Salamon
0 °C
13 °C

Norbi és a maffiózók is sírhatnak

Ez történt a gazdaságban az év 38. hetében

2014.09.21. 22:32 Módosítva: 2014.09.22. 11:54

1. Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot

Több részes cikksorozatban mutattuk be, hogy a nem elég alaposan végiggondolt kettős állampolgárságra - hivatalos nevén az egyszerűsített honosításra - vonatkozó szabályoknak milyen alvilági következményei lettek.

A csalássorozat olyan csaló közvetítőkre épül, akik pár ezer vagy pár tízezer euróért hamis papírokkal, hamisított családfákkal, kilóra megvásárolt önkormányzati tisztségviselőkkel, később hivatali bürokratákkal együttműködve tömegesen juttattak magyar állampolgársághoz bárkit, akik hozzájuk fordult. A kérelmezők 80 százaléka sikerrel is járt.

A kettős állampolgársághoz nem kellett más, csak hamisítani egy papírt egy jó régi magyar ősről, utána pedig megvesztegetni valamelyik falusi vagy kisvárosi polgármestert, hogy igazolja, hogy a kérelmező tud magyarul. Egy-egy állampolgárság-bizniszben utazó ukrán banda alatt évente tízezrével mentek át a hamis papirosok, miközben a kérelmezőnként forintban többmilliós profitból ők egyre több ügyintézőt tudtak megvenni és egyre jobban beépültek a magyar államigazgatásba.

Az egésszel egyébként pont azok kerültek nehezebb helyzetbe, akikre a törvényt eredetileg szabták: a határon túli valódi magyarok, akik a rengeteg korrupció és a bizalmatlan légkör miatt ma a kelleténél nehezebben jutnak magyar papírokhoz, és eleve jobban járnak, ha közvetítőhöz fordulnak.

A közvetítők szerint közvetítőnként oroszok ezreit segítették állampolgársághoz, közvetítőből pedig legalább 20-30 dolgozott csak Kárpátalján. Hamar magyar ügyvédi irodák és verőlegények is csatlakoztak a remekül fizető iparághoz. Cikkünk megjelenése utána a kormány elismert a visszaéléseket, ezt azonban nem a szabályozás gyors átalakításáról szóló ígéretek követték, hanem az, hogy lényegében összefogtunk a baloldallal és hazaárulók vagyunk.

2. MÉG EL SEM INDULT, MÁR MEG IS TORPANT A TŐZSDÉRE IGYEKVŐ NORBI UPDATE1

A jegybank pénteken kiadott egy közleményt, amiben közölte, hogy felfüggeszti az Update1 részvények értékesítését. Schobert Norbinak hétfőn délutánig kell kiegészíteni a tőzsdére lépő vállalat kibocsátási tájékoztatóját. Ebben elméletileg olyan információk vannak, amik a megalapozott befektetői döntéshez kellenek.

A problémák közül a legfontosabb, hogy kiderült: az Update védjegyet a tőzsdére lépő cégbe apportálják ugyan, de ez az apport nem lesz végleges. Schobert ugyanis nem tett kötelező érvényű nyilatkozatot arról, hogy az apportot végrehajtja.

Az MNB csütörtökön jelentette be, hogy vizsgálódik, és azt is, hogy sietősre fogja a dolgot. A részvények elsődleges értékesítése ugyanis akkor már jó ideje tartott. Aki eddig már vett a papírokból, annak a törvényben meghatározott időpontig - a kibocsátási tájékoztató módosítása miatt - joga van elállni a vételtől.

A Norbi-papírokkal nem csak a védjegyapport kapcsán volt baj. Korábban felmerült, hogy nem egyértelmű, hogy a reklámkampányhoz megvásárolt reklámarc, André Agassi csupán a Norbi ételek külföldi értékesítésében segít, vagy üzlettárs is lesz a vállalkozásban?

A korábban nyilvánosságra került problémák miatt a jegybank valószínűleg nem fogja hanyatt-homlok kiadni az új tájékoztatót, ezzel akár meg is akaszthatja a cég tőzsdei megjelenését. Ami persze nem biztos, hogy a magyar piacgazdaság aláaknázása lenne, sőt. A Pénz Beszél blogunkon megjelent elemzés alapján nagyon úgy tűnk, hogy a cég fair részvényenkénti ára nem a hivatalos 1025 forint körül van, hanem sokkal inkább valahol 500-600 forint közötti szinten. A jegyzés tehát a kisbefektetőknek igencsak kockázatos lehet.

Erős kontraszt, hogy közel 22 milliárd dollárért tőzsdére lépett (túl van a kibocsátáson) a kínai Ebay, az Alibaba. Ez most a világ legnagyobb tőzsdei sztorija, a cég papírjai a hatalmas kereslet miatt még drágultak is.

3. NEM CSILLAPODIK A VITA A JEGYBANKI PÉNZKÖLTÉSEKRŐL

Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak. Korábban az Index írt arról, hogy újabb előkelő ingatlannal bővült a Magyar Nemzeti Bank portfóliója, a tiszaroffi kastélyszálló mellett megvette a főváros egyik legdrágább irodaházát is, az V. kerületben található márciusban átadott Eiffel Palace-t.

A jegybank azzal védekezett, hogy a vásárláshoz az épületre készített KPMG-s értékbecslést használták fel. A jegybanki álláspont szerint az Eiffel Palace irodaház megvételét "teljes körű jogi átvilágítás és az ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló meghatározása előzte meg." Szerintük tehát az ár tisztességes volt, a befektetés pedig hosszú távon segíti az MNB eredményes gazdálkodását.

Persze a 15 millió eurós eladási haszon annak fényében különösen sok, hogy a cikk megjelenése után néhány nappal kiderült: a nemrégiben átnevezett Nemzeti Befektetési Ügynökség honlapján 40 millió eurós indulóárért hirdették az Eiffel Palace-t. Ez ugye 5,3 millió euróval, nagyjából 1,6 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit a jegybank kifizetett.

Az egyre több oldalról kritizált jegybankelnök végül Bod Péter Ákosnak, az MNB egykori elnökének, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának

az MNB ingatlanvásárlásait kifogásoló nyilatkozatára válaszolt. Matolcsy György nyílt levelében azzal érvelt, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar jegybank tulajdonába közel kéttucat ingatlan tartozott, közülük hetet kifejezetten üdülési célra használtak, viszont ezt az üdülőhálózatot 2009-ig teljesen felszámolták. Így a jegybanknak a korábbi hét üdülő helyett a mostani ingatlanvásárlással még mindig csak egy képzési és egy szabadidő központja van (utóbbi egy vidéki kastély, amiről itt írtunk).

Matolcsy azzal is érvelt, hogy oktatási, illetve rekreációs központtal rendelkezik többek között a német, az angol, a belga, a portugál, az osztrák, a cseh, a lengyel és a román jegybank, több központi bank egyszerre több rekreációs ingatlant is fenntart, az olasz jegybanknak pedig 9000 ingatlanja is van.

A vita ezzel egyelőre lezárult, és úgy fest, hogy nem is fog folytatódni jódarabig: a parlament költségvetési bizottsága nem vette napirendjére azt a javaslatot, ami a jegybanki befektetések vizsgálatáról szólt volna.

4. BÓVLIBAN IS NŐHETNEK A BÉREK

Nem javult a magyar adósságosztályzat, mert a kormány intézkedései csak rövid távon segítenek a gazdaságon - érvelt az S&P hitelminősítő, hogy miért tartotta most is bóvliban Magyarország adósosztályzatát. Ezzel éles kontrasztban a hét másik fontos gazdaságpolitikai híre volt, hogy az EBRD szerint Magyarország húzza a régió gazdaságát Lengyeroszággal együtt.

Az elemzésben ugyanakkor azt is megemlítik, hogy a magyar gazdaság erős lendületének számos átmeneti hatású tényezője is van. Az EBRD ezek közé sorolta az EU-folyósításokból finanszírozott állami infrastrukturális kiadásokat, a rezsicsökkentéseket, valamint a devizahitelesek terheinek enyhítését, "amelynek árát viszont a bankok fizetik meg". A Bankszövetség jól be is szólt a kormánynak, pedig jó sok évig türelmesen nyeltek. A legfontosabb bankvezér, Csányi Sándor OTP-elnök ki is mondta: úgyis a bankokhoz megy majd a kormány segítségért, ha baj lesz a gazdasággal.

A magyar gazdaság teljesítményéről szóló előrejelzésüket más nagy londoni házak is javították az utóbbi időben, de - főleg az ukrajnai válság áthúzódó hatásai miatt - jövőre szintén az ideinél lassabb magyar növekedéssel számolnak. Ezt várják a magyar gazdaságtól a fontosabb elemzők:

  • Morgan Stanley: 3,5 százalék 2014-ben (korábban 2,9-re számítottak), jövőre pedig 3 százalék (2,4 helyett)
  • JP Morgan: idén 3,3 százalék (3 helyett)
  • Bank of America-Merrill Lynch: 3 százalék idénre, 2 százalék jövőre

Az orosz-ukrán-konfliktus miatt akár megszorítások is jöhetnek októberben, a paksi bővítés pedig adóemelést is hozhat, legalábbis 400-500 milliárdra lehet szükség a projekthez, ha beindul.

Jóval kedvezőbb hír, hogy nőttek a bérek egy picit. A szokásos összkép szerint a pénzügyesnek a legjobb, a szociális dolgozónak a legkisebb a fizetése. Szintén zsebre megy, hogy már az idén jöhet a kártyás fizetés a postán. Ennek egyik hozadéka lehet, hogyha sokkal kevesebb készpénzre lenne szükségünk, akkor végre vége lenne a sárga csekk uralmának. Egyszerűen nem érné meg a bankból felvett készpénzzel fizetni, mindenki inkább a kártyáját használná.

A HÉT SZÁMAI

   37. heti záró 38. heti záró
BUX 18 691 18 412
OTP 4380 4405
Mol 12250 12 420
Richter 4195 3980
Magyar Telekom 373 351