Ennyi magyar vándorolt ki

2013 év elején nagyságrendileg 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot, mondták a KSH által vezetett SEEMIG projekt sajtótájékoztatóján.

Az elvándoroltak 80 százaléka az Európai Unión belül maradt, míg a statisztikai hivatal becslései szerint körülbelül 70 ezer magyar élhet az unió határain kívül.

A fiatal korosztályok hagyják el a leginkább az országot, míg iskolai végzettség szempontjából pedig a legiskolázottabbak. Egyértelmű a felsőfokú végzettségűek koncentrációja: 32 százalék a diplomás a kivándoroltak között, az itthon maradt lakosságnál ez 18 százalék. Nem igazolódott az, hogy a szakmunkások hagyják el az országot inkább, nem eltérő az arány az itthon maradottakhoz képest.

A fő célországok: Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, ezenkívül Hollandia is említésre méltó. Németországra jellemző a szakmunkások jelentős aránya, 37 százalék, és egyértelmű a férfitöbblet. Ausztriára az jellemző, hogy ott sok az ingázó. Az Egyesült Királyságban diplomás túlsúly van, több mint 30 százalék alatt van a 30 év alattiak aránya. A kint élő magyarok leginkább dolgozni mennek külföldre (84 százalék).

A legalább egy éve külföldön tartózkodó magyarok többsége intenzív kapcsolatokat ápol a Magyarországon maradottakkal. 25 százalékuk juttatott haza rendszeres pénzbeli támogatást. Határozott hazatérési szándékról alig 10 százalék számolt be, 37 százalék mondta azt, hogy maga a külföldön élő sem tudja, hogy haza akar-e térni.

Melegh Attila, a SEEMIG projektvezetője szerint Magyarország esetében is hosszú történeti folyamatok állnak a migráció hátterében. A 70-es években voltunk a legközelebb a régióhoz. Ezek után hanyatlás indult meg, mely ma is tart. A migránsok egy olyan térben mozognak, ahol ha az egyenlőtlenségek nőnek, a migránsok is jobban mozognak. Emellett gyorsul a magyar elvándorlás, de még messze a térség többi szereplője alatt vagyunk e területen.