Piroska
-3 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Megvan, hogyan spórolna a kormány

2014.09.25. 13:16 Módosítva: 2014.09.25. 17:10

Korábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy az 1700 milliárdos megszorítás valójában nem fog megtörténni, az állami kiadások GDP-arányos csökkentése szigorú állami költséggazdálkodás mellett, 2-3 százalékos gazdasági növekedési pályán haladva 2017–18-ig nagyjából automatikusan elérhető.

Kérdés viszont, hogy az említett szigorú gazdálkodás milyen területeket érint majd?

A választ a legutóbbi konvergenciaprogramból lehet kihámozni, amit pár hónapja készített a kormány Brüsszelnek. Bár az intézkedések pontos részletei mindenre kiterjedően ugyan ebből sem derülnek ki, az látszik, hogy milyen területeket érinthet a költségvetési szigor.

„Az EU-támogatásoktól eltekintve, legnagyobb arányban  a társadalmi juttatások járulhatnak hozzá az újraelosztási ráta csökkenéséhez.”

Mit is jelent ez? Egyrészt, hogy 2016-ban és 2017-ben az uniótól jóval kevesebb pénz jön majd, mint mondjuk idén vagy jövőre. Most az unióból érkező bevétel a GDP 3 százaléka, ez két év múlva 1,2 százalékra csökken. Emiatt a magyar költségvetésből is kevesebb kiegészítést kell társfinanszírozásként kifizetni. Ez tehát tovább csökkenti a GDP-arányos állami kiadásokat. 

De van itt más is. Ezeket vállalta a kormány 2017-ig:  

  • a közoktatást leszámítva nem lesz általános béremelés  
  • nem lesz több közfoglalkoztatott
  • változatlan áron befagyasztják az önkormányzatok áru- és szolgáltatásvásárlásait
  • állami beruházás csak akkor lesz, ha azt valamilyen állami vagyon értékesítéséből ki lehet fizetni
  • vége az infláció fölötti (2013-ban 5,1 és 2014-ben 2,4 százalékos) nyugdíjemeléseknek
  • nem nőnek a családi és szociális kiadások 
  • az inflációtól elmarad a gyógyszerárak, segédeszközök ártámogatása
  • a jegyár- és bérlettámogatásokat pedig az idei szinten befagyasztják