Miről beszéltek ma Brüsszelben? A magyar áfacsalásokról

2015.02.04. 17:26 Módosítva: 2015.02.04. 17:26
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szervezett konferenciát az Európai Parlamentben az európai áfacsalásokról. A brüsszeli esemény egyik díszvendége pedig a magyarországi áfacsalási botrányt kirobbantó Horváth András volt. A résztvevők hosszan kielemezték, hogy nincs csodafegyver, de többet kéne tenniük az EU-tagállamoknak. Persze ez nehéz, ha a korrupció a kormányzati szinten is jelen van.

Az, hogy korrupcióra hivatkozva kitiltottak magyar vezetőket az Egyesült Államokból, mutatja, hogy ezekkel az ügyekkel a legmagasabb szinten is foglalkozni kell.

Ezt nem egy lelkes magyar ellenzéki politikus jelentette ki, hanem egy jobboldali német politikus száján csúszott ki szerda délután Brüsszelben.

Ingeborg Gräβle, a CDU EP-képviselője és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának az elnöke azon az áfacsalásokról szóló konferencián elemezte a magyar helyzetet, amelyet Jávor Benedek, a PM EP-képviselője szervezett.

Az európai áfacsalásokról szóló brüsszeli eseményen kiemelt téma volt Magyarország és Románia, és a magyarországi visszaélések helyzetét Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet vezetője, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Horváth András, egykori NAV-dolgozó mutatta be a résztvevőknek. A román tapasztalatokról pedig Paul Dumitriu a Nemzeti Antikorrupciós Igazgatóság szakértője beszélt.

Rajtuk kívül több nemzetközi tisztségviselő sajnálkozott a szörnyű adóügyi helyzeten: Fabiola Annacondia, a Nemzetközi Pénzügyi Dokumentációs Központ (IBFD) áfaügyekkel foglalkozó csoportjának a vezetője, Carlo van Heuckelom, az Europol vezetője és Donato Raponi az Európai Bizottság áfaügyekkel foglalkozó képviselője tartott előadást.

Miközben a tagországok képviselői elsősorban az összehangoltabb és szigorúbb uniós fellépéstől várnának eredményt, addig az EU-s szervek képviselői azt hangsúlyozták, hogy az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépést éppen az nehezíti, hogy az EU-s államok között nincsen egyértelmű konszenzus abban a kérdésben, hogy mi lenne a jó megoldás. Ezen kívül olyan alapvető adatokat nem kapnak meg az egyes nemzetektől, amelyek a közös fellépés alapját jelenthetnék.

A tagországoknál pattog a labda

- mondta ki a megúszós varázsmondatot Raponi, aki szerint számos olyan jogi lehetőség már most is adott az együttműködésre, amit nem használnak ki a tagországok.

Fabiola Annacondia szerint egyébként az unió már most is számos olyan lépést tett, amely segítik a közösségi fellépést

az uniós szinten 177 milliárd eurós kárt okozó áfacsalások ellen.

Ilyen például az országok hatóságai közötti információcsere támogatása, vagy az, hogy egy-egy termékcsoportra gyorsabban engedélyezik a fordított áfa bevezetését. Hosszú távon számos tennivaló van még, bár az eszköztár nem végtelen - hangzott el egy általános javaslat.

Nincs csodafegyver

Hiába emlegetik sokat például a fordított áfa előnyeit, az sem csodafegyver. Erről most is sok szó esett. Amellett, hogy a széleskörű bevezetése szigetszerűen nem, legfeljebb összeurópai szinten képzelhető el, Donato Raponi azt mondta, egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy ez hosszú távon is eltántorítaná az áfacsaló bűnözőket.

Gyakran felvetett ötlet az is, hogy az áfacsaló láncolat minden tagja feleljen a láncban elkövetett csalásért, hogy közelítsék egymáshoz jobban az egyes országok kulcsait, valamint az, hogy a strómanok helyett a valódi haszonélvezőkre koncentráljanak, a megvalósításnak azonban számos elvi és technikai akadálya van. Arról nem is beszélve, hogy ha a korrupció kormányzati szinten jelen van, nehéz a szabályozástól várni a változást.

Ingeborg Gräβle a magyar résztvevők eladása, többek közt a Horváth András "évente ezermilliárdos, intézményi szinten szerveződő, a multikat kímélő" magyar áfacsalásról szóló beszámolója után azt mondta, nagyon fontos lenne, hogy többet megtudjunk a magyar helyzetről, de az elhangzottak nem győzték meg, több tényre lenne szükség.

Horváth András valóban nem említett sok újdonságot a magyar újsághíreket követők számára. Az egyik legfontosabb mondanivalója azonban az volt, hogy az országok adópolitikáját jobban össze kellene hangolni, az EU-nak pedig figyelnie kellene arra, hogy Magyarországon "a bejelentők védelme gyerekcipőben jár". Őt például folyamatosan üldözik, és eljárást is indítottak ellene, mióta nyilvánosan beszélt a NAV-nál történő esetleges visszaélésekről.