Béla
12 °C
27 °C

Rákaptunk a csipszre, a vodkára és a pralinéra

2015.01.20. 12:05

Értékben 5 százalékkal több ételt veszünk, mennyiségben 4 százalékkal többet, mint tavaly. Ezt onnét lehet tudni, hogy egy 2013. december és 2014. november közti Nielsen-kimutatást szemlézett az MTI. 

Nem nevel a csipszadó, drága sajtokat veszünk

A legnagyobb forgalmú kategóriák közül a sajt és a tejföl 10-10 százalékkal nőtt értékben, egyébként pedig több italt is veszünk, szénsavas üdítőitalból 5 százalékkal, ásványvízből 7 százalékkal, mindenféle gyümölcsléből 12 százalékkal vásároltunk többet, mint egy évvel korábban.

Ezenkívül a Nielsen szerint kiemelkedő növekedést ért el például a vodka és a praliné 10-10, valamint az energia- és sportital 16 százalékkal.

Mennyiségben a pralinéból (11 százalékkal), energia- és sportitalból (12 százalékkal) és a csipszből (15 százalék) adtak el sokkal többet, mint tavaly.

Ezek csipszadókötelesek, ezek szerint a kormány táplálkozási irányelvei egyelőre kevéssé működnek kizárólag az adórendszeren keresztül ösztönözve.  A taurin és koffein elkergetése az energiaitalokból pedig úgy tűnik, hogy eddig további fogyasztásbővülés mellett történt. 

Matolcsyék nagy taurinhajszája

Az egészséges táplálkozás elősegítésére fogadták el 2011-ben a csipszadót, amely többek közt megadóztatta az energiaitalokat. A törvény kezdetben a hozzáadott koffeinnel határozta meg az energiaitalokat. Válaszul a cégek azzal reagáltak, hogy a meghatározott szint alá csökkentették a koffeintartalmat. Erre a kormány módosította a törvényt, a taurinra hegyezve ki a szabályozást. Amire az energiaital-gyártók kivették ezt a vegyületet, ezzel kerülve el az adót. A harmadik módosítás után, amely mindenfajta koffeinhez hasonló vegyületre szállt rá, vált gyanússá, hogy a kormány a célja esetleg nem is az egészség védelme, hanem hogy megadóztassák a gyártókat.

Hiába a plázastop is, nagy boltokban vásárolunk

A legkisebb 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. A 201-400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos részesedése, ugyanakkor a 2500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 28-ra csökkent. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2500 négyzetméteres boltok piacrésze nőtt így 36-ról 38 százalékra.

A régiók piaci részesedése változatlan maradt, a centrumra továbbra is 33 százalék jut az értékben mért eladásokból. Északkeletre 20, északnyugatra 19, délkeletre 16, míg délnyugatra 12 százalék.