A kormány tényleg szereti, ha örökké balhé van

A maffia érdekeit sértem, a NAV is benne van - ezekkel a szavakkal indult nem egészen egy éve az áfabotrány, amiben végül a NAV több nyomozást indított az ügyet kirobbantó egykori adóellenőr ellen, mint az áfacsalók ellen.

A politika sokáig azzal hárított, hogy az egész egyetlen célja a kormány lejáratása a választások előtt.

Az elmúlt hét egyik eredménye, hogy a kicsit is objektív szemlélőknek egészen egyértelműen kiderülhetett: a NAV vezetői minden jel szerint bizonyos ügyekben tényleg érintettek lehettek, és a kormány szavaival élve a három nyertes választás után kevésbé hiteles bárkit is azzal vádolni, hogy más célja nem is volt, csak a kormány lejáratása a kampányban.

Persze páran még most is kizárólag a különböző politikai olvasatokat ismételgetik, de ezt nemigen lehet komolyan venni.

Még csak az első lépést láttuk?

Pár napnyi találgatás után egészen pontosan sikerült kideríteni, hogy mi is húzódik meg amögött, hogy magyar közszereplőket és kormányközeli üzletembereket tiltottak ki az Egyesült Államokból.

A kitiltás hátterében egy olyan, már-már intézményesült áfacsalás húzódik meg, amelynek elszenvedői között amerikai cégek is vannak. Utóbbiak megelégelték, hogy az adóhatóság nem lép fel a csalók ellen, mindezt pedig egy korrupciós kísérlet is megfejelte. Pedig nyugatról még segítséget is kaphattunk volna. Tréninget, kiképzést, informatikai segítséget is felajánlottak az amerikaiak a magyar adóhatóságnak, de a NAV nem volt vevő az ötletekre.

Az ügy kirobbanása után a NAV nem reagált, két feltehetőleg érintett vezetője külföldön pihen. Az ügyben kormányzati részről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer kommunikált a legaktívabban, néha egészen vicces dolgokat kikotyogva: például, hogy nem kérdezte meg Vida Ildikó NAV-elnököt a kitiltásról, miért is tette volna, hiszen megbeszélték, hogy Vida minden fontos dologról beszámol neki, viszont most éppen nem mondott semmit. Ebből a miniszterünk kapásól arra következtetett, hogy akkor biztosan nem is érintett.

Egy másik alkalommal Varga azzal állt ki a nyilvánosság elé, hogy az addig bagatellizált áfacsalás-ügyben beszámoljon néhány nem mellékes fejleményről. Például, hogy az egész ügyet az amerikai diplomáciának feltáró étolajgyártó Bunge panaszait nagyon is komolyan vették: háromezer vizsgálat folyat az ügyben, és már kétmilliárd forint adóhiányt meg is állapítottak. A kérdésünk leginkább az lehet, hogy vajon a megállapítások legalább fedezték a kivizsgálás költségeit?

Blokkváltás? 

A történetben a másik, egyre fontosabb szál már a konkrét áfacsalás-ügyön jócskán túlmutat.

Eszerint az Orbán-kormány oroszbarát politikájának és a jogállamiság csorbítását célzó kormányzati intézkedéseknek is áttételesen közük van a kitiltásokhoz. Úgy fest, hogy az áfacsalás ügye jó apropó volt, hogy a Nyugattól eltávolodó Magyarországot Washington meggyomrozza.

A háttérben pedig izgalmas kémregény sejlik fel: egymással kooperáló vagy éppen hadakozó titkosszolgálatokkal, trükkös CIA-akcióval - amitől a Fideszben is tartanak -, az USA-ban kínosan magyarázkodó junior külügyminiszterrel és mindenféle üzengetésekkel.

Orbán Viktor Brüsszelben például annyit tudott előhúzni: idehaza biztosan nem indul eljárás, egyébként meg mondják meg az amerikaiak, hogy mi a fészkes fene a bajuk, mert bizony a kormány semmit nem tud. A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője meg a magyar sajtónak sírta el, hogy Washington mekkorát csalódott Magyarországban.

És Európában sem maradt visszhang nélkül a dolog, például az eddig jellemzően Orbán-párti német konzervatív Die Welt főszerkesztő-helyettese egy véleménycikkben kezdte feszegetni, hogy vajon az EU-nak kell-e egyáltalán Magyarország?

Ehhez képest lényegében apróságnak tűnik - pedig egyáltalán nem az -, hogy több Magyarországgal szimpatizáló befolyasos amerikai kilépett az előző Orbán-kormány minisztere, Fellegi Tamás által gründolt amerikai alapítványból.

És akkor már tényleg csak vihar a biliben, hogy Szijjártó külügyminiszter nem megy el hétfőn a kitiltási botrány apropóján összehívott hazai külügyi bizottsági ülésre, helyette inkább a csabai kolbászfesztiválra és Kínába látogat.

És ami miatt még akár aggódhatunk is: az elmúlt napok fejleményei alapján bebizonyosodott, hogy igaz, amit a hét elején titkosszolgálati forrásokra hivatkozva írtunk, miszerint az üzletemberek és kormánytisztviselők kitiltása csak az első amerikai lépés volt.

Netezel? Fizess, polgár!

Elképesztően durva lesz az internetadó. Gigabyte-onként 150 forintot kell fizetni. Nagyobb lehet csak az adó, mint az internetszolgáltatás havidíja.

Ilyesmik voltak az első reakcióink a netadó hírére, amit a kormány az adócsomag részeként terjesztett a parlament elé.

Az MTelekom a hírre beszakadt, és hát mi is keseregtünk egy sort, például ebben meg ebben a véleménycikkben, okkal.

Aztán elkedzett puhulni a tervezett, és remélhetőleg a végére - az adótörvény zárószavazásának napjára - nagyjából semmi nem marad majd belőle. Ez a kifutás egyébként sem lenne példátlan, korábban ugyanis, amikor az MSZP akart ilyesmit csinálni - a Fidesz meg a pornót adóztatta volna - végül semmi nem lett a netadóból.

	42. heti záró	43.heti záró
BUX	17 648	17 298
OTP	4042	4030
Mol	11 820	11 715
Richter	3905	3793
Magyar Telekom	359	334

Most úgy áll a dolog, hogy a netadót ugyan mindenki megszívja, de egy adóplafon bevezetése miatt nem annyira, mint azt elsőre gondolni lehetett.

Ettől még a dolog persze totálisan felháborító.

Ugyan már nem 200 milliárdos bevételt várnak az egésztől, ennek csak a töredékét, de így is nagyjából másfél évtizedes visszalépés lesz ez az egész.

A reakciók is ehhez idomulva erősek: gigatüntetés szerveződött az adó ellene a Facebookon, Brüsszel illetékese azzal reagált, hogy az ötlet konkrétan veszélyes, például mert ellenkezik egy halom uniós törekvéssel, az internet nép pedig azzal, hogy kiszámolta 77 958 forint lenne a Jóbarátok összes részét letölteni.

Még egy fideszes politikust is találtunk, aki elkeseredett. Az érintett cégek köpni-nyelni nem tudtak, és a budapesti netes startupoknak is csak arra maradt erejük, hogy szomorkodjanak.

És hogy mindezt miért? Vasárnapig kellett várni, hogy megtudjuk, de megérte. A HVG.hu értesülései szerint maga a miniszterelnök találta ki az internetadó ötletét, amelyből a rendvédelmi dolgozók fizetésemelését finanszírozná. Hogy pontosan kik kapnak majd plusz pénzt, nem tudni, de a lap szerint lehetőleg minél szűkebb körnek kedvezne a miniszterelnök, hogy az emelés igazán látványos legyen.

Botrányokból ugye sosem elég?

Az eddigiek alapján is megalapozottan mondhatnánk, hogy a kormány 2010 után megint mindent megtett, hogy a három nyertes választás utáni első időkben ne érezhessük a döntéshozóink tétlenkedését. De ez em volt elég, még jutott pár ügy a hétre, köztük egy-két igazán pikáns, amik kicsit elsikkadtak a fentiek árnyékában.

A legfontosabb ezek közül, hogy kiderült, a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság kedden beadott egy módosító javaslatot a fideszes Mengyi Roland törvényjavaslatához, amiben lényegében lehetővé tennék, hogy az uniót és a nemzetközi egyeztetést megkerülve megkezdjük a Déli Áramlat építését. Ezzel az EU-t megkerülve segítenénk az oroszoknak abban, hogy az általuk favorizált Déli Áramlatot megépíthessék. Az üggyel kicsit még mélyebben fúrtuk magunkat az oroszok keblébe, épp a legrosszabbkor.

Az is kiderült, hogy durván drágítja az alkoholt a kormány: literenként 900 forint új adó jön 46 százalékos töményekre, de a gyengébb likőrök után is többet kell majd fizetni. A gyógynövényes piákat és a pálinkát viszont szereti a kormány, ezek megússzák az újabb sarcokat, igaz, ezentúl 200 helyett csak 50 liter pálinkát főzhetünk.

Szintén elsikkadt - érdemtelenül -, hogy piaci árfolyamon forintosítják a devizahiteleket. Ez hosszú idő után az első igazán jó hír a bankoknak, rossz viszont az adósoknak, akik a reméltnél kevesebbet nyerhetnek a devizahiteleik leváltásán. Közben az OTP-nek külön is csurgatnak egy kis pénzt - Varga Mihály ugyan elfelejtette elmondani, de a kormány ötmilliárddal megtámogatta a nagybankot.

És, ami még történt

Kiderült, hogy egymillió magyar keres teljes állásban a létminimum alatt. Egy szakszervezeti háttéranyag szerint Magyarország bizonyos részein kialakult a tömeges dolgozói szegénység.

Az adócsomaggal 120 ezres nászajándékot oszt a kormány jövőre a friss házasoknak. Ez konkrétan annyit tesz, hogy két éven keresztül jár a házasságkötés után az első házasoknak járó adókedvezmény.

Több éves mélypontra esett a benzinár, aminek mi ugyan nagyon örülhetünk, közben viszont emiatt bajba került több olajból élő arab országok költségvetése. Mondjuk ez biztos nem tartozik a hét legrémisztőbb hírei közé, de messzire mutató nemzetközi következményei lehetnek - amiről a jövő héten az Indexen egy alapos elemzést olvashatnak majd.

Megírtuk még, hogy 1653 embert küldött el a Posta, hogy jó nagy melléfogás lett a chipsadó, és hogy közeleg az újabb nagy összeomlás.

Mondjuk az itthoni viszonyokat tekintve a legizgalmasabb mindenképpen az a hír volt, hogy Japánban lemondott egy komoly karrier előtt álló miniszter, mert nem arra költötte a közpénzt, amire kellett volna.