Arnold, Levente
17 °C
27 °C

A mi pénzünkből történtek az év legnagyobb üzletei

2014.12.29. 08:38
Az év legnagyobb magyarországi üzletei közt túlnyomórészt államosításokat találunk, elég sok közpénz ment a kormány mozgásterének növelésére, főleg a legyengített pénzügyi szektorban. De az állam saját kézbe kívánt venni metrófelújító vagy műsorszóró céget is. Közben elindult a Legogyár, és mégsem lett Töröcskei szabálytalanságoktól teli bankjáé a Raiffeisen.

Az elérhető nyilvános információk és becslések alapján összeállította a Budapest Business Journal az év legnagyobb magyar üzleteit. Egészen pontosan méretben a legnagyobbakat, különválasztva az államosításokat és a hagyományos piaci lépéseket.  

Szépen nőtt az állam

2014-ben még tovább erősödött a kormány újraállamosító szándéka, ők messze legnagyobb felvásárlók nálunk. Már bőven nem csak a teharautófűtómű-gyártásban vagy a profi focicsapatoknál kellett komolyan megnövelnünk a kormány mozgásterét, hanem ahol csak lehetett.

DBELO20110920026
Fotó: Beliczay László

Már Matolcsy elmondta, hogy önként akarják majd a cégek odaadni az államnak a tulajdonrészüket "mert olyanok lesznek a feltételek". Ezt Varga Mihály is hűen követte, ő mellé arról beszélt, hogy az államosítási láz nálunk nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem „korrekció”.

Lett még pár állami bank

Nagy bevásárlás volt az MKB bank megvétele. Mintegy 17 milliárd forintért vettük meg az egyik legveszteségesebb magyar bankot, cserébe a tulajdonos Bayerische Landesbank lemondott a 84 milliárdos követeléséről a magyar bankkal szemben. A cégnek a borzasztó projekthitelei mellett azért általánosan rendben lévőnek tartott vállalati hitelei és egész jónak számító lakossági ügyfélköre volt. Persze többek közt a kormányzati intézkedések is segítettek legyengíteni a céget.

A BayernLB-nek az Európai Bizottság egyik döntése miatt muszáj volt eladni a magyar leánybankját, tavaly már, hogy ezt megkönnyítsék, a bank feldarabolása mellett döntöttek. Korábban azonban az OTP-t pletykálták vevőként. (A bank történetéről itt olvashat részletesebben, a magyar banktörténelem legfurcsább vállalati himnuszát itt hallgathatja meg.)

Lázár felfedezése

Lázár János az MKB államosítása kapcsán próbált új impulzust adni a menedzsment-tudományok hazai ágának. A Figyelőnek adott interjújában azt a meglátását fejtette ki, hogy nem kizárólag akkor lophatnak szét, vagy irányíthatnak pocsékul egy céget, ha az állami kézben van. Hanem néha máskor is. 

Decemberben aztán jött a hír, hogy a Budapest Bankot is államosítjuk a GE-től, ami viszont egy sokkal jobban irányított banknak számított. A bevásárlás összege itt még nincs meg, de a két államosított bankot majd összevonjuk, és így a második legnagyobb magyar bank fog létrejönni. Az egészet a végén pedig az állami tervek szerint majd újra eladjuk valakiknek.

Eldőlt a takarékok sorsa

Évek óta tartott, ahogy átalakítottuk a szabályozást, államosítottuk, aztán visszaprivatizáltuk a takarékszövetkezetek ernyőszervezetét, a Takarékbankot. Orbán "átfogó hadműveletnek" és nemzetstratégiainak minősítette az egész ügyet, úgyhogy a versenyhivatal ezt nem vizsgálhatta, az MNB felügyeletként engedélyezte. Ennek eredményeképp az FHB, a Magyar Posta és a Takarékok szorosan együttműködve fognak majd fellépni. 

Az Index egyébként a CEMP Csoport tagja, igazgatóságának elnöke Spéder Zoltán, aki az FHB-t is vezeti.

Jelentősebb állami bevásárlás volt még némileg ehhez is kapcsolódóan, hogy a Posta megvette az az FHB Bank 49 százalékát 28,5 milliárd forintért. 

Megvettük még a több hazai bank tulajdonában lévő Giro Zrt.-t is. A lakossági és vállalati átutalásokat bonyolító elszámolócég 9,5 milliárdért az MNB-hez került

És még számos egyéb

A kormány az Antenna Hungáriával magához vette a műsorszórás lehetőségét, a digitális átállás után újra tudnak itt is hatni a kereskedelmi tévékre. A cég birtokolja ugyanis a digitális sugárzási jogokat. A cégnek érdekes a privatizációs története is, még a szocialisták adták el 46,7 milliárd forintért a Swisscomnak, ők viszont két év múlva már 80,7 milliárdért tudták eladni a francia műsorszóró Télédiffusion de France-nak. Most egy azóta jócskán megváltozott piacon vették vissza a céget 56 milliárdért a régióból kivonuló franciáktól, de volt annyira drága, hogy módosítani kellett miatta a költségvetést év közben.

Államosítottuk 6,9 milliárdért a nemzetstratégiai Bombardier-t is, a cég telephelyén metrókocsikat gyárthatunk és újíthatunk fel, az NFM csak annyit árult el erről még, hogy így biztosan megmaradnak a munkahelyek.  

Nagy port vert fel a Welt 2000 államosítása, a korábbi tulajdonos az adásvétel után másnap meghalt. Barátai szerint eléggé megviselte, hogy el kellett adnia a cégét az államnak. Az is szerepet játszhatott, hogy nem sokkal előtte hirtelen a NAV szállt ki hozzájuk fegyveresekkel és elkobozták a holmijait. Korábban már Bajnai-kormány is szívesen államosította volna a céget, de nekik nem adták el.

Furán vettük meg

A Welt 2000 ugyanakkor egy érthetetlen módon aranytojást tojó tyúk volt, ők voltak a tulajdonosai az EMIR-nek. Ez volt az a szoftver, amelyik Magyarország EU-csatlakozása óta kezelte a brüsszeli pénzek pályáztatását és elosztását. Valamiért viszont a forráskód nélkül vette meg az állam, azaz később bármiféle érdemi módosítást a rendszerben csak a Welt 2000-rel lehetett elvégeztetni, amiből nagyon jól ment a vállalatnak.

41,8 milliárdért eladta a főváros a Főgázt a az államnak, pedig 2009-ben még a 100 milliárdos értékesítés tervét is ellenezte a jelenlegi városvezetés. Az állami közműszolgáltatóhoz fog kerülni a végül az MFB tulajdonába adott, 820 ezer embert ellátó gázszolgáltató. A cég kisebbségi részesedéséért 41 milliárdot fizettünk ki a német RWE-nek szintén idén.  

Viszlát, Lukoil

Az államot nélkülöző üzletek közül például a Lukoil benzinkutak eladása volt nagyobb volumenű. A 2003-ban bejövő cég most kivonul a környező országokból is, 44 csehországi töltőállomását a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft vehette meg, a 75 magyar és a 19 szlovákiai kút pedig a Norm Benzinkúté lesz. 

A Norm Benzinkutat egyrészt az IMFA Petroleum Kft. ellenőrzi, amelynek Fazakas Imre (a magyarországi Jukosz volt első embere) a tulajdonosa, másrészt a Benczúr 13. Kft., amely viszont a Közép-Amerikában lévő belizei székhelyű Normeston Ltd-é.

Kivonul a Citibank is 2015 végéig 11 országból, pontosabban a lakossági üzletágból. A régióból Csehországot hagyják még ott, mert inkább azokra az országokra koncentrálnak, ahol lesz értelmezhető növekedés a következő években.

Komoly fejlemény volt még, hogy eladták a Sanoma médiaportfólióját is a magyar tulajdonú Centrál csoportnak, ami így rögtön a második legnagyobb magyar médiavállalkozás lett. Legnagyobb az egyesülő Axel Springer – Ringier produkció lehet. 

Érdemes még kiemelni az év egyik legnagyobb zöldmezős beruházását, ugyanis a világ legnagyobb Legógyárát húzta fel a cég Nyíregyházán.

A legérdekesebb a lehetőség idén jó eséllyel az lett volna, ha Töröcskei István bankja, a Széchenyi Bank tényleg felvásárolja a náluk két nagyságrenddel nagyobb Raiffeisent. Azóta kiderült, hogy Töröcskei a saját cégeibe öntötte a pénzt, megtámogatta őket jócskán az állam, aztán becsődöltek. A betétesek 7,5 milliárd forintjukra már valószínűleg keresztet vethetnek, az Országos Betétbiztosítása Alap persze helytáll a károkért.

Az év racionálisan legnehezebben indokolható befektetését pedig alighanem Matolcsy Györgynek és az MNB-nek köszönhetjük. Már a jegybank ingatlanvásárlási láza is elég kevéssé nyílt motivációjú, de az még ebben a mezőnyben is jelentős teljesítmény volt, hogy sikerült a meghirdetett áránál nagyjából másfél milliárd forinttal drágábban megvenniük az Eiffel Palace irodaházat a titkos offshore tulajoktól.