Lukács
1 °C
14 °C

Mellélőhetnek az eurózóna pénzügyesei

2014.09.18. 13:47

Az Európai Központi Bank által bejelentett monetáris lazítás (QE) csak korlátozottan tudja betölteni azt a szerepet, amely a döntés indoklásában szerepelt, de ezzel valószínűleg az EKB is tisztában van – mondta mai sajtóreggelijén Nagypál József, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere. A QE és a kamatcsökkentés egyidejű bejelentése azt mutatja, hogy az EKB a gazdaság élénkítésében kénytelen az euró gyengítésére támaszkodni.

Az EKB által nemrég bejelentett monetáris lazítás mértékét és technikáit csak októberben részletezi a bank, de az eddig megismert tények azt mutatják, hogy az eszköz nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben alkalmas a meghirdetett cél elérésére. A döntéshozók kezét megköti az európai politika, ezért olyan megoldást választottak, amely névleg valóban monetáris lazításnak tekintendő, de mértéke és megvalósítási formája nem alkalmas arra, hogy felpörgesse a vállalati hitelezést az eurózónában és a perifériaországokban.

Mi a cél?

Nem is biztos ugyanakkor, hogy ez az EKB fő célja. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az eltérő európai gazdasági érdekek mentén zajló viták megakadályozzák az EKB-t abban, hogy valódi céljait megvalósítsa, így olyan eszközhöz folyamodott, amely nem olyan hatékony ugyan, de amely mögé konszenzust tudott állítani. Az EKB kommunikációjából régóta világos, hogy a bank nemcsak a monetáris, hanem a fiskális lazítást is indokoltnak látná Európában, ám ennek a törekvésének Németország mereven ellenáll.

Így fordulhatott elő, hogy a bank a jelentős politikai kockázatot hordozó államkötvény-vásárlás helyett az eleve korlátozott méretű cvállalati kötvénypiacon keresztül akarja élénkíteni a gazdaságot. Ez a piac azonban európában nem annyira fejlett, mint például az USA-ban (itt jellemzően bankhitelekből finanszírozzák a beruházásokat), így nem biztos, hogy az EKB el fogja érni vele a kellő gazdaságélénkítő hatást. 

Az USA-ban sem minden tökéletes

A program hatásossága ellen szólnak az amerikai tapasztalatok is. Az Egyesült Államokban végrehajtott sokkal nagyobb pénzügyi lazítás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amennyiben az eredményt a banki hitelezés felpörgésében mérjük.

Egyre erősebb ugyanis az a vélekedés, hogy javuló pénzügyi pozícióikat a cégek nem hitelfelvételre és beruházások elindítására használják, hanem készpénzt halmoznak fel, saját részvényt vásárolnak vagy vállalatfelvásárlásba kezdenek, így a javuló cash flow nem járul hozzá a tartós növekedés alapjainak megteremtéséhez, és munkaerő-piaci hatása is elmarad a várakozásoktól.

Az EKB által bejelentett eszközvásárlási program teljesítheti az indoklásában megfogalmazott elvárásokat, és ezzel alighanem az EKB elnöke, Mario Draghi is tisztában van.

Mindezek fényében az eszközvásárlás és a vele együtt bejelentett ugyancsak jelképes mértékű kamatcsökkentés célja aligha lehetett más, mint az euró árfolyamának gyengítése, hiszen jelenleg ez az egyetlen olyan csatorna, amelyen keresztül az EKB konfliktusmentesen javítani tudja a versenyképességet.

Ebben pedig az játssza a legnagyobb szerepet, hogy a bejelentés után kialakult várakozások szerint az EKB mérlegfőösszege néhány éven belül ismét eléri a válság alatti 3 ezer milliárd eurós szintet.