük van, a minőségből kénytelenek engedni. Az önkormányzatok kiadásait nézve két területen látnak komolyabb problémákat.

  1. Egyrészt 50 milliárd forinttal csökkentek 2010-hez képest a felhalmozási és tőke jellegű kiadások. Ez pedig azt jelenti, hogy a fejlődésre már nem képesek oly mértékben a települések, mint korábban. Természetesen ezt némileg lehet azzal magyarázni, hogy a közoktatási és egyéb intézmények átvételével az ezek számára szükséges felújítási kötelezettségek, és egyéb érdekeltségek sem terhelik a korábbiakhoz hasonló mértékben a településeket.
  2. Ennél komolyabb problémának látják, hogy amíg a települések 2010-ben még 164 milliárd forintot költöttek társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra és pénzbeli támogatásra, addig 2013-ra ez 127 milliárd forintra csökkent. Ez a 23 százalékos visszaesés pedig azt jelenti, hogy a települések kénytelenek voltak a szociális ellátást érezhető mértékben visszaszorítani.

A számok azt mutatják, hogy a települési önkormányzatoktól nem csak azokat a forrásokat vették el, amelyek például a közoktatási feladatok ellátáshoz kellettek, hanem jelentős mértékben vontak ki egyéb forrásokat is. E támogatáscsökkentés pedig egyértelműen a szociális rendszeren volt érezhető. Egy kistelepülés esetében, ahol a helyi adóbevételek minimálisak, jelenleg az állami normatíva nem elegendő a szükséges mértékű szociális segélyezéshez.