326 forint az euró, 378-ig drágult a svájci frank

A svájci jegybank ma elengedte az euróval szembeni árfolyamküszöbét. Ennek eredményeként a forint elképesztően nagyot esett a frankkal szemben, a legmagasabb kötés a Bloomberg szerint 378 forinton született. Emellett néhány perc alatt a frank csaknem 30 százalékkal drágult az euróhoz képest, a mélypontja 0,8052 frank/euró volt. A frank rövid időre 25 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, ekkor 0,8900 frank ért 1 dollárt. Az euró árfolyama délelőtt 327,60 forinton érte el csúcspontját, a korábbi csúcs 2012. január elején volt, akkor 324,27 forinton történt a legmagasabb jegyzés.

A Buda Cash adatai szerint az első pánikszerű piaci reakció után sem rendeződött vissza a piac: dél környékén 310 forint körüli árat is kellett fizetni a frankért. Fontos megjegyezni az aktuális mozgások kapcsán, hogy a svájci frank-forint piacán nagyon sok árjegyző felfüggesztette a jegyzést, ahol mégis van, ott a meghirdetett árfolyam nem valamiféle közvetlen kereslet-kínálati állapotot tükröz, hanem az euró-frank és euró-forint árfolyamokból adódik egy keresztárfolyam, írja a Portfolio.hu. Amennyiben ez az euró-frank árfolyam stabilizálódik, akkor a technikai jegyzések érvényesek lesznek, vagyis a frank tartósan 300 forint fölött marad.

A frank brutális drágulása az utcai pénzváltókat is elérte. Az Exclusive Change egy váltóhelyén azt mondták telefonos érdeklődésünkre, hogy most éppen 450 forintért lehetne frankot venni náluk, az új árfolyamot 11 óra után nem sokkal kapták meg a központjukból.

A lakáshitelesek ezt megúszták

A frank erősödése a magyar devizahitelesek közül nem érinti azokat, akikre vonatkozik a forintosítás. Azonban tömegek vannak, akikre nem vonatkozik. 

 A Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai alapján ilyen, nem jelzálog-fedezetű devizahitelből nagyjából 377 ezer van Magyarországon, ezek teljes összege 540 milliárd forint; ez átlagosan 1,4 millió forintos szerződésenkénti hitelösszeget jelent.

Ebből 288 ezer darab hitelszerződés – összesen 260 milliárd forint értékben – a bankoknál van, a többi pénzügyi vállalkozásoknál. Nem forintosították például az autóhiteleket, bizonyos személyi kölcsönöket vagy a vállalkozások által felvett devizahiteleket sem. Ez utóbbiakat mondjuk sokan egyszerűen lecserélték az elkéspztően olcsó állami, NHP program keretében forinthitelre.

A részvényárfolyamok is esnek, nemcsak a budapesti tőzsdén, hanem szerte Európában. A svájci részvényindex mintegy 7 százalékos mínuszban van, nálunk az OTP több mint 4 százalékos esése húzza le a tőzsdeindexet, a bankrészvény árfolyama több mint 5 milliárd forintos forgalomban 3500 forint alá került.

Miért lépett az SNB? 

Az 1,20-as árfolyamküszöböt a svájci jegybank (SNB) 2011. szeptember 6-án vezette be. A SNB úgy szögezte 1,20-hoz az euróval szemben a frankot, hogy a sávhatár környékén folyamatosan eurót vett frankért, megfordítva: frankot adott el az euróval szemben. Ezzel tudta gátolni, hogy a svájci pénz túlerősödjön, persze csak komoly költségek mellett. Ezt mégis azért vállalta, mert a válság éveiben sokan a biztonságos menedéknek tartott svájci frankba menekítették a pénzüket, ami miatt jelentős és folyamatos vételi erő jelentkezett a frankpiacon.

A túlértékeltséget alapvetően azért akarta az SNB és a svájci gazdaságpolitika gátolni, mert attól tartottak, hogy ezzel az ország külső versenyképessége romlik.

Igaz, az árfolyamküszöb eltörlésének bejelentésével együtt a jegybank kamatvágást is bejelentett, a banki betétek után látra szólóan -0,75 százalékra vitte le a kamatot (ez lett a Svájcban alkalmazott kamatsáv alja), hogy a vételi erőt tompítsa. Ez viszont csak nagyon mérsékelten sikerült, ami az alábbi ábra harmadik sorában jól látszik: a bejelentést követően az eddig 1,20-as árfolyamszint egy az egyhez arányúvá vált az euróval szemben. Ezt az eladási hullámot sínylette meg a forint és minden feltörekvő deviza is. 

A svájci jegybanki vezetők közleményben indokolták, hogy most miért döntöttek úgy, hogy a felértékelődés már egyáltalán nem probléma. Szerintük 1,2-es euró-átváltás akkor volt indokolt, amikor igen komoly bizonytalanság volt a világban, mindenki frankot akart venni, most pedig már kevésbé áll fenn ez a helyzet. Másrészt az euróhoz kötött árfolyam az euró dollárhoz képesti leértékelődése miatt már káros a svájci gazdaságnak, ezért elengedték.

A dolog azért is érdekes, mert az eurózóna irányítói éppen az euró gyengítésére (a defláció letörésére) készülnek, ami a frank felértékelődését tartóssá teheti. A svájci jegybankárok azért közölték azt is, hogy figyelik az eseményeket, és készek beavatkozni azaz frankot venni vagy eladni, ha bármilyen helyzet ilyesmit indokolna. Délután mindenesetre valószínűleg többet fognak modnani, hiszen a svájci frank brutális, hirtelen erősödése elég rossz hír a svájcból exportáló vállalaotknak, hiszen nekik a költségeik inkább frankban jelentkeznek, a bevételeik pedig nem.

Elemzők szerint

A döntés utáni első órákban sem mondtk sok meglepőt az elemzők. Az egyik állítás, hogy a döntés erősítheti a frank befektetési-menedék jellegét. A svájci deviza így előrébb kerülhet az értékálló, biztonságos befektetések rangsorában, a piaci szereplők pedig az eddiginél kevésbé koncentrálnak a hasonló funkciójú egyéb eszközökre, például az aranyra, ami így lefelé veheti majd az irányt - ettől függetlenül napon belül egyelőre drágul az arany, itt nyilván a hosszú távú tendenciát érdemes majd figyelni. 

Arra számítok, hogy az euró-frank árfolyam 1 és 1,05 között lesz, ha megnyugszanak a kedélyek – fogalmazott a Saxo Bank vezető közgazdásza, Steen Jakobsen. Az elemző szerint a döntés minden bizonnyal a svájci növekedés és az inflációs várakozások közép- és hosszú távú védelmét szolgálja, és megjegyezte: ez a lépés egy ébresztő volt, és egyben visszaigazolása annak az előrejelzésüknek, hogy

2015-ben nagyobb piaci mozgások kezdődnek.