Így jár vissza a 98 százalékos különadó
További Gazdaság cikkek
-
Minden második fiatal attól fél, hogy bármkor lveszítheti az állását - Biztonsági okok miatt egy 730 tonnás csúcstechnológiájú eszköz indul a Paks II. projekthez
- A Spar vezetője és Nagy Márton feszült hangulatú beszélgetésen van túl
- Egymilliárdos keretösszeggel támogatja a kormány a tudomány népszerűsítését
- Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma
Megjelent a Magyar Közlönyben a 98 százalékos különadó visszatérítéséről szóló törvénymódosítás. A strasbourgi bíróság és az Alkotmánybíróság is elkaszálta a törvényt, mert ilyen magas adó már a tulajdonhoz való jogot sérti. A NAV és az állam viszont továbbra sem nagyon akarja visszaadni a pénzt, előfordult, hogy az adóhatóság pofátlan módon büntetett.
A most kihirdetett törvény (pdf) szerint hiába semmisítette meg az Ab a törvényt, nem automatikusan jár vissza a pénz az adófizetőknek, hanem kérni kell ezt a NAV-tól. A 98 százalékos helyett pedig 15-75 százalékos adót kell fizetni, attól függően, hogy ki melyik évben kapta a pénzt, illetve hogy jogszabály vagy szerződés alapján kapott végkielégítést.
Ráadásul az általános szabályokkal ellentétben késedelmi kamat sem jár a pénzt visszakérőknek, pedig ez 2010 és 2013 között akár 40 százalék is lehetett. A kamat azért járna, mert az állam a saját hibájából írt rossz törvényt, szabott ki túl magas adókulcsot, ezért kompenzálnia kell azt, hogy csak évekkel később kaphatják meg az emberek a tőlük elvett pénzt.
Karsai Dániel ügyvéd szerint a 75 százalékos adókulcs is túl magas, ez is sérti a tulajdonhoz való jogot. A strasbourgi ítélet óta kifizetett többmilliós végkielégítésekre korábban is a 75 százalékos különadó vanatkozott (a most megjelent törvény visszamenőleg rendezi a kifizetéseket), ezzel kapcsolatban pedig már vannak beadványok a bíróság előtt.
Harmadszorra sikerült
A különadót 2010-ben először 2005-ig visszamenőleg vezették be, ezt azonban az Alkotmánybíróság elkaszálta, mondván sérti a visszamenő hatály tilalmát. Az alkotmánybírósági döntés után nem a kifogásolt törvényt módosította a kormánytöbbség, hanem az Alkotmányt: jelentősen korlátoztákaz AB jogköreit, abban bízva, hogy a testület ezután nem fogja elmeszelni az ismételten, csaknem változatlan formában benyújtott különadó-törvényt. Az AB azonban ismét elkaszálta a törvényt, arra hivatkozva, hogy a visszaható hatály a legalapvetőbb jogot, az emberi méltóságot sérti.
Lázár János, a törvény benyújtója szerint a döntés „szembe ment az ország érdekeivel”, a rendelkezés célja az, hogy "az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevők ezeket 98 százalékkal adózzák le”. Az Alkotmánybíróság nem találta ugyanakkor alkotmányellenesnek azt, hogy a különadót 2010-től vezessék be, ami valamelyest azért mégis visszaható hatályú jogalkotás volt, hiszen a törvényt 2010 végén fogadták el.
A törvényt végül, harmadszorra, úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozzon. A törvény sokakat hozott nehéz helyzetbe, hiszen a végkielégítés összegét többnyire felélték az érintettek.
Később a strasbourgi bíróság és ennek alapján az Alkotmánybíróság is elkaszálta a törvényt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
