Egy uniós tanulmány szerint az egyes élelmiszerekre kirótt különadók - ilyen nálunk a chipsadó - csökkenthetik ugyan az adóval sújtott termékek fogyasztását, de nem feltétlenül a célbavett összetevőkét, mint amilyen a cukor, a só és a zsír.
A tanulmány megállapítja, hogy az élelmiszeradók hatására a megadóztatott termékek fogyasztása valóban csökken, a vásárlók inkább azokat a hasonló termékeket részesítik előnyben, amelyek nem esnek az adó hatálya alá, vagy nincsenek olyan nagy mértékben megadóztatva.
Ugyanakkor a fogyasztók sok esetben egyszerűen ugyanannak az adóztatott terméktípusnak egy olcsóbb változatát veszik meg, így érdemben nem csökken az adóval megcélzott termékösszetevő (tehát a só, cukor és a zsír) fogyasztása.
Ugyanígy, a fogyasztó olyan termékeket is vásárolhat a megadóztatott termékek helyett, amelyeknek egészségügyi hatása és összetevői semmivel nem jobbak.
A versenyképességre kifejtett hatás
A legnagyobb probléma ugyanakkor a tanulámány szerint, hogy az élelmiszerekre kivetett adóknak jelentős a hatásuk az agrár- és élelmiszeripari szektor versenyképességére.
Az adók megnövelték az adminisztrációs költségeket, hiszen egyes esetekben az adót magára az összetevőre, máskor a termékek egy bizonyos körére vetik ki, amely rendkívül megbonyolítja az ügyintézést.
A nyereségességre, a foglalkoztatásra és a befektetésekre kifejtett hatást további kutatásokkal kell megvizsgálni, ugyanakkor vannak arra mutató jelek, hogy az adók ezeket is negatívan befolyásolják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
