Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Széles Gábor golfról álmodik

2014.10.15. 11:05
Magyarországon még nem volt akkora golfpálya, mint amekkorát Széles Gábor épít. A nagyvállalkozó egy a válsággal bebukott ír tervet álmodott újra, az elképesztő méretű beruházás már az üzleti racionalitás határait súrolja. Arab turisták jönnek jachtokkal vagy gazdag brit nyugdíjasok magángépekkel? Amerikai sztárjátékosok és világversenyek lepik majd el Magyarországot? Bármi megtörténhet.

„Amit most létrehozunk, legalább száz évre meg fogja határozni a térség jövőjét. A megye munkanélküliségét remélhetőleg meg tudjuk szüntetni.”

Széles Gáborról sok mindent el lehet mondani, de azt semmiképp, hogy nem mer nagyban gondolkodni. A zalacsányi golfprojekt legutóbbi közlése szerint 140 milliárd forintba kerül majd, többe, mint amennyit stadionépítésre összesen költünk, olyan óriásberuházásokkal kerül egy klubba, mint akár a kecskeméti Mercedes-gyár, a Hankook vagy az Apollo Tyres.

10632655 636478279801990 3494485395333898184 n
Fotó: Széles Gábor Hivatalos oldala / Facebook

Zalában először ír befektetők látták meg a fantáziát, a terveket egy nemzetközileg elismert pályatervező, Robert Trent Jones Jr. készítette. A projektből azonban a válság beütése után a befektetők csakhamar kihátráltak, ekkor jelent meg Széles, hogy befejezze az addigra már gazzal benőtt, félig kész pályát. És a korábbinál is nagyobb ívű tervet kovácsolt: úgy döntött, létrehozza Közép-Európa legnagyobb golfkomplexumát, a Zalaspringset.

Kastélyfelújításba vágott 9 ezer négyzetméteres fürdőcentrummal, 200 szobás hotellel, 400 villából álló golffaluval. Múlt héten pedig megvette a Sármelléki repteret is, ami kulcsfontosságú egy olyan projekt szempontjából, ahol elsősorban repülővel érkező gazdag külföldieket várnak.

Bizonytalan összegek

Bár Széles Gábor korábbi sajtótájékoztatóján éppen azt kifogásolta, hogy nem kérdezünk eleget a zalacsányi projektről, most, amikor a beruházó céget erről kérdeztük, nem kaptunk válaszokat. Kíváncsiak lettünk volna pedig többek között arra, hogy a költségek pontosan hogy oszlanak meg az egyes tételek között: mennyibe kerül a pályaépítés, mennyi volt a tervezés, mennyit vitt el a kastélyfelújítás? A Zalasprings kérdésünkre ezeket nem részletezte.

Így kénytelen vagyunk abból kiindulni, amit Széles eddig a beruházásról nyilatkozott. Korábban a nagyvállalkozó arról beszélt, hogy a teljes projekt 140 milliárdjából csak a golffalu 50-60 milliárdba kerül majd, és a repülőtér fejlesztésére is 46 milliárd forintot szán. Ha ennek hinni lehet, az azt jelenti, hogy a költségvetés és a beruházás mérete az eredeti ír tervek többszörösére duzzadt, ők még csak 30 milliárd forint körüli pénzt szántak volna az üzletre.

A projekt átvétele után Széles viszont már arról beszélt, csak ő hat-nyolcmilliárdot tesz bele készpénzben a magánvagyonából, amivel körülbelül további százmilliárd forintot mozgat meg. Később aztán elhangzott 80 milliárdos összeg is, legutóbb pedig már azt mondta, a teljes beruházás 140 milliárd forintba kerül, a pénzt zömmel külföldi befektetők adják. Ebből maga a pálya viszont aligha drágább néhány milliárdnál.

Mi kerül ezen ennyibe?

A KPMG 2014-es tanulmánya szerint egy golfpályaépítésnél a pénznek általában 10-15 százaléka megy el a tervezésre és előkészítő munkákra, a maradék az építkezésre. Utóbbinak durván harmadát adja a földmunka és a pálya kialakítása, az öntözőrendszer és vízelvezetés nagyjából a negyedét. Ehhez jön még hozzá a terület megtisztításának, előkészítésének a költsége, a füvesítés, az útvonalak kialakítása.

A tervezésben a pályadizájn kerül a legtöbbe, ez viszi el az előkészítő munkákra fordított összeg több mint felét. 2014-ben egy pálya kialakításának egy lyukra vetített költsége 328 ezer euró, vagyis durván 100 millió forint volt az európai, afrikai és közel-keleti országokban, ez több mint 50 százalékos drágulást jelent 2008-hoz képest.

Széles többször hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a zalacsányi pályát világhírű tervező készítette, egy élvonalbeli golfozónak ugyanis ez az egyik legfontosabb szempont a pályaválasztásnál. És bár alapvetően 60-70 hektáron is elfér az a 18 lyuk, a nagyvállalkozó szerint itt azért volt szükség 160 hektárra, hogy a játékosoknak ne kelljen a különböző szakaszokon egymással szemben golfozniuk, az ugyanis rendkívül zavaró.

Az egész EMA térségben egyébként éppen Kelet-Európában nőttek meg leginkább az egy lyukra vetített költségek, míg 2004 és 2008 között 106 ezer euróból kijött egy, addig az utóbbi években ugyanez 356 százalékkal drágult: Kelet-Európában 367 ezer euró, vagyis 113 millió forintba kerül a pálya lyukanként.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a környékünkön mostanában mindenki tipikusan a nagyon jó minőségre utazik, Oroszországban, Fehéroroszországban, de még Lengyelországban és Bulgáriában is felső kategóriás pálya épül. Minőségtől függően egyébként Európában 3,8 millió euró és 7,2 millió euró között húznak fel egy 18 lyukú golfpályát, a Kelet-Európai régióban 6,847 millió euró, vagyis 2,1 milliárd forint egy pálya megépítése.

 

A jó minőségű pálya adott esetben akár ötször annyiba is kerülhet, mint egy rosszabb, rengeteg pénzt elvisz például, ha valakinek nagy név tervez. A legdrágább pályák 10 millió euró körül vannak, de akad 25 millió euróért, vagyis durván 7,7 milliárd forintért épített pálya is. Ebbe nincs beleszámítva a klubház megépítésének a költsége, ahol elég jelentős eltérések lehetnek. Egy egyszerűbb, pár száz négyzetméteres házat már 300 ezer euróból is felhúzhatunk, míg egy komolyabb építmény eurómilliókba kerülhet. Akárhogy is, Széles 140 milliárdjának feltehetőleg csak töredéke mehet magára a pályaépítésre, az összeg nagy részét inkább az ingatlanok felhúzására költi.

Miért épít valaki golfpályát?

De van-e az egésznek értelme? Sikeres lehet-e egy ekkora központ itthon? Ki a célközönség? Milyen árak mellett működik majd? Milyen forgalom mellett, milyen időtávon térül meg a beruházás? Hiába kérdeztük erről a kivitelezőt, válaszokat nem kaptunk.

Egy profi golfpálya hosszú távú befektetés, a környékünkön inkább az a jellemző, hogy komplex fejlesztés részeként valósulnak meg. A pályák környékén ugyanis kimutathatóan nőnek az ingatlanárak, nő a szolgáltatások iránti kereslet. Ezenkívül pedig jó hídfőállás lehet egyéb fejlesztésekhez. Széles például a reptér megvásárlása után már egyenesen egy új nemzeti légitársaság létrejöttéről vizionált.

A golf nagy előnye, hogy különböző szinten lévő játékosok is tudnak együtt játszani, üzleti partnereinket is odahívhatjuk, hogy méltó körülmények között üssünk nyélbe egy-egy nagyobb üzletet. Egy pályán, amit egy olyan golfozó tervezett, aki Obama rendszeres golfpartnere. Ez menőbb, mint ha az embernek saját tévécsatornája van. (A golf iránti személyes érdeklődés szerte Európában fontos szempont a befektetőknél a pályaépítésben.)

Este termál, nappal golf

A golfbizniszről szóló tanulmányokat böngészve úgy tűnik, a zalai projekt bár kissé nagyívű és kockázatos, maga a koncepció nem légből kapott. Jó a klíma, van víz, szép a táj, a drága dizájn alapján készült 160 hektáros, 18 lyukas versenypálya idecsábíthatja majd a golfturistákat, és rangos versenyeket lehet majd rajta rendezni.

Az alapvető elképzelés az, hogy mivel a termálvízért és luxusért rajongó, inkább ötven feletti tehetős külföldiek csoportja átfed a hobbigolfos felsővezetők táborával, a két szolgáltatás remekül kombinálható. Az átlagos golfturista 4-8 napot tölt el egy helyen, és viszonylag sokat költ, 2011-es adat szerint 180 euró/nap körül.

„Meggyőződésem, hogy a zalacsányi golfpálya vonzani fogja a nemzetközi hírű játékosokat, egész Európa legjobb pályája lesz. S jönnek ide majd kiváló sportolók, híres emberek a világ minden tájáról. Közülük nagyon sokan jó barátaim, akik kíváncsiságból és a kiváló pálya hírére is útra kelnek" – mondta Robert Trent Jones Jr. Széles Gábor napilapjának Zalacsányban. 

Egy golfturistának a klíma és a pálya minősége a legfontosabb. Szállásra költségei 20 százalékát, ételre, italra (F&B) 18 százalékát költi.
Egy golfturistának a klíma és a pálya minősége a legfontosabb. Szállásra költségei 20 százalékát, ételre, italra (F&B) 18 százalékát költi.
Fotó: KPMG

Lassú építkezés

A magyar golfélet azonban még mindig erős lemaradásban van a környékhez képest, Csehországban 46 ezer regisztrált golfozó van, Szlovéniában 8 ezer, Szlovákiában 6 ezer, és még Lengyelországban is csaknem 3 ezer. A golfszakértők szerint az utóbbi időszak magyar eredménye, hogy egyáltalán már látjuk a kanyarból ezeket az országokat, hogy utol is érjük őket, attól nagyon messze vagyunk. Nem véletlen, hogy a golfbiznisszel foglalkozó nemzetközi nagy tanulmányok egyike sem tesz említést Magyarországról, és ha rendeznek is nálunk évi két-három nemzetközi versenyt, még nem számolnak velünk komolyan a nemzetközi golféletben.

Tervekből azonban nincs hiány golfkörökben, ha arról van szó, hogyan lehetne feltenni az országot a golftérképre. Széles projektjén is sokat lökne, ha megvalósulna a régóta dédelgetett fejlesztési terv, és idővel a teljes Balaton környékét végig lehet építeni 18 lyukas pályákkal. A jó klíma, a golfnak kedvező időjárási viszonyok, a Széles által csak „toszkán”-ként emlegetett táj, megfelelő kiegészítő szolgáltatásokkal és jó megközelíthetőséggel kombinálva valóságos golfparadicsomot faraghatnak a Balatonból.

Egy balatoni 18 lyukú golfpálya potenciális hozzáadott értéke a hazai turizmus bevételeihez erősen optimista tervek szerint akár négymillió eurót is jelenthetne évente. Ha azzal számolunk, hogy kétszáz napot lehet játszani egy évben, és napi 120 vendég van, miközben 180 eurót költenek naponta.

Fotó: Magyar Golfszövetség

Magyarországon durván 1338 regisztrált golfjátékos volt 2011-ben a golfszövetség adatai szerint, plusz nagyjából ugyanennyi hobbista, ha valakivel versenyben vagyunk, az inkább Horvátország, Románia és Bulgária, mint Csehország vagy Szlovénia. Külföldieket idevonzó, 18 lyukas pálya nálunk mindössze hét van, és azok sem pörögnek annyira. (A lenti térképen narancssárgával jelölve.)

Ha a gyakorló pályákat is beleszámoljuk, összesen 24 helyre mehetünk ütögetni, a golfszövetségnek azonban mindössze 14 pálya tagja. Ez nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés. A Magyar Golfszövetség leginkább britekkel, németekkel, osztrákokkal, és skandinávokkal számol a golfturizmusban, Széles ennél ambiciózusabb.

Arra számít, hogy a golfkomplexum önmagában akkora vonzerőt jelent majd, hogy a gazdag arabok jachtjaikkal felhajóznak majd az Adrián a horvátországi Punatig, és onnan elrepülnek majd az egyórányira lévő sármelléki reptérre, ahonnan pedig már tényleg csak fél óra a hotel.

 

Ha Széles terve bejön, az a magyar golfturizmus szempontjából mindenképpen örömteli, de kérdés, mennyi vendéget szív el más magyar pályákról. A mostani tapasztalat ugyanis leginkább az, hogy az egyébként sem eléggé kihasznált helyek egyre nehezebben tudnak nem egymás kárára növekedni, gyakorlatilag egymás elől szívják el a vendégeket. A jelenlegi 30 ezer darab éves vendégjátéknak körülbelül a háromszorosa-négyszerese is elférne a jelenlegi pályákon, a mostani kb. 4 millió euró/év bevétel helyett akár 20 millió eurót, vagyis nagyjából 6 milliárd forintot hozva évente.

Fotó: Magyar Golfszövetség

Bizonytalan üzlet

Golfpályát üzemeltetni mostanában tehát nem egyértelműen jó üzlet, a KPMG felmérése szerint 2012-ben a Kelet-Európai térségben csak a pályák harmada volt nyereséges, ennél jobb volt az arány Észak-Európában, Közép-Európában és a Benelux régióban, ahol 70 százalék körül volt a nyereséges pályák aránya. Az utóbbi évek így nem is a töretlen fejlődésről szóltak, a válság után már nem olyan nagy divat golfpályát építeni.

Míg 1990 és 2008 között átlagosan évi 3,3 százalékkal nött a golfpályák száma az európai, afrikai és közel-keleti térségben, addig a válság kitörése óta a növekedés az egy százalékot sem éri el, miközben a regisztrált játékosok számának növekedése gyakorlatilag leállt. Igaz, ez utóbbi nem csak a gazdasági válság következménye, a játékosok szokásai is változtak, főleg Nagy-Britanniában és Írországban az utóbbi időben egyre többen játszanak klubtagság nélkül.

Európában ez a két ország a legnagyobb golfparadicsom, de egyre népszerűbben a skandináv országok, Hollandia, Németország és Franciaország is, és jönnek fel a spanyolok, portugálok és törökök is, nem sokkal utánuk Olaszország. A térségünkben pedig egyértelműen a már emlegetett Csehország a leglendületesebben fejlődő golfpiac, 2008 óta húsz új pályát nyitottak, a játékosok száma pedig 9 százalékkal nőtt.

Állami segítség

A piaci viszonyokat figyelembe véve úgy tűnik, Széles tényleg kockázatos üzletbe vágott. Ahhoz, hogy a golfbiznisze sikeres legyen nem csak kedvező piaci környezetre van szüksége, az állami és önkormányzati hátszél is fontos lehet. 

A tapasztalatok szerint már a megépülésnél is a bürokrácia és engedélyek megszerzése a leglassabb és legnehezebb folyamat, az átlagos 4-5 éves építési időből a pálya kialakítása mindössze 2-2,5 év, és a tervezéshez is elég egy év, egy-két engedélyre viszont akár évekig kell várni, számos pályaépítés akadt már fenn a szabályozáson. De a működtetésnél is szükséges az együttműködés az önkormányzatokkal, erre korábban Széles is tett már utalást.

10671213 636478979801920 3602345509682523164 n
Fotó: Széles Gábor Hivatalos oldala / Facebook

A gigantikus beruházás gazdasági hatásai valóban az egész vidék életét meghatározzák, a beruházó pedig komolyan számít arra, hogy az állam például az infrastruktúra, az úthálózat fejlesztésében vagy egy-egy feladat átvállalásában besegít. Széles már most, a sármelléki reptér megvásárlása után utalgatott arra, hogyan várná el az államtól, hogy segítse az üzletét. A pálya egyik része, egy 11 lyukas terület már meg is nyílt, a teljes fejlesztés pedig a tervek szerint 2015-re készül el, csaknem 15 évvel az ötlet megszületése után.