Így írják át a jövő évünket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik - Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
- Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
Alaposan átírná a jövő évi költségvetést az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán délelőtt tárgyalt módosító javaslata. A teljes bevétel kisebb lesz 67,7 milliárd forinttal, a kiadás 67,9 milliárd forinttal, a hiány 198 millióval. Eközben a 60 milliárdos, eleve nem túl bőséges Országvédelmi Alapot megfelezik, a módosítás szerint a megmaradó 32 milliárd is elég lesz a jövő évi kockázatok kezelésére.
A fideszes többségű költségvetési bizottság javaslatait csütörtökön nyújtja be a parlament elé. A költségvetéshez a bizottság által készített csomag jellemzően a kormány végső terveit tükrözi, így abban már legfeljebb apróbb módosítások képzelhetőek el.
Többet várnak szja-ból
Bár a kormány már eddig is meglepően sok pénzt várt személyi jövedelemadóból (szja), most még optimistábbak lettek, a költségvetési bizottság 5 milliárddal több befizetést vár, mint amennyivel az eredeti javaslatban számoltak. Szerintük 1639 milliárd forint lesz a jövő évi befizetés.
A hipermarketek nagy port felverő, megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjából mindössze 6,4 milliárd forint pluszbevétellel számolnak, ezzel párhuzamosan viszont a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal költségvetési támogatását meg is szüntetik. A hivatalban többet költenek majd személyi juttatásokra 540 millió forinttal, kevesebbet működésre. A magyarázat szerint részben azért, mert a hagyományos munkarendtől eltérő készenléti, ügyeleti rendszert vezetnek be, és kialakítanak egy új laboratóriumot is.
Kiderült, hogy e-útdíjból 20 milliárddal kevesebb fog bejönni a 170 milliárdos, korábban elvárt nettó bevételhez képest. Ez leginkább azért lehetséges, mert idén is ennyit vártak volna, de kiderült, hogy csúnyán túltervezték, áfa nélkül év végéig csak 130 milliárd folyhat be.
Kevesebbel számolnak a hitelintézeti járadékból is. Ennek oka, hogy az árfolyamgátnál a rögzített árfolyam feletti törlesztési kötelezettség kamatrészének felét az állam, míg a másik felét a bankok vállalják át úgy, hogy a bankok hitelintézeti járadék címén az őket terhelő 50 százalékot befizetik a költségvetésbe. Az árfolyamgát évközi megszűnése viszont a hitelintézeti járadék jövő évi összegét is csökkenteni fogja, az eredetileg tervezett 25 milliárd helyett 15,4 milliárd forint jöhet csak be.
Egészségügyi hozzájárulásból 36 milliárddal kevesebb fog bejönni, a dohánycégek különadója azonban 11,5 milliárd forintot hoz a konyhára.
Elveszti a kormány a tranzakciós illeték ötödét. Egészen pontosan az elvárt, 262 milliárdos elvonás helyett már 56 milliárddal kevesebbre számítanak. Távközlési adóból is csaknem 13 milliárddal kevesebbre számít a kormány.
Kevesebb megy lakástámogatásra
A lakástámogatásra 15,9 milliárd forinttal kevesebb megy majd. Ezt azzal magyarázzák, hogy a devizahitelek forintosítása az árfolyamgát konstrukciót is érinti, amely nagy valószínűséggel 2015. áprilisáig marad fenn.
Gyermekétkeztetésre, gyermekjólétre 52 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a helyi önkormányzatok, kiegészítő támogatásokra viszont 12 milliárddal többet. A járási szociális feladatokra eközben 62 milliárdot adnak. Az indoklásban úgy számolnak, hogy a segélyezési rendszer átalakításához az eredeti törvényjavaslatban szereplő előirányzatokhoz képest 12,9 milliárd forint többletforrás jut.
Az MNV egymilliárddal kevesebbet kap ingatlanvásárlásokra. A legnagyobb vágás az állami cégek pumpálásban azonban alighanem az MVM meghiúsult tőkeemelése, 50 milliárd helyett csak 18 milliárd extra közpénzt kapnak. Az indoklás szerint kiszámolták pontosabban a cég finanszírozási szükségleteit, és igazából ennyi is elég nekik.
A Magyar Fejlesztési Bank kap még 300 millió forintot működésre, az alá tartozó társaságokban pedig összesen 2,3 milliárd forintos tőkeemelést terveznek. A létrehozott Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben 4 milliárdos tőkeemelést terveznek.
2,6 milliárddal dobják ki a Várból a táncosokat
Adnak pénzt arra is, hogy a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága jövőre Kecskemétre költözhessen. És közpénzre van szükség Orbán Viktor várba költöztetéséhez is. Mivel a miniszterelnök egy olyan épületet szemelt ki magának, amelyben eddig a Nemzeti Táncszínház volt, a színháznak új helyet kell kialakítani. Erre 2,6 milliárd forintot kapnak.
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból való kiválással októberben jött létre az Igazságügyi Hivatal, amely egyebek mellett jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel, kárpótlással kapcsolatos feladatokkal fog foglalkozni, az új szervezet 400 millió forintot kap a költségvetésből. Ezzel párhuzamosan csökkentik a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal költségvetését, de csak 300 millió forinttal.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kap még 200 milliót, ennek többsége személyi juttatásokra megy majd. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ büdzséjét megháromszorozzák, 2,8 milliárddal több pénzből gazdálkodhat majd. Ez a pénz nagyrészt a Nemzeti Kastélyprogram feladataihoz kapcsolódik.
Az újonnan létrehozott, Nobilis Márton elnökségével működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak 439,7 millió forintot adnak, ebből a személyi juttatások 218 millió megy majd. A hivatal 30 fős lesz, derül ki a módosító javaslat indoklásából.
Megszívta a Terror Háza, besült a Tervhivatal
A Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány költségvetését megfelezik, jövőre csak 510 millióból gazdálkodhatnak.
A mindössze néhány évet megélő, Matolcsy-féle Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal költségvetését lenullázzák, jogutód nélkül megszűnik. Eddigi tevékenységük nem volt igazán átütő a hazai gazdaságpolitkikában, de most nem tudni, hogy ki viszi majd tovább az újságjukat vagy mi lesz a sok-sok innovatív nemzetközi projekttel.
Hit- és erkölcstantankönyvek támogatására 400 millió forinttal kevesebbet adnának, így csak 1,9 milliárd forint jut majd erre a célra. Ezt a pénzt inkább kiscsoportos hittan és erkölcstan órákra adnák. Az Erzsébet-programtól elvennének 500 millió forintot, ebből a pénzből inkább I. világháborús megemlékezéseket tartanának.
Sport, sport, sport
A Hungaroring Sport Zrt. kap még 500 millió forintot, hogy megrendezhesse május elsején a belvárosi légi és aszfaltshow-t, valamint a World Touring Car Championship túraautó-világbajnokságot.
Versenysportra és olimpiai felkészítésre még 300 milliót adnának a mostani 1,7 milliárd mellé, utánpótlásra is 300 milliót a mostani 1,69 milliárd mellé. A fogyatékosok sportjára összesen 327 millió jut, ebből 39 milliót most csaptak hozzá.
Speciális világjátékok támogatására viszont megy 186 millió. A javaslatban szereplő forrás az alábbi célokat szolgálja: fogyatékosok sportjának támogatása, Téli Siketlimpia, Szervátültetettek Nyári Világjátéka, Nyári Speciális Olimpia, 2016. évi Nyári Paralimpiai Játékok felkészülési kiadásai, előzetes kiadásai.
Sportágfejlesztési koncepciók megvalósítására az eredeti 11 milliárd forint mellé adnak még 1,5 milliárdot, és megdobják a tornaterem és uszodaépítési programokat is 2,1-2,1 milliárddal, eddig mindössze 900 milliót szántak ilyen célokra.
Iskola épül Dunakeszin 4,7 milliárdból
A Győri Evangélikus Egyházközség az Insula Lutherana fejlesztésére kap 950 milliót, az izsáki iskolaberuházásra 4,5 milliárd forint, a dunakeszi iskolaberuházásra 4,7 milliárd forint közpénzt szánnak. A soproni Szent Orsolya Katolikus Általános Iskola 276 milliót kap rekonstrukcióra.
Kiderült, hogy az EU mégsem finanszírozza a kormány több tervét sem. Így például a Magyar Állandó Értekezlet hiába hirdette meg, hogy „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” erre költségvetési pénzt kell szánni, ha komolyan gondoljuk.
Emellett a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében a külföldi cserkészcsapatokhoz, néptáncosokhoz vagy egyházi programokra küldött, Magyarországról „hiteles képet” sugárzó embereinkre is a pénzt szánhatunk még a költségvetésből.
Ha pedig eddig izgult, hogy hogyan döntött a III. Magyar Diaszpóra Tanács, akkor most fellélegezhet, mert szerepel a leírásban: igazából már idén útnak indult a Mikes Kelemen Program, aminek a keretében a diaszpórában élő magyarság tárgyait fogja megvenni, és Magyarországra szállítani, hogy aztán „gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásukról”. De az unió erre sem adhatott elég pénzt, úgyhogy a büdzséből költünk rá.
Mivel a költségvetés megalapozásáról szóló javaslatban módosítják a párizsi békeszerződéssel kapcsolatos törvényt, meg kell emelni az előirányzatot is 112 millióval, így összesen 2,6 milliárd forint kárpótlást fizethetünk jövőre.
A DK pártalapítványát megtámogatják 40 millió forinttal, ez azért maradt ki az eredeti javaslatból, mert amikor azt beadták, Gyurcsányék alapítványát még nem vették nyilvántartásba. A nekik adott összeg nagyjából annyi, mint amennyit az Együtt alapítványa is kap, kicsit kevesebb, mint amennyi a KDNP alapítványának jár, tízszer annyi, mint amennyit a liberálisok kapnak.
Frissítés: Így látja az NGM
A cikkünk megjelenése után az NGM több ponton kiegészítő magyarázatokat küldött a fennt ismertetett számok értelmezéséhez. A tárca kiegészítéseit változtatás nélkül közöljük (a vastagbetűs részek a mi cikkünkből vett idézetek, alattuk szerepelnek az NGM reakciói):
"Országvédelmi Alapot megfelezik, a módosítás szerint a megmaradó 30 milliárd is elég lesz."
Az OVA korábbi szintje 0,4 százalékponttal lassabb gazdasági növekedésre is tartalékul szolgált volna, ennek mértéke csökkenne felére. A Rendkívüli kormányzati intézkedések 100 milliárd forintos előirányzata is tartalék a költségvetésben, ami szükség esetén a hiánycél tartására is felhasználható.
"A hipermarketek nagy port felverő, megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjából 6,4 milliárd forint plusz bevétellel számolnak, ezzel párhuzamosan viszont a Nébih költségvetési támogatását meg is szüntetik."
A megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjból jövőre 14 milliárd forint plusz pénzforgalmi bevétel lesz a tervek szerint, ezzel párhuzamosan viszont a Nébih költségvetési támogatása valóban megszűnik, s csökken a kormányhivatalok támogatása is.
"A tervek szerint kiterjesztették volna az e-útdíjfizetést a buszközlekedésre is - végül ez nem történt meg, ezért csökkentették a bevételt."
Pontatlan: nemcsak a buszközlekedésre való ki nem terjesztés az ok, hanem a várható szabályváltozás összességében hoz kevesebbet, mint a benyújtáskor feltételezett. A Kormány tételesen a benyújtás után tárgyalta a lehetséges bevételnövelő intézkedéseket, s az elfogadottak 20 milliárd forinttal kisebb többletbevételt hoznak – ekkora összeg marad tehát az utakat használóknál.
"Elveszti a kormány a tranzakciós illeték ötödét."
Annyiban pontatlan, hogy itt nincs szó „elveszésről”, hiszen a Magyar Államkincstár egyes tranzakcióira fizetett illeték bevétel esik ki, ez azonban korábban kiadási tételként is megjelent; azaz ennek megfelelően kiadáscsökkenésre is sor kerül. A költségvetési egyenleg nem romlik a módosítás miatt.
"A lakástámogatásra 15,9 milliárd forinttal kevesebb megy majd."
Lakástámogatásra összességében több jut. Pontatlan a megfogalmazás és az összeg sem megfelelő. A lakástámogatások csökkenése két ellentétes hatás eredője. A devizahitelek forintosítása az árfolyamgát konstrukciót is érinti, amely nagy valószínűséggel 2015. áprilisáig marad fenn. Ez a változás a lakástámogatások összegét jelentősen csökkenti (19,3 milliárd forint értékben) a benyújtott törvényjavaslathoz képes. Egyes támogatási jogcímeknél kiadásnövekedés várható.
"Gyermekétkeztetésre, gyermekjólétre 52 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a helyi önkormányzatok, kiegészítő támogatásokra viszont 12 milliárddal többet. A járási szociális feladatokra eközben 62 milliárdot adnak."
Az önkormányzatok 2014. évhez képest gyermekétkeztetésre 5,4 milliárd forinttal több támogatástkapnak, emellett a nyári gyermekétkeztetésre 360 millió forinttal több támogatás jut. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítását pedig további 1 milliárd forintos fejlesztési forrás jut. Az 52 milliárd forintos „csökkenés” nem valódi csökkenés: a cikkben megjelölt jogcím nemcsak gyermekétkeztetést, vagy gyermekjóléti feladatokat szolgált, hanem a szociális segélyezés forrása is volt. Mivel jövőre már nem önkormányzati szinten döntenek a normatív (alanyi jogú) ellátásokról, hanem a járási hivataloknál, ígyakifizetéséhez szükséges forrásokat is át kell rendezni az önkormányzatoktól ehhez a szervhez. Így ebben az esetben csökkenésről nem beszélhetünk, csak az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és előirányzatmozgásról.
"Az MNV is egymilliárddal kevesebbet kap ingatlanvásárlásokra."
A Nemzeti Kastélyprogramról szóló 1633/2014. (XI. 20.) Korm. határozat alapján a jelenleg az MNV Zrt. közvetlen vagyonkezelésében lévő 19 műemlékegyüttes a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagyonkezelésébe kerül át. Ennek megfelelően a jelzett ingatlanok felújítására és fenntartására szolgáló előirányzat összegnek is át kell kerülnie a vagyon fejezetből a Miniszterelnökség fejezetbe (amely tartalmazza a Forster Központ előirányzatait).
"A legnagyobb vágás az állami cégek pumpálásban azonban alighanem az MVM meghiúsult tőkeemelése, egészen pontosan 50 milliárd helyett csak 18 milliárd extra közpénzt kapnak. Az indoklás szerint kiszámolták pontosabban a cég finanszírozási szükségleteit, és igazából elég nekik ennyi is."
Az MVM Csoport számára biztosítandó forrás mértékét befolyásolják a cégcsoport működési környzetetét meghatározó folyamatok (pl. rezsicsökkentés hatása, energiafelhasználás alakulása), illetve a csoport által megvalósítandó feladatok, fejlesztések alakulása. Ezeket a társaság folyamatosan figyelemmel kíséri, és igyekszik minimumra szorítani az államtól, mint tulajdonostól várt finanszírozás összegét, ennek köszönhető az előirányzat csökkentés lehetősége. Az „extra közpénznek” nevezett forrásjuttatás az ország energetikai pozíciója szempontjából hosszú távon is fontos projektekhez kötődik, mint ilyen nem pusztán a társaság, hanem a köz érdekeit is szolgálja.
"A Magyar Fejlesztési Bank viszont kap még 300 millió forintot működésre, az alá tartozó társaságokban pedig összesen 2,3 milliárd forintos tőkeemelést terveznek."
Az MFB-nél jelzett összegek már a benyújtott törvényjavaslatban is szerepelnek, ezek tehát nem többletjuttaások, hanem pusztán a kiadási előirányzatok címrendi áthelyezése történik meg. Az új szabályozás szerint az állami cégek feletti tulajdonosi joggyakorlásból adódó tételek elszámolása a fejezeten belül elkülönítetten, központi kezelésű előirányzatként történik 2015-től. Ezért az MFB tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos tételek ezentúl a Miniszterelnökség fejezetben jelennek meg.
"Ezen felül 4 milliárdos tőkeemelést terveznek a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben is."
A Magyar Gáz Tranzit Zrt. tőkeemelése a benyújtott törvényjavaslatban is szerepel a BM igazgatási kiadásai között. Tekintettel a tulajdonosi joggyakorlásból eredő tételek új típusú elszámolási módjára a módosítás a kiadás címrendi helyét változtatja meg (éppen az átláthatóság érdekében). Csak átrendezésről és nem pluszforrásról van tehát szó.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
