Miért nem lett nagyon olcsó a benzin?
A 95-ös benzin árának változásán látszik, hogy az nagyjából követi a fő alapanyagának árváltozását, még ha sokat is puhít a változáson. A Brent nyersolaj ára az elmúlt évben valóban nagyot, 46,92 százalékot esett, egy hordóért (nagyjából 159 literért) tavaly februárban még 108,8 dollárt, vagyis akkori árfolyamon 24 744 forintot kellett fizetni, ma viszont csak 58,19 dollárt, 15 749 forintot.
A 95-ös benzin literjének kiskereskedelmi ára ugyanebben az időben 19 százalékot csökkent, 410 forintról 333,9 forintra. Ez nő majd szerdától 345-346 forintra, ami még mindig 15,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt.
A benzin ára részben azért nem egy az egyben követi az olaj árát, mert a forint ugyanez alatt az idő alatt több mint 19 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, így a magyar sofőrnek annyival többe kerül a világpiacon amúgy egyre olcsóbb nyersolaj és az abból feldolgozott termékek. A termelői ár, vagyis a feldolgozott olaj ára jelenleg a benzin árának nagyjából 32 százalékát teszi ki, erre van viszont hatással az, hogy forintban számolva egyre drágább a dollár.
Éppen ezért, amíg az olajár meredeken zuhanni kezdett tavaly júniusban, a benzin a magyar kutakon csak szeptemberben kezdett enyhén ereszkedni. Az áresést az is visszafoghatná, ha a feldolgozott és nyers olaj ára között nagy lenne a különbség, de jelenleg ez nem igazán jelentős.
Az árnak több mint felét viszont adók határozzák meg: literenként 120 forint jövedéki adót fizetünk, ami nagyjából az ár 35 százaléka, a 27 százalékos áfa pedig egy liter benzin árának 21 százalékát teszi ki. Ezek fix összeget, amiknek semmi köze az olaj világpiaci árához. Ezen kívül még a kis- és nagykereskedelmi árrés és az a díj határozza meg az árat, amit a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek kell kifizetni. A Portfolio grafikáján ez KKKSZ díj néven szerepel, ez jelenleg 1,5 forint egy liter benzin után, de a szövetség július 1-től már 4,8 forintot fog felszámolni.