Csak Magyarország nem kéri a Moszkvával kialakult helyzet tisztázását
További Gazdaság cikkek
-
Bemondta a kormány: elképzelhető, hogy üzemanyagárstop jön - Olyan jelentés jött ki az üzemanyagárakról, aminek a kormány nagyon nem fog örülni
- Döntött a Lidl, újabb akciókkal rukkoltak elő
- Elindult a visszaszámlálás: 2 millió otthont érinthet ez a kormánybejelentés
- A kormány három betűt ismételget, ami megváltoztatja a világot
Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel - közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája az MTI-vel.
Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia a nyilatkozatban arra kérte az az Európai Bizottságot, hogy mivel még nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza a kialakult helyzetet Moszkvával.
A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok, Magyarország kivételével, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet - derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.
A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. A bizottság az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni a magyar döntést és annak okait.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait.
Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket. (Bár Magyarország nem írta alá a nyilatkozatot, ma Orbán is hasonlókról beszélt.)
"A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása" - áll a közleményben.
Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására. A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel "a gázellátás új forgatókönyvére".
Korábban az Európai Unió energiaügyi minisztereinek tanácskozása után Maros Sefcovic, a brüsszeli testület energiaunióért felelős alelnöke azt mondta, az Európai Bizottságot az orosz fél semmilyen hivatalos csatornán nem értesítette, hogy letesz a Déli Áramlat megépítéséről, a döntésről Brüsszel csak a sajtóból értesült.
"Az Európai Unió segíteni akar. Az Európai Unió célja, hogy minden tagállam számára megtaláljuk a legjobb megoldást" - hangoztatta Sefcovic.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
