Judit
2 °C
7 °C

Rákaptunk a csipszre, a vodkára és a pralinéra

2015.01.20. 12:05

Értékben 5 százalékkal több ételt veszünk, mennyiségben 4 százalékkal többet, mint tavaly. Ezt onnét lehet tudni, hogy egy 2013. december és 2014. november közti Nielsen-kimutatást szemlézett az MTI. 

Nem nevel a csipszadó, drága sajtokat veszünk

A legnagyobb forgalmú kategóriák közül a sajt és a tejföl 10-10 százalékkal nőtt értékben, egyébként pedig több italt is veszünk, szénsavas üdítőitalból 5 százalékkal, ásványvízből 7 százalékkal, mindenféle gyümölcsléből 12 százalékkal vásároltunk többet, mint egy évvel korábban.

Ezenkívül a Nielsen szerint kiemelkedő növekedést ért el például a vodka és a praliné 10-10, valamint az energia- és sportital 16 százalékkal.

Mennyiségben a pralinéból (11 százalékkal), energia- és sportitalból (12 százalékkal) és a csipszből (15 százalék) adtak el sokkal többet, mint tavaly.

Ezek csipszadókötelesek, ezek szerint a kormány táplálkozási irányelvei egyelőre kevéssé működnek kizárólag az adórendszeren keresztül ösztönözve.  A taurin és koffein elkergetése az energiaitalokból pedig úgy tűnik, hogy eddig további fogyasztásbővülés mellett történt. 

Matolcsyék nagy taurinhajszája

Az egészséges táplálkozás elősegítésére fogadták el 2011-ben a csipszadót, amely többek közt megadóztatta az energiaitalokat. A törvény kezdetben a hozzáadott koffeinnel határozta meg az energiaitalokat. Válaszul a cégek azzal reagáltak, hogy a meghatározott szint alá csökkentették a koffeintartalmat. Erre a kormány módosította a törvényt, a taurinra hegyezve ki a szabályozást. Amire az energiaital-gyártók kivették ezt a vegyületet, ezzel kerülve el az adót. A harmadik módosítás után, amely mindenfajta koffeinhez hasonló vegyületre szállt rá, vált gyanússá, hogy a kormány a célja esetleg nem is az egészség védelme, hanem hogy megadóztassák a gyártókat.

Hiába a plázastop is, nagy boltokban vásárolunk

A legkisebb 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. A 201-400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos részesedése, ugyanakkor a 2500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 28-ra csökkent. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2500 négyzetméteres boltok piacrésze nőtt így 36-ról 38 százalékra.

A régiók piaci részesedése változatlan maradt, a centrumra továbbra is 33 százalék jut az értékben mért eladásokból. Északkeletre 20, északnyugatra 19, délkeletre 16, míg délnyugatra 12 százalék.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?