Gergely
4 °C
23 °C

Ezeket a cégeket államosíthatják

2015.02.03. 11:15 Módosítva: 2015.02.03. 11:59
Már zajlik az állami söprögetés előkészülete, január közepén közzétették azoknak a cégeknek a listáját, amelyek kisebbségi tulajdonosait kipöckölhetik, ha akarják. A két fő célpont az MVM és a Főgáz lehet, de ezeken kívül közlekedési cégek és vízművek is szóba jöhetnek.

Elindult a visszaszámlálás, közzétették azoknak a cégeknek a listáját a cégközlönyben, amelyeknél kitehetik a nem állami tulajdonosok szűrét. A több mint 90 százalékban állami tulajdonú vállalatokban a kisrészvényesek kiebrudalására a kormány szerint stratégiai érdekek és az ellátás biztonsága miatt van szükség. A kisrészvényesek politikai motivációt látnak a háttérben, szerintük a kormány a lépéssel a kézi vezérlést szeretné erősíteni és az átláthatóságot csökkenteni. Ha nem marad külső ember a nagy állami cégek közgyűlésében, szerintük a civil ellenőrzés is gyengébb lesz.

Titkokat féltenek

Az MVM az egyik célpont

Az MVM-ben a kilencvenes években sokan tulajdont szereztek, de miután elmaradt a cég tőzsdére vitele, csak néhány papír maradt kisrészvényesek kezében. Jelenleg hét magánszemély, három önkormányzat, és három gazdasági társaság kezében van MVM-részvény, tulajdonuk együttesen 0,13 százalék.

Úgy tudjuk, a kicsik közül a közgyűléseken rendszeresen nagyjából hatan szoktak részt venni, az önkormányzatok közül az óbudai és a tatabányai, a magánszemélyek közül pedig a Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás, illetve Jászay Tamás, aki az RWE képviselője. A cégek közül pedig leginkább a Szent György Lovasclub, amely Mártha Imre tulajdonába tartozik. Korábban Mártha és Korányi is a huszadik századi erőszakos államosításokhoz hasonlította a kormány akcióját. 

Korábban az MVM-et és a Főgázt emlegették mint azt a két céget, amelyekre ezt a szabályt kitalálták, mindkét vállalatban akadnak olyan kistulajdonosok, akiket a menedzsment és a többségi tulajdonos egy ideje szívesebben látna a kapukon kívül. Közülük többen más cégek, gyakran versenytársaknak a képviselői, akik a közgyűléseken érzékeny üzleti információkat tudhattak meg az állami cégek működéséről.

De akadnak köztük olyanok is, akik egyszerűen hobbiból vagy állampolgári érdeklődésből próbálták közelebbről követni egy-egy állami óriáscég döntéseit. És van köztük szép számmal olyan is, akik a cég alkalmazottjaként, menedzsereként ösztönzésként kapott korábban részvényt, illetve tulajdonosként szerepelnek önkormányzatok is.

Vízművek és Volán-társaságok

Az érintett állami cégek köre azonban túlmutat a Magyar Villamos Műveken és a nemrég megvásárolt Főgázon. Januárban a cégközlönyben már közzé is tették azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket a fenti két cégen kívül bevonhatnak a nagy tisztogatási akcióba; január 23-án indult az óra, innentől számítva maradt az állami anyavállalatoknak százhúsz napjuk arra, hogy kivásárolják a kicsiket. Önmagában a kivásárlás nem kötelező, csak egy lehetőség, az az államon múlik, hogy él-e vagy nem a vételi jogával. Sejthetően több cég esetében erre nem is lesz szükség.

Mint arról már korábban írtunk, a kormányt a törvényjavaslat indoklása szerint az zavarja, hogy ezen a néhány részvényesen keresztül kiszivárognak a kereskedelmi-üzleti titkok. És mivel a cég közérdekű tevékenységet végez, szerintük jogilag megtehetik, hogy kiteszik a kisrészvényesek szűrét – ha tetszik nekik, ha nem. Természetesen a részvényekért az állam pénzt fizet a tulajdonosoknak, beleegyezésüket azonban nem kéri a tranzakcióhoz.

Milyen cégek jöhetnek még szóba az államosításnál? A Főgázon, az MVM-en és az MVM cégein (Vértesi Erőmű, Paks) kívül a cégközlönyben egy sor vízmű- és volántársaság nevét is közzétették.

Dunántúli Regionális Vízmű

Ők Észak-Pest megye 68 településén szolgáltatnak ivóvizet, és negyven település szennyvizének elvezetéséről és tisztításáról is gondoskodnak. Mindent egybevéve pedig Pest, Nógrád és Komárom-Esztergom megyéhez tartozó 121 településen több mint 600 ezer embernek szolgáltatnak. A céget még 1928-ban alapították, a részvénytársaság 1993-ban jött létre, miután a korábbi állami vállalatot átalakították.

 

Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ

Központja Szombathelyen van, ennek a cégnek az irányítása alatt működnek Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye volánbuszai. A társaság a Bakony, Balaton, Kisalföld, Somló, Vasi és Zala Volán Zrt.-k többségi tulajdonosaként 1390 buszt, és 27 buszállomást üzemeltet, összesen 4161-en dolgoznak a cégnél, árbevétele 2012-ben 32,6 milliárd forintnál is több volt. 17 településen még a helyi közlekedést is a hozzájuk tartozó buszok biztosítják, például Győrben, Sopronban, Ajkán, Keszthelyen, Nagykanizsán, Zircen, Pápán.

Tiszamenti Regionális Vízművek

Néhány év alatt a cég működési területe közel hatszorosára nőtt, jelenleg kétszázöt településen tevékenykedik, ahol 590 990 fogyasztót látnak el ivóvízzel és 262 272 fogyasztó által kibocsátott szennyvizet vezetnek el. A társaság hat megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Heves, Csongrád, Pest) tevékenykedik. Jelenleg 99,89 százalékban van az állam kezében.

Északdunántúli Vízmű

Ők is ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel, szennyvíztisztítással foglalkoznak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn kívül a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonos. Működési területén Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyékben 85 településen 290 ezer embernek szolgáltatnak ivóvizet, 66 településen 260 ezer embernek vezetik el a szennyvízét.

 

Észak-magyarországi Regionális Vízmű

A kazincbarcikai székhellyel működő cég Borsod megyében, Nógrád megye északi részén és a Mátrában szolgáltat ivóvizet, végez szennyvíztisztítást és -elvezetést. A cég csak 99,94 százalékban az államé, honlapja szerint jelenleg 83 önkormányzat is tulajdonos.

Dél-alföldi Közlekedési Központ

Az MNV Zrt. szerint ez is már 100 százalékos állami tulajdonban van, de szerepel a potenciálisan kisöpörhető cégek listáján. A Dél-alföldi régióban szolgáltatnak, a Bács Volán, Körös Volán, Kunság Volán, Tisza Volán beolvadásával jött létre. 

Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ

A közlekedési központ létrejöveteléről 2012 novemberében döntött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a többi öt régiós központi társasággal együtt, az Agria, a Hatvani, a Jászkun, a Mátra és a Nógrád Volán került hozzá.

Duna Menti Regionális Vízmű

A cég 1962-ig városi vízműként működött, aztán a Dunakanyarban kezdett szolgáltatni, a jogelőd állami vállalatot aztán 1993-ban alakították részvénytársasággá. 40 milliárd forint értékű önkormányzati tulajdonú víziközművet üzemeltetnek, valamint további 12 milliárd forint értékű víziközműveket a tulajdonos önkormányzatokkal kötött szerződések alapján működtetnek.

 

Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ

Komárom-Esztergom megyében és Fejér megyében működtetik a volánbuszokat, vannak helyközi járatai és helyi járatai, végeznek karbantartást és külső megrendelők buszait vizsgáztatják is. Az MNV honlapja szerint a cég már most is száz százalékban az államé, ennek ellenére szerepel a listán.