Erzsébet
1 °C
4 °C

Kezd nagyon kínos lenni Putyin barátsága

2014-01-14T142929Z 1953615473 GM1EA1E1QCD01 RTRMADP 3 RUSSIA
2014.09.04. 07:48
Nehéz helyzetbe került a magyar kormány. Azzal az Oroszországgal szőttünk szoros, nehezen megszakítható barátságot az utóbbi években, amely most az ukrán helyzet miatt az egyik legkevésbé szívesen látott vendég Európában. Megint két hatalom közé szorultunk, nagy kérdés, hogyan evickélünk ki ebből, mi lesz a paksi bővítéssel és a Déli Áramlattal.

Izzasztó helyzetbe lavírozta magát a magyar energiapolitika. Miközben korábban többször éppen a szerencsésen alakuló külső környezet juttatta ki ép bőrrel az országot egy-egy rizikós gazdaságpolitikai manőverből, az orosz közreműködéssel épülő energetikai gigaprojekteknél inkább fordított a helyzet.

Az egyre leplezetlenebbül folyó ukrán–orosz háború olyan politikai és biztonsági problémákat hozott már most, és ígér a jövőben, amelyek mellett a magyar kormánynak is alapjaiban kell újragondolnia pozícióit, ha nem akarja nagyon megégetni magát.

Azt, hogy biztosan nem lesz Paks 2 és Déli Áramlat, mint azt Gyurcsány egykori moszkvai nagykövete jósolta a napokban, talán korai lenne állítani, de az kétségtelen, hogy a megromlott orosz–EU viszony erős présbe fogta a magyar kormányt.

Magyarország ütközőpontra került

Moszkva az eddig vele barátkozóktól mintha barátságuk bizonyítását várná, akik viszont eközben az unió kegyeit sem szeretnék elveszíteni. Magyarország egyelőre oszt ide is, oda is. Miközben Orbán Viktor az egyik oldalról az oroszellenes szankciók ellen ágál, Magyarország továbbra is segédkezik például az ukránok gázhoz jutásában.

A feszítő helyzet figyelemreméltó epizódja – a magyar részről cáfolt – orosz vád is, miszerint tőlünk szállítottak T-72-es harckocsikat Ukrajnába. Abból az országból, amelyik néhány hónappal ezelőtt gyakorlatilag a kezükbe adta minden idők legnagyobb magyar beruházását, és amelyik velük szoros szövetségben egy Ukrajnát elkerülő vezetékrendszer kidolgozásán munkálkodik.

Hogy meddig tartható a hintapolitika, nem tudni. Amíg nem kényszerítenek rá, addig a magyar politika aligha igyekszik tovább rontani a viszonyt látványosan bármelyik irányba is, egyelőre inkább tapogatózás folyik. Miközben utalnak jelek arra, hogy az oroszok a háttérben szívesen fűznék szorosabbra a szálakat, a magyar kormány velük szemben is óvatosabb lett, inkább húznák az időt, amíg nem tisztul jobban a kép.

Paks kettő és Déli Áramlat

A két projekt sok közös vonást tartalmaz:

  • mindkettő rengeteg pénzbe kerül;
  • mindkettő elég fontos ahhoz, hogy néhány évtizeden belül ne legyen sötét és hideg a magyar háztartásokban;
  • közös a két projekt abban is, hogy mindkettőért meg kell küzdeni az EU-val;
  • és hasonlítanak abban is, hogy a szerepük a bizonytalan ukrán helyzet miatt felértékelődött, de megvalósításuk megnehezült.

Különböznek viszont abban, hogy míg a paksi bővítés elsősorban csak egy jelentős magyar projekt lenne orosz pénzből, addig a Déli Áramlat egy olyan, a teljes európai energiapolitikát meghatározó vezetékterv, amely döntően befolyásolja a geopolitikai viszonyokat, és amelynek megépítéséhez jelentős orosz érdek is fűződik.

És különböznek abban is, hogy miközben a Déli Áramlatról az unió már nagyon határozott véleményt alkotott, addig a paksi projekt előkészítő fázisát egyelőre közvetlenül nem hátráltatja a hűvös orosz–EU viszony.

Az orosz-ukrán konfliktus alapvetően befolyásolja mindkét projekt recepcióját, kihat az unióra, mint szabályozóra és a magyar közvéleményre is. Egyre nehezebb lesz az unió tagjaként az unióval szembe helyezkedve az oroszbarát politikát fokozni, még akkor is, ha egyébként a kormány szavazóbázisának egy része szereti az EU-ellenes retorikát

– mondta az Indexnek Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője. Szerinte minden esély megvan arra, hogy az orosz háborús lépések és üzenetek, Putyin retorikájának a hatására az EU kimondottan rosszhiszeműen kezeli majd ezeket a projekteket. Szabályozóként inkább akadályozni próbálja majd az orosz befolyás növelésére tett törekvéseket.

A vezeték, amelyik elkerüli Ukrajnát

Noha az Ukrajnán áthaladó orosz vezeték alternatívájának kiépítése a Déli Áramlattal tulajdonképpen közös európai és orosz érdek – már csak az ukrán vezeték egyre romló állapota miatt is –, jelenleg a politikai kontextus került az első helyre a tervek megítélésében. Ebből a szempontból pedig nagyon nem mellékesek a részletek: az orosz birodalmi törekvéseket vagy az európai ellátásbiztonságot és az alacsonyabb árakat szolgálja-e majd inkább a vezeték. Az EU szabályozóként értelemszerűen az utóbbira törekszik, miközben tisztában van azzal, hogy az orosz fél sem épít majd vezetéket csak azért, hogy lazítson Európa egy részének energiafüggőségén.

A Déli Áramlat a tervek szerint a Fekete-tenger partján fekvő oroszországi Anapa városból 2017-től szállítana évi 63 milliárd köbméter földgázt a tengerfenéken, illetve Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül az európai gázvezeték hálózat ausztriai csatlakozási pontjáig.

Hogy a projekt csúszik, már biztosra vehető. Mint arra Deák András, az MTA KRRT Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa is felhívta a figyelmet, a Déli Áramlat késleltetéséről tulajdonképpen már döntött is az EU. Brüsszel nemrég felszólította Bulgáriát: halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenő szakasza kivitelezésének megkezdését. Amíg a konfliktus tart, ebben érdemi előrelépés nem is várható. Ilyenformán Magyarországnak sincs közvetlen tennivalója az ügyben.

Kemény lehet az EU

Jenei András is úgy látja, nem lesz fordulat magyar oldalon, egyelőre nem is vagyunk erre rákényszerítve, a projekt 6-12 hónapot ugyanakkor már biztosan csúszik a tervezetthez képest. A következő MVM-közgyűlésig pedig egyébként sem várhatóak nálunk nagyobb döntések, és nem csak ebben a témában nem. A projekt előkészítésén egy korábbi útvonal-módosítás miatt egyébként is van még mit dolgozni, el kell végezni az új környezetvédelmi hatástanulmányokat, aktualizálni a terveket, ez mind időt vesz igénybe.

A Déli Áramlattal kapcsolatban az EU egyik legerősebb kifogása, hogy a jelenlegi tervek nem felelnek meg az érvényes belső szabályozásnak. Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy a gázszolgáltatók egyben gázvezeték-tulajdonosok is legyenek, illetve biztosítani kell harmadik félnek is hozzáférést a vezetékhez.

Az oroszok azonban érthető módon nem szívesen engednék ki az irányításuk alól a nagyrészt saját maguk által épített vezetéket. Éppen ezért kaphatnának bizonyos kedvezményeket, ez gyakori minden hasonló esetben. A felmentésekről, kivételekről azonban külön alkukban szoktak megállapodni. Eddig nem sikerült, most pedig még halványabb az esély rá. Az EU inkább kivárná a háborús konfliktus végét, és azután sem lesz feltétlen engedékeny.

Ráadásul mint arra az MTA munkatársa rámutatott, az oroszok bármilyen elszántak is a vezeték megépítésére, egyre kevésbé látszik stabilnak a projekt forrásoldala. Deák András szerint az oroszok rubelből nem fogják ezt tudni megépíteni, főleg úgy, hogy közben más, nagy ívű beruházásba is belevágtak. A szankciók miatt viszont kérdéses, lesz-e egyáltalán elég eurójuk az építkezésre.

Mennyit ér az orosz atom?

A paksi bővítés ügye egyszerre egyszerűbb és problémásabb, mint a Déli Áramlaté. Egyszerűbb, mivel az ukrán válsággal a megépítése, és ezzel az ellátásbiztonság erősítése fontosabbnak tűnhet, mint korábban. Az unió is leginkább csak a tiltott állami támogatást kifogásolhatja az építkezésnél. Viszont problémásabb is, mint a Déli Áramlat. Ha kibővül az Oroszország elleni szankciók köre olyan elemekkel, amelyek ellehetetlenítik vagy legalábbis megdrágítják az orosz építkezést, az ország hatalmasat bukhat a projekten.

Kétségtelen, adott esetben Oroszország és Magyarország megtalálná a módját, hogy egy harmadik országon keresztül kijátssza a szankciókat – ebben például akár Kína kézenfekvő partner lenne –, ez azonban szinte biztosan megdrágítaná a projektet. Az ügy politikai vonatkozásairól nem is beszélve. Képzeljük el, mekkora botrány lenne, ha a magyar kormány offshore cégekkel üzletelne minden idők egyik legnagyobb bizniszében az EU háta mögött, hogy kijátssza a közösségi tilalmat.

És ha hagyjuk az egészet?

Kihátrálni sem lenne olyan könnyű, és kérdés, Magyarországnak egyáltalán milyen lehetőségei lennének elállni az oroszokkal kötött megállapodástól, ha a politikai-jogi helyzet úgy kívánja. Mozgásterünk nyilván nagyobb mindaddig, amíg nem vettünk fel hitelt az oroszoktól, utána már feltehetőleg keményen megkérnék az árát a távolodásnak. És további kérdésként merülne fel, ha nincs orosz bővítés, mi legyen helyette. És főleg: miből?

A Méltányosság elemzője úgy véli, ha egy darabig érdemi elmozdulás nem is várható a magyar–orosz viszonyokban, annak biztosan itt lenne az ideje, hogy a magyar kormány felkészüljön a különböző forgatókönyvekre, és tervet készítsen az ukrán–orosz konfliktus lehetséges kimeneteire. Ha ugyanis a sok pénzt felemésztő előkészületeket nem követi megvalósuló beruházás, az komoly veszteség lenne az egész országnak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?