Nem változott az alapkamat

Mint ahogy arra számítani lehetett, nem csökkent tovább a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács keddi ülésén a tagok a 2,1 százalékos kamatszint tartására szavaztak. A jegybank indoklása szerint tartósan laza monetáris kondíciókra van szükség a jövőben, hogy teljesüljön a középtávú inflációs cél. Az inflációs jelentősből kiderült, idén nulla százalék közelében alakulhat a fogyasztói árindex.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a kamatcsökkentési ciklus lezárást követően az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése a jelenlegi alacsony kamatszint tartós fenntartását indokolja. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. Az infláció idén nulla százalék közelében alakulhat, az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a mérsékelten alacsonyabb külső kereslet mellett is tovább folytatódhat a gazdaság növekedése. Szerintük a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás fokozatos növekedése és az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek. A lakossági hiteleket érintő jogi és jogszabályalkotási folyamatok következtében növekszik a háztartások nettó pénzügyi vagyona, felgyorsítva az érintettek adósságleépítési folyamatát. Ugyanakkor a válságot követően csak lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt a fogyasztás élénkülése továbbra is mérsékelt lehet.

A nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult az elmúlt negyedévben, ami főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusokkal, a Federal Reserve kamatemelésének megkezdése körüli bizonytalansággal, illetve az Európai Központi Bank kamatcsökkentésének és a bejelentett további intézkedéseivel magyarázható. A hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár és a devizakötvények felára nem változott érdemben a júniusi inflációs jelentés megjelenése óta, miközben a hosszú forintkötvény-hozamok - átmeneti tényezőkhöz köthető megugrását követően - szintén a negyedév eleji szint körül alakultak. Az elmúlt negyedévben a forint árfolyama gyengült, ami részben országspecifikus tényezőkhöz, azonban alapvetően a nemzetközi befektetői hangulat változásához köthető. Hazánk sérülékenységét ugyanakkor csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat.