16:00, December 09.
Horvátország 0
Brazília 0
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09.
Hollandia 0
Argentína 0

Mindenkit felfalhat az állami közmű

D KOS20130502006
2014.10.02. 13:09
Egyetlen számlán fizethetjük a gáz-, villany- és távhőszámlát, és a postán intézhetjük majd a rezsiügyeket. A márciusban induló állami közműholding szép lassan mindenkit bekebelezhet, az egy informatikai rendszerbe zúdított fogyasztási adatok pedig hatalmas erőt adnak majd egy kézbe. Mit nyerhetünk, mit veszíthetünk?

Néhány év, és egyetlen számlán fizethetjük majd az összes közüzemi számlát, a postán pedig nem csak levelet adhatunk fel, segítenek a távhős ügyekben is, vagy ha épp a gázszolgáltatással van gondunk. Sőt, talán még egy éppen ránk szabott hitelt vagy biztosítást is a figyelmünkbe ajánlanak. A neten egy oldalon intézhetjük az összes rezsiügyet, ugyanott, ahol különböző igazolványokat, támogatásokat, tulajdoni lapot, segélyt.

Valami ilyesmi álom rajzolódik ki a nemzeti közműszolgáltató terveiből. A holding márciusban indul, az állami kézbe került Főgáz lesz a bázis, a tevékenységében közreműködik a Posta, a Díjbeszedő és a kormányablakok, a tevékenységet pedig fokozatosan bővítenék majd áram- és távhőszolgáltatással, később pedig egyéb rezsitételekkel. Idővel akár víz, csatorna, szemétszállítás, kéményseprés is bejöhet a képbe, illetve bármi más, amit aktuálisan a kormány hasznosnak talál.

A postás vagyok, jöttem leolvasni a gázt

„A holding célja elsősorban nem a profittermelés lesz, hanem hogy a fogyasztók biztonságosan és olcsón jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz” – mondta Németh Lászlóné a szerdai sajtótájékoztatóján. Közben pedig, akárcsak korábban Lázár János, ő is sűrűn hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közmű az uniós szabályokat figyelembe véve, piaci körülmények között működik majd.

A fogyasztók egyébként eddig is biztonságosan jutottak szolgáltatáshoz, maga az energia pedig csak attól nem olcsóbb, hogy az állam adja. Némi költségcsökkentés azonban biztosan elérhető az egységesítéssel,

elvégre az állam meglévő infrastruktúrát használna valami másra. Posta van szerte az országban, jó lesz az ügyfélszolgálatnak is, nem kell új helyeket nyitni az országos lefedettséghez, a postások pedig bármilyen rezsidologban segíthetnek, ha már egyébként is a lakásunkban járnak. Netes ügyintézésre meg jól jöhet a kormányablak, és még a banki háttér is adott az egy érdekkörbe összpontosuló takarékszövetkezeteken és az FHB-csoporton keresztül. 

Egy számla mind felett

Elvileg még csak látványos piacborogató szabályozás sem kellene ahhoz, hogy ekkora helyzeti előnnyel egy állami szolgáltató letarolja majd a piacot: idővel valószínűleg egyszerűen nem éri majd meg mástól venni az áramot, gázt, mint az államtól. Profitcélok nélkül, nagykereskedői háttérrel, országos lefedettséggel és kampánylehetőségekkel, az állam biztonságát ígérve elég könnyen jelenthet majd vonzó alternatívát az állami óriás.

Csak idő kérdése, hogy a saját szolgáltatónál maradni annyira lesz majd racionális, mint mondjuk magánpénztárnál a nyugdíj-államosítás után.

De nem lenne idegen a kormánytól ennél merészebb beavatkozás sem. Beszédes a holdingban például a Díjbeszedő részvétele: Kovács Zoltán, a cég vezetője már egy tavalyi konferencián is nyíltan beszélt egységes számlás terveikről. Akkor azt mondta, az energia költségeinek 70-80 százaléka a világpiaci árakból, nagy multik közötti alkukból ered, a Díjbeszedő az ár néhány százalékán tud farigcsálni, és hogy egy összevont számlával ezt meg lehetne spórolni.

Nyilvánvaló, hogy össze lehetne vonni a különböző szolgáltatók számláit, a fogyasztó így egy hónapban például nem ötöt-hatot kapna, hanem csak egyet. A Díjbeszedő együttműködési megállapodásokkal akár más közműcégek számláit is kezelheti, Kovács akkor azt mondta, egyelőre a szolgáltatók nagyon próbálják védeni a saját ügyfélkörüket, de a jövőben „egyre inkább keresik majd a kiszervezés lehetőségeit”. Együttműködés esetén elképzelhető így az is, hiába lenne továbbra is a Tigáz vagy a Főtáv a szolgáltatóm, hozzám már nem az ő számlájuk érkezik, hanem csak egy, a Díjbeszedőé.

Mindent tudnak rólunk

Hatékonyabb, olcsóbb, nemzeti – sok erős hívószó szólhat a grandiózus terv mellett, a fogyasztók többsége is várhatóan inkább könnyebbséget észlel majd. A brutális méretű holding terve mégsem igazán nyugtathatja meg azokat, akik a magyar gazdasági, politikai szerkezet monopolizálódása miatt egyébként is aggódnak.

Gondoljunk bele, milyen rettenetes versenyelőnyt jelent majd egy egységes informatikai rendszer alatt futó óriási adatbázis, ahol gyakorlatilag minden lényeges információ összefut majd fogyasztási szokásainkról, életminőségünkről, fizetési képességeinkről, lakóhelyünkről.

Persze jóindulatúan akár a pozitív hozadékait is kereshetnénk egy hasonló egységesítésnek: finomabbra hangolt szociál- és fejlesztéspolitika, okosabb adóztatás is születhetne az egy állami helyre összefolyatott rengeteg adatból. A rezsicsökkentés országában azonban nagy a veszély, hogy a választási szempontok és a rövid távú politikai érdekek mindig nagyobb súllyal esnek latba. Egy hónap rezsikedvezmény a nyugdíjasoknak a választások előtt? Csak a fele rezsit fizessék a panelban élők? Adjunk még tippeket?

Ha végeredményben ugyanaz dönt a kedvezményekről, mint aki választást akar nyerni, nehéz belátni, miért ne jöhetnének hasonlók. Ha pedig egy állami cég ilyesmik miatt veszteséges, azt végül az adóinkból mi álljuk. 

Többe is kerülhet, ami olcsóbbnak tűnik

Nehéz azt is belátni, hogy az állam saját vagy a baráti cégeivel miért ne telepedne rá a rendszerre. Elég végignézni az MVM vagy akár a MÁV gazdálkodását az utóbbi évtizedekben, hogy meggyőződjünk arról: a keszekusza állami óriásoknál, ahol a cégvezetőket különösebb verseny vagy eredményelvárás nem, csak lojalitás fűti, ott felpörög a szívességbank: protekciós unokaöcsök, kiskirályok, túlárazott vagy indokolatlan beszerzések veszik át a helyet. 

És az állami céghálók esetében fogyasztók sokszor észre sem veszik, hogy a különböző tőkeemeléseken, tulajdonosi kölcsönökön, értelmetlen felvásárlásokon, felelőtlen eladásokon, ezek miatt megemelt adókon, keresztfinanszírozásokon keresztül valójában jóval többe kerül a rendszer fenntartása, mint egy széttagoltabb, de versenyző, profitra hajtó helyzetben.

Régi vita a világban, hogy az állam jó tulajdonos-e, vagy sem, de a hazai tapasztalatokra építő erős érveket nehéz az első mellett felhozni.

Idővel lesz egyre nagyobb

De nagyon előreszaladtunk, hiszen a rendszer még csak márciusban indul, számtalan kérdés pedig egyelőre nem tisztázott. Ami biztos, az állam által megvásárolt Főgáz az MFB alá kerül majd, és innen indul hódító útjára a holding. Emellé csaphatnak még egy áramszolgáltatót is, Némethné szerint jelenleg még az sem egy eldöntött kérdés, hogy vesznek-e egyet, vagy alapítanak egy újat, mind a kettő benne van a pakliban. 

Tudni kell, hogy az uniós szétválasztási szabályok miatt egy ideje az infrastruktúrát birtokoló cég és maga a kereskedő az áram- és gázszolgáltatásban is jogilag elválik. Így egy alacsonyabb energiaárat ígérő kereskedővel anélkül is leszerződhet bárki (ebben az esetben az állam cégével), hogy fizikailag nem az ő rendszerén keresztül érkezik majd hozzá az energia.

Ez történt például annak idején, amikor az EMFESZ nyolcszázalékos diszkonttal országszerte rengeteg ügyfelet szerzett. A cégnek nem volt saját hálózata, és olcsóbban vett gázzal versenyképesebb tudott lenni.  És ez történt a cég bukása után is, amikor az régi EMFESZ-ügyfelekért a Főgáz és a Tigáz indult harcba, hogy egymás területeiről elcsábítsa a fogyasztókat.

Gyakorlati akadálya tehát annak sincs, hogy az állami holding akár egy-egy kereskedővel a háta mögött az egyetemes szolgáltatás piaci árai alá ígérjen.

Nem lesz ez olyan egyszerű

Nagyobb kérdés, hogy hogyan kezelnék az alacsonyabb árból fakadó veszteséget, az egyetemes szolgáltatók szinte kivétel nélkül veszteségesek, nem világos, az állam cége miért nem lesz az. Főként a kezdeti időszakban, a hatékonyságból jövő árelőny ugyanis évekig még biztosan nem jelentkezne. Egyszerűen azért, mert a kezdeti beruházások és az eleinte kevés ügyfél miatt a holding nem tudna költséghatékonyan működni. A mostani tervek szerint mindenesetre nem a költségvetésből finanszírozná magát az állami cég. 

És például az is nagy kérdés – ahogyan azt Németh Lászlóné is jelezte –, hogy a távhőrendszert hogyan lehet egységesíteni, ugyanis erre a területre is belépne az állami közmű.

Jelenleg a rendszer teljesen széttagolt. Az egyes településeken eltérő a tulajdonosi struktúra, a szolgáltatás tartalma, minősége, a technológia; egy országosan egységes árazás sok feszültséget szülne, például lenne cég, amelyiknek az egységes ár drámaian alacsony lenne, akár csődbe is menne, de lenne olyan is, amelyik ugyanezzel az árral a profitját duplázná. Ennek a problémának a megoldására januárig kell választ találni.

Ezenkívül még rengeteg olyan szabályozási probléma, versenyjogi, tulajdonjogi kérdés felmerülhet, amit kezelni kell, így hiába tart már több mint egy éve a holding előkészítése, az ütemezés rendkívül feszes. Ha el is indul márciusban valami, várhatóan az még csak csírája lesz a mindent bekebelező állami holdingnak.



  • Hírek
  • Hírek