Matolcsy reméli, vesz még bankot az állam

A magyar gazdaságban hiányoznak a 4 százalék feletti tartós gazdasági növekedés feltételei, ezért le kell bontani a korlátokat, elsősorban a bürokráciát – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán egy budapesti konferencián.

A jegybankelnök sürgette, hogy az uniós beruházási forrásokhoz döntően a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok jussanak hozzá, és megjegyezte, hogy ezt támogatja az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) összehangolása az uniós forrásokkal, valamint a jegybank kamatpolitikája – írja az MTI.

Matolcsy reméli, vesz még bankot az állam

Matolcsy György a magyar bankrendszert is a gazdasági növekedés korlátai közé sorolta: "Ezzel a tulajdonszerkezettel, ezzel a versenyt korlátozó működéssel, a kötelező mérlegalkalmazkodás utáni helyzettel a magyar bankrendszer nem képes támogatni a tartós és dinamikus gazdasági növekedést". Ezért a feladatok között említette az átalakulás segítését, gyorsítását, esetleg állami eszközökkel történő támogatását.

A jegybankelnök üdvözölte az MKB megvásárlását, amelyet reményei szerint több hasonló ügylet követhet, mivel szavai szerint ez segítheti a magyar bankrendszer átalakulását.

Uniós forrásból kéne csökkenteni az államadósságot

Véleménye szerint szükség van államadósság csökkentési programra is. Közölte: az MNB 24 hónapja töretlen kamatcsökkentési ciklusa következtében évi 300 milliárd forinttal, a GDP 1 százalékával csökken 2015-től évente a magyar adósságszolgálat kamatfizetési része.

Hozzátette, hogy az uniós források 2020-ig átlagosan évi 1500 milliárd forintos beruházási többletet hoznak a költségvetésbe, ennek mintegy 30 százalékos adócentralizációjával számolva évi 400-500 milliárd forint az uniós forrásokból a költségvetésbe áramló különleges többletbevétel, és ezt a kettőt célzottan az államadósság csökkentésére kellene felhasználni.

Matolcsy György szerint 2016-tól - az uniós forráslehívások kezdetétől - 2020-ig 5 év alatt évi 3 százalékkal lehetne csökkenteni a célzott forrásfelhasználással a magyar államadósság rátáját.

Nincs vége az eurózóna válságának

Arról is beszélt, hogy az uniós és az eurózóna válságának nincs vége, ez pedig akadályozza a magyar gazdaságot is.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fenntartható pénzügyi egyensúlyból automatikusan nem következik a tartós, és dinamikus gazdasági növekedés. A gazdaság 2014-ben egyértelműen növekedési fordulatot mutat, de a magyar gazdaságban az örökölt korlátozó tényezők, a jelenlegi globális, uniós, eurózónás feltételek között nincsenek meg a tartós növekedés feltételei.