Vilhelmina
11 °C
28 °C

Sokaknak fájna a fizetős elősztráda

DEGER20101116087
2014.12.11. 17:35 Módosítva: 2014-12-11 18:29:47

Jó nagy felháborodást okozott, hogy januártól fizetős lesz az M0-s körgyűrű pár része és a Budapestre bevezető autópálya-szakaszok. Több polgármester is tiltakozott az ügyben. A változásokat részletesen az NFM egy közleményben magyarázta el, ez itt olvasható.

(Az érintett részeket a Portfolio térképen jelölte.)

Megkérdeztük a téma specialistáját, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökét. Dorner Lajos azt mondta, hogy az útdíj kiterjesztése az M0-sra olyan, mint egy antidugódíj.

Betereli az autókat a városba, holott épp az ellenkezője lenne a kívánatos: az elkerülő utakat pont azért építik, hogy az autósok arra menjenek.

Ha pedig a forgalom a városi nem fizetős utakra terelődik, akkor az kaotikus állapotokat, azaz óriáis dugókat okozhat a főutakon. Ez azért is baj, mert a volánbuszok és a BKV-buszok is beragadhatnak ebbe a dugóba, és sokan elkésnek a munkahelyükről.

Dorner szerint a dugót várhatóan az érintett kerületek úgy próbálják majd elkerülni, hogy a határukon egy forgalmi jelzőlámpával tartják fel a forgalmat, ezzel az egész problémát a határon kívülre tolják át. Dorner reméli, hogy ez a javaslat is azon ötletek sorsára jut, amiket az utóbbi időben feldobott a kormány, azaz ezt is visszavonják majd a közfelháborodás miatt.

Kerestük kérdéseinkkel a Budapesti Közlekedési Központot, ahonnan a fővároshoz irányítottak. Telefonon értük utol a Moszkvában hivatalos látogatáson tartózkodó Tarlós Istvánt, de a főpolgármester csak annyit mondott, hogy még tájékozódnia kell a kérdésben, hogy kifejthesse álláspontját. 

Ki lehet fizetni? Ki, csak havi 400 forint

A tervezet egyetlen nem elkeserítő része, hogy a jövő évtől egy-egy megye díjköteles útjait újfajta, e-matricákkal is használhatják az autósok, és ez legalább elég kedvezőre sikerült. Az új éves matrica ára megyénként 5 ezer forint lesz. Ez azt jelenti, hogy akik napi szinten ingáznak az agglomeráció, a közeli kisvárosok és a főváros között, évente egy ötrezesért használhatják majd az eddigi ingyenes szakaszokat. Ez havi bontásban alig több négyszáz forintnál. 

Ez lehet, hogy nem kevés pénz a nagyon alacsony jövedelműeknek, de ők valószínűleg most sem járnak autóval. Valami hasonlóra juthatott a minisztériumi apparátus is amikor leültek ötletelni a drágításról. 

Ennyi pénzért az agglomerációból munkába járók nem térnek át a településeken átvezető mellékutakra

- mondta az MTI-nek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, és bőven elképzelhető, hogy nem téved nagyot.

Persze annak ellenére, hogy biztosan sokan kifizetik majd az ötezer forintot, biztosan lesznek olyanok is, akik majd nem. Az, hogy mennyire maradnak élhetők a fizetős szakaszok melletti agglomerációs települések, azon múlik, hogy hányan döntenek a kerülőutak mellett. Simán elképzelhető, ha csak tízből egy autós mondja azt, hogy akkor ezentúl az ingyenes szakaszt választja, már ettől jó nagy dugók lesznek. De lehet, hogy ennél lényegesen több hasonlóan gondolkodó renitens nem fizető kell a dugókhoz, mondjuk az érintettek harmada. Vagy fele. 

A legnagyobb gond, hogy ezt valójában nem tudjuk. Ahogy valószínűleg a tiltakozó polgármesterek és maga az ötlettel előrukkoló minisztérium sem. És persze a Miniszterelnökség államtitkára sem. 

Úgy tudjuk, hogy a Közlekedéstudományi Intézetnek (KTI) van olyan szoftvere, amin modellezni lehet a forgalmi változások hatásait. Megkérdeztük a KTI-t, hogy ezt megtették-e, illetve ha igen, mik az eredmények? Amint válaszolnak, közöljük. Az NFM-től (a hatástanulmány tanulságai mellett) még sok mást is kérdeztünk: 

  • Készült bármilyen forgalmi modell, ami az elővárosi főutakon januártól várható megnövekvő forgalom hatásait mutatja meg?
  • Milyen urbanizációs/ingatlanpiaci hatásai lehetnek a tervezett változásnak?
  • Mikor válik biztossá a dolog? A jövő évi költségvetés megszavazásakor?
  • Miért csak most, néhány héttel a változás bevezetése előtt értesülhetett a széles nyilvánosság a tervekről, miközben a költségvetési tervezés hónapok óta tart?
  • Van-e bármilyen összefüggés a nettó e-útdíj bevételek tervezetthez képesti elmaradása és a mostani tervek között?
  • Miből gondolják, hogy az ingázók többsége könnyedén kifizeti majd az 5000 (havi 400) forintot?
  • Megkérdezték erről az érintett településen élőket, vagy legalább a települések vezetőit?
  • Hogyan üljenek át az emberek a vonatokra vagy Volán-járatokra, miközben ezek alapos kapacitáscsökkentéséről szólnak a hírek?
  • Milyen hatása lehet az intézkedésnek a főváros környékén kiépült kereskedelmi övezet forgalmára? Terveznek egyeztetést az érintettekkel?

Közöljük a válaszokat, ahogy megjönnek. 

Két éve csak meglepő volt, most sokkoló  

Már 2012 elején felmerült, hogy 2014-ben bevezetik a megtett úttal arányos útdíjrendszert. Akkor még két versengő forgatókönyv volt arra, hogy pontosan hogy is nézzen ki a dolog. Amin már akkor is meglepődtünk: mindkettő azzal számolt, hogy fizetős lesz valamennyi autópálya városi elkerülő szakasza, és fizetni kell majd az M0-s használatáért is.

Értetlenségünknek az volt az oka, hogy a nemzetközi gyakorlatban jellemzően ingyenesek a nagyvárosok elkerülő és bevezető szakaszai, mert ugye így van értelmük.

Akik még jobban megszívhatják 

Az NFM egyébként két dologgal érvel a már említett közleményében:

  • hogy így az azonos szolgáltatási színvonalú utak használatáért az ország minden részében egyformán kell fizetniük a járművezetőknek (magyarul így igazságos), és
  • hogy az új, éves megyei matricák használatával a rendszeresen nagyobb távolságra, több megyehatárt átlépve utazók költségei csökkenhetnek. Például az új lehetőséggel élve a Győr–Budapest vagy a Budapest–Dél-Balaton viszonylaton az eddigi éves 42 ezer forint helyett majd 20 ezer forintért lehet autózni, akárhányszor (magyarul sokaknak ez a megoldás olcsóbb).   

Utóbbi éppen igaz is, csak talán kevesebben vannak a négy megyén át rendszeresen Balatonra autózók, mint a főváros vonzáskörzetéből befelé közlekedők. Ráadásul pont ez az a vonzáskörzet, ahová egy csomó kiskereskedő kiköltözött az elmúlt húsz évben.

Ha azt el is fogadjuk, hogy az ingázók egy része tényleg nem mond le a gyorsforgalmi utakról évente ötezer forintért, az már jóval valószínűbbnek tűnik, hogy sokan nem mennek majd ki mondjuk szombat délelőtt a budaörsi IKEA-ba rongyszőnyegért, kristálypohárért és olcsó hotdogért, ha ez plusz ötezer forintjukba fáj.

Meg is kerestünk az érintett láncok közül párat, cikkünk megjelenéséig a Tescotól jött válasz, annyi, hogy tanulmányozzák a dolgot. A Pénzcentrum azt írja, hogy korábbi kérdésükre az IKEA azt a szintén semleges választ adta, hogy

vizsgálják a jogszabályi változás lehetséges hatásait és következményeit. 

Az IKEA azért is vizsgálódhat nagyon, mert nemrég jelentette be egy új áruház felhúzását Soroksáron, ami ugye pont egy januártól fizetős szakasz mellett van. Most persze az ötlet frissessége miatt csak találgatunk, de simán elképzelhető, hogy a körgyűrű fizetőssé tétele ezt a beruházást is veszélybe sodorja. 

Ezek a cégek a plázastop miatt ráadásul a belváros felé is csak engedéllyel tudnak terjeszkedni, ráadásul az utóbbi hetek több szabályozói változása is nagyon kedvezőtlenül hat rájuk (EKAER, vasárnap zárva tartás, 50 milliárdos nettó árbevétel fölötti nyereségesség 2018-tól, megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj). 

És milyen lesz az agglomerációban élni? 

Kicsit rosszabb. Például a nagyobb forgalom és zaj miatt. Ugyanis könnyen lehet, hogy sokan nem mondanak le az olcsó IKEA-virsliről, de az ötezrest sem akarják majd kifizetni. Ők biztosan az ingyenes elkerülőket választják, ahol a belső utakon szépen megugrik majd a forgalom és a zajterhelés. A Portfolio szerint az új díj miatt megnövekedhet a teher Dunaharaszti, Fót, Budaörs, Törökbálint és Érd esetében is. 

Az ingatlanpiacon is éreztetheti a hatását a dolog, főleg azokon a részeken, amit az árérzékeny, kevésbé evidens módon autóval közlekedő rétegek választanak. A főváros körül a délkeleti, déli illetve az északi és keleti szektorok számítanak olcsóbbnak, itt akár kisebb lakáspiaci lefulladás is jöhet, míg a nyugati és északi részek a drágábbak, ott kevésbé érezteti majd a hatását a dolog.

És Budapest külsőbb kerületeiben is visszaeshet a lakásvásárlási kedv, mert a fizetős pályaszakaszokat elkerülő, az alsóbbrendű utakat elözönlő, agglomerációból ingázók erősen megterhelik majd az egyéb útvonalakat. Ez persze majd sokkal nagyobb zaj- és környezeti terheléssel járhat az ott lakóknak. Akár az is előfordulhat, hogy megfordul a kiköltözési kedv, és a jövőben már nem Budapest adja majd az embereket az agglomerációnak.